Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Szabó L.—Szekrényi B.: A láptalaj vízgazdálkodása Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. 541 .aeHbi c He0flH0KpaTHbiM noBTopeHneM 24 tacoBoro H3MepHTejibHoro nepnofla, B Te^eHHH 600—900 wacoB (puc. 4., u 6.J. Pe3yjibTaTbi HCCJieflOBaHHÜ: a) BoflonponycKaiomafl cnocoŐHOcrb T0ptJ)yiH0H noHBbi yMeHbiuaeTCH BCJieacTBue oKHCjieHitíi, SbicTporo Ha OCHOB3HHH CejlbCK0X03HÍICTBeHH0H 06pa60TKH, 6) BoAonponycKaiomaa cnocoÖHocTb 06pa60TaHH0H TOp(|)ÍIHOÍÍ nOMBbl B BCpTHKaJlbHOM HanpaBJieHHH OÖblHHO MeHbiue, MeM y Top<{ia HeHapymeHHoií CTpyKTypbi, HO pa3HHua He ocoöeHHo Sojibman, B) BoHonponycKaiomaji cnocoÖHocTb Topijia HeHapymeHHoií CTpyKTypbi B r0pn30HTajibH0M HanpaBJieHHH B jlBa pa3a űojibiiie, leivi Boflonponycicaioinaíi cnocoÖHocTb B BepTHKajlbHOM HanpaBJieHHH, r) BodonponycKawufan crwcoÖHOcmb oőpaöomanHoao •mopcpa e zopu3onmaAbHOM Hanpaenenuu yMeHbuianacb e maKOü őOAbuioü Mepe, imo enu-em docmuaaem 5% om coomeemcmeywiifeeo 3HanenuH mopcpa, iiMewufeeo nenapyuieHHyw cmpyKmypy. Ha OCHOBBHHH BbiuieH3Jio>KeHHbix fljiH peryjiHpoBaHHH BOflHoro xo3siíicTBa Top<J)HHbix noMB npe/yiaraJiH co3flaTb ceTb apeHa>KHbix Tpyó. Studies on the improvcment of waterhousehold of marshy soils in the Keszthely-Hévíz sub-eatchment By Dr. Szabó, L. Cand. Techn. Sc. and Dr. Szekrényi, B. Cand. Agric. Sc. The soil in the sub-eatchment of about 30 sq. km area is loose marshy peat soil. Preliminary investigations have shown this marshy soil to be well suited for intensive agricultural utilization, provided that groundwater is maintained between 40 and 60 cm below terrain level during the growing season. For this purpose a canal system has been constructed (Fig. 1) which has a threefold purpose: It prevents external runoff from entering into the area, it provides the drainage required for maintaining a predetermined groundwater level and it ensures irrigation. By taking into consideration the permeability of the soil and requirements of largescale farming alike, the spacing of the canals has been adopted at 200 m. After the favourable results of the first few years it could be established that the depth of the groundwater table required by the plants cannot be maintained any more to follow the demand. For determining the reasons of changed conditions comparative series of tests were run at the Chair for Water Resources Management of the Technical University for Building and Traffic, with collaboration by the Soil I'hysical Laboratory of the Keszthely College of Agriculture. The purpose of these tests was to determine the verticai and horizontal permeability of both the primary and cultivated marsh soil. With due regard to the principles of mathematical statistics 12, or 24 samples were taken in each case from the same spot in the same manner. Each sample was of 721 cu cm volume (Fig. 3., Ills. 1 and 2). In order to gain insight into variations of the permeability coefficient, 24 observation periods were repeated several times during the test so that a totál test duration of 600 to 900 hours was attained (Figs. 4 and 6). Results of these experiments can be summarized as follows: a) The permeability of the marshy soil reduced as a consequence of the increased rate of oxidation due to agricultural utilization. b) The verticai permeability of cultivated marshy soil was in generál smaller than that of the primary marsh, but the difference was small. C) The horizontal permeability of the primary marsh was on the average twice as high as the verticai one. d) The horizontal permeability of the cultivated marsh reduced strongly and attained hardly .5% of the corrsponding value of the primary marsh. In the light of these results the construction of subsurface drainage network was suggested for improving waterhousehold of the marshy soil. Egyesületi és miiszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Hidraulikai Kutatások Nemzetközi Szövetsége (International Association for Hydraulic, Research) 1967. szeptember 11 és 14 között a Colorado State University-n (Fort Collins, Colorado, Egyesült Államok) tartja 12. kongresszusát az alábbi tárgykörökben. 1. Folyóvizek hidraulikája (Folyóágyak érdessége, csatornák kialakulása, másodlagos áramlások szerepe.) 2. A makroturbulencia sztohasztikus folyamatai. (Örvénylések és makropulzáoiókkal, mozgórendszerű csatornák vizsgálatával, folyócsatornázási kérdésekkel kapcsolatos sztohasztikus problémák, mérési eredmények ós módszerek.) 3. Erózió és a hordalékelragadás kérdései (Kohéziós, nem kohéziós anyagok ós folyóágyak, makroturbulencia által létrehozott hatások. 4. Mikroturbulenciával kapcsolatos diffúziós és diszperziós folyamatok. A nemzetközi kongresszust megelőzően 1967. szeptember 6 és 8 között Fort Collins-ban hidrológiai szinipoziont is rendeznek, amelynek célja, hogy a hidrológiai és hidraulikai kutatási módszerek összehangolását elősegítse. A szimpozion a hidrológia kauzális és sztohasztikus szkémákkal követhető módszereivel, továbbá ezek együttes alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik. V. I. A Szennyvíz Szakosztály és a Középdunántúli Csoport 1966. szeptember 12-én és 13.-án tanulmányutat rendezett. A tanulmányút programmja az alábbi volt: A Péti Nitrogén művek gázgyári szenny vízi kísérleti öntöző telepének megtekintése. Ismertetést tartott: Ujjmészáros Károly. A Péti Nitrogén Művek lakótelepi szellőztető (oxidációs) árkos szennyvíztisztító berendezésének megtekintése. Ismertette: Körösmezey László. A Nitrokómia Ipartelepek szennyvízkísórleti laboratóriumának megtekintése. Ismertette: Lendvay László és Dómján János. A balatonfüredi szennyvíztisztító berendezés megtekintése. Ismertette: Melles Tivadar. Az ajkai városi szennyvíztisztító berendezés megtekintése. Ismertette: Megyesi István és Ábrahám Endre. A pápai szennyvíztisztító telep megtekintése. Ismertette : Melles Tivadar. A gici sajtüzem szellőztető (oxidációs) árkos szennyvíztisztító berendezésének megtekintése. Ismertette: Pásztó Péter ós Potzmann Mátyás. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1966. szeptember 14-i előadóülésén Starosolszky Ödön ós Hamvas Ferenc a vízépítési műtárgyak rendszeres ellenőrző vizsgálatáról adott elő. Az előadók bemutatták a hidraulikai ós állékonysági ellenőrző mérések műszereit ós módszereit. Szólt ak a nagyobb hazai vízépítési műtárgyak helyszíni vizsgálatáról szerzett műszaki tapasztalatokról. (Folytatás az 573. oldalon)