Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Dr. Szabó László–dr. Szekrényi Béla: A láptalaj vízgazdálkodásának javítására irányuló vizsgálatok a Keszthely–Hévízi öblözetben

540 Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. Szabó L.—Szekrényi B.: A láptalaj vízgazdálkodása. lápon nem használhatjuk. Szakirodalmi adatok alapján erre a célra a) különleges lápi vakonddrén, b) műanyag fóliával béléit vakonddrén, c) vagy műanyag talaj cső kipróbálását javasoltuk. A megfelelő talajcső-távolságnak talajmechanikai-talajtani adatokból számítással való meghatározására — különösen tőzegtalajra vonatkozóan — megbízható összefüggésekkel még nem rendelkezünk [12]. Legcélszerűbb egy kísérleti parcellán különböző talajcsőtávolságokkal egy kísérleti talaj csőrendszert kiépíteni és működését talajvízszint-figyelő kutakkal ellenőrizni. Ilyen céllal 10 és 15 m sortávolságú talaj csőrendszer fektetését javasoltuk. A talaj cső mélységének meghatározása viszonylag egyszerűbb feladat. Esetünkben — tekintettel arra, hogy a növényzet szempontjából a 40—60 cm-es talajvízszint a kívánatos — a talajcsövek elhelyezését átlagosan 60 cm-es tengelymélységgel javasoltuk. Megjegyezzük, hogy javaslatainkat követően a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola illetékes vezetői a Mezőgazdasági Gépkísórleti Intézet ós a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet bevonásával két kísérleti parcellán az első talajcsövezési próbákat már végrehajtották és 10, 15, 20 m sortávolságú műanyag fóliával bélelt vakonddrénnel és különleges lápi vakonddrénnel kísérleti talaj csőrendszert építettek ki. Az előző munkálatok csak előkíséi'leteknek tekin tendők. A láptalaj vízgazdálkodásának és mezőgazdasági hasznosításának legkedvezőbb módja mind a vízliáztartási, mind termesztéstechnikai szempontból csak további helyszíni ós laboratóriumi vizsgálatok nyomán határozható meg. Ez a koturéteg oxidációs folyamatának időben elnyújtott voltából is következik. Megemlítjük, hogy vízáteresztési vizsgálataink eredményeinek matematikai-statisztikai szempontból történő részletesebb elemzését is további feladatunknak tekinthetjük. összefoglalás A Keszthely—Hévízi öblözet területén a növények számára kedvező 40—60 cm talajvízszint mélységet a meglevő csatorna-hálózattal az igényekhez igazodó módon ma már nem tudjuk biztosítani. A változás megismerése céljából az ősláp és a mezőgazdasági művelésbe vont láp függőleges és vízszintes irányú víznyelő képességének megállapításához a matematikai statisztika alapelveinek figyelembevételével összehasonlító kísérletsorozatot kezdtünk. A vizsgálatok eredményei: a) A láptalaj víznyelő képessége a mezőgazdasági művelés nyomán fellépő gyorsabb oxidáció hatására csökken. b) A művelt láp függőleges irányú vízáteresztése általában kisebb, mint az őslápé, de a különbségük nem jelentős. c) Az ősláp vízszintes irányú víznyelése általában a függőleges víznyelés kétszeresének adódott. d) A művelt láp vízszintes irányú vízáteresz tése olyan nagy mértékben csökkent, hogy az az ősláp megfelelő értékének csak alig 5%-át éri el. Az előzők nyomán a láptalaj vízgazdálkodásának szabályozására talaj cső-hálózat létesítését javasoltuk. IRODALOM [1] Bélák S.: Balaton környéki láptalajok tulajdonsága, vízrendezése és mezőgazdasági hasznosítása. Keszthely, 1955. Kézirat. [2] Baden, W.—Eggelsmann, R.: Zur Durchlássigkeit der Moorbőden. Zeitschrift für Kulturtechnik und Flurbereinigung. 1963. 4. 4. [3] Fekete Z.: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1952, [4] Kézdi Á.: Talajmechanika. Tankönyvkiadó. Budapest, 1952. [5] Thornber, Th.— Wesley, L.: A statistical study of soil sampling. Proc. ASCE. Journ. of Soil Mechanics and Fundamentation Division. 1959. Vol. 85. No. SM. Disc. Focht. Journal of SMFD. 1960. December. [6] Bally, R. J.: Metode statistice in geotechnica. Hidrotehnica, Gospodarirea Apelor, Meteorologia. 1964. 10. [7] Szentmártony T.: Matematikai statisztika a műszaki gyakorlatban. Tudományos Könyvkiadó, Budapest, 1950. [8] Bozóky-Szeszich K. —Klimes-Szmik A. —Szolnoky Cs.: A fagyott talajok vízáteresztésének laboratóriumi vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1963. 6. [9] Vér F.: A talaj szerkezetének és vízgazdálkodásának vizsgálata eredeti szerkezetű talajmintán ,,Vér-féle" szerkezeti mintavevő csövekben. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1961. [10] Flannery, R. D.—Kirkham, D.: A soil core water permeameter for field use. Soil Science. Baltimore, 1964. 97. kötet, 4. [1 ÍJ Csetneki I.: Vízrendezési művek építésével kapcsolatos tapasztalatok a Balaton környéki lápterületen. A IX. Nemzetközi Lápkongresszuson elhangzott előadás kézirata. 1965. [12] Szabó L.: Vízszintes lecsapoló elemek távolságának meghatározása. Hidrológiai Közlöny. 1960. 5. MCCJIE^OBAHMH, HAIIPABJlEHHblE flJDl yjiyMIIIEHHH BOÍlHOrO X03HÍ1CTBA TOPOflHblX nOMB Y KECTXEJlb—XEBM3 d-p Caöo, JI. d-p CeKpeHU, B. RaHA. TexH-x HayK i<aHA. cejibci<oxo3-x nayi< Ha TeppuTopmi Jiaryiwoií nacTH y rr. KecTxeJib— XeBii3 c NNOMAABIO 30 KM

2 MO>KHO HAXOFLHTB KOTYCHYK) Top(})HHyio noMBy. Ha ocHOBamiH npejiBapnTejibnwx HCCJieflOBaHnii onpeaejiHJiH, MTO TOPI|)ÍIHI,IH rpynT MO>KHO xoponio HCn0Jlb3OBaTb B CeAbCK0X03>IHCTBeHH0M 0TH0meHim, ecjin BO BpeMn BereTauHOHnoro nepHoaa ropH30HT rpyHTOBbix BOA naxoflnrcj! na i\ny6nne 40—60 CM. B uejiHx 3Toro nocTpoHJiH CHCTeMy KaHanoB (CM. puc. I.), 3aflaMa KOTopoü cjieAviomaíi: npeiiHTCByeT AOCTyruieHino BHeiiiHHx BOA na Top(j)>myio reppiiTopmo, pa3petnaeT 3aaaHH yperyjiHpoBaHHH ropn30HTa rpyHTOBbix BOA nyTeM OTBO^a BHyTpeHHHX BOfl H OpOUieHHH. PaCCTOHHHe KaHaJiOB 200 M Apyr OT £pyra, KOTopoe öbijio 0npe,ue.JieH0 c yieTOM Toieic 3peHHH KpynHoxo3MHCTBeHnoro npoH3BOACTBa n c yieTOM BOAonponycKaiomeH cnocoÖHOcra rpyHTa. Ilocjie ÖJiaronpHHTHbix pe3yjibTaroB nepBbix jier «OKa3biBa.nocb, MTO rjiyőHuy 3epi<ajia rpyHTOBbix BOA — ŐJiaronpHflTnyio c TOHKH 3pemiH paccTemm — npu NOMOMN CHCTeMbi KanajiOB HE;ib3a oőecneiHTb B COOTBCTCBHH CYINECTBYIOINHM TpeőoBaHiia.M. fljia no3HaHii>i H3MeHeHHií H onpeAeneHHH BepTHKajibHofi H ropn30HTaJibiioií BOAonponycKaiomeH cnocoőHocTeü Kopemiux H BBeACHHblX B CeJlbCK0X03HÍÍCTBeHHyi0 OŐpaÖOTKy Top(J)5inbix TeppHTopiitt Sbiji npoBeAen pjiA cpaBHimaioiniix iiccjieAOBaHiifi Ha B0A0X035ii"iCTBeHH0Ü KaiJieApe ByAaneoiTCKoro CrpoHTejibHoro H TpaHcnopTHoro IlHCTinyTa H B rpyHT0<})H3imecK0H JlaőopaTopmi ArpoTexmmecKoro HHCTiiTyTa r. KecTxeJib. B paMKax 3THX HCCJieAOBaHiin c yneTOM npiiHLUinoB MaTeMaTHieCKoii CTaniCTiiKH nccjieAOBajiH npoObi (o6pa3Hbi) RIOHBM, HMeiomne 721 CM

3, npiiMeM oepeTCH 12 HAH 24 npoGu c OAHOTO H TOTO we MecTa H c OAHHM H TEM >Ke METOAOM (puc. 3. &omo 1. u 2.). JIAH no3HaHiiH npouecca H3MeHeHHji BOAonponycKaiomeH CnOCOÖHOCTll B0 BpeMeHH, IlCCAeAOBaHHH OblAH npoBe-