Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
11. szám - Muszkalay László: A Balaton hossz- és keresztirányú kilenüdlésének mértéke
Muszkalay L.: A Balaton hossz- és keresztirányú kilendülése Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 507 Érvényes a.^22,5".esetében 0,0105 t v*(U rH3,5)-0,16 10 15 20 U r-Ocosa. redukált szélsebesség [m/s] 4. ábra. A Balaton hossztengelyétől eltérő irányú szelek hatására keletkező hosszirányú víztükörkilendülések cm/km-ben, a tó tengelyére redukált szélsebességek függvényében Puc. 4. ílpodo/ibHbie CMeiyenua e CM/KM, eo3HUKa!0'ifuecn nod SAUHHUCM om.tunaroiifaxc.i om npoDoAbunü ocu EajiarnoHa eempoe, e cfiymquu om pedyqupoeaHHbix K OCU 03epa CKopocmeíí eempa Adataink alapján a hosszirányú szeleknél 12 órás időtartamig lehetett megállapítani ezt az összefüggést. Ugyanakkor az adatok kismértékű szóródása azt is mutatja, hogy a vihar típusokat kellő pontossággal jellemeztük a szél időtartamával. Megállapítható a grafikonról az is, hogy a Balatonon 2,8 m/s szélsebességnél következik be hosszirányú szelek esetén az a bullámmozgás, ami nélkül kilendülés nem jön létre. Ez jól egyezik hullámmérési eredményeinkkel. A keresztirányú kilendülésekkel zavart hosszirányú kilendülések adatait a 4. ábrán közöljük. Szembetűnő a 3. ábrával összehasonlítva, hogy ilyen körülmények közt a hosszirányú kilendülések kisebbek, mint az előző esetben, de az összefügg most is lineáris. A szél időtartama is kevésbé befolyásolja a kilendülés mértékét, mint a hosszirányú szeleknél, de az összefüggés továbbra is gyökös marad. Az összefüggést a>22,5° esetében az alábbi egyenlettel lehet jellemezni: J = 0,0105 t 1'' (U r+ 13,5) — 0,16. Keresztirányú szelek közt viszonylag gyakran előfordulnak 24, illetve 36 órás időtartamú szelek is. Ennek ellenére az állandósult kilendülés mégsem következik be hosszirányban, mivel keresztirányú szelek esetén lényegesen gyorsabban bekövetkeznek azok a vízáramlások, melyek a kilendülést csökkentik. Ezt igazolják a Tihanyi félszigetnél és a Keszthelyi öbölben elhelyezett áramlásregisztrálók adatai is, melyek azt mutatják, hogy a tiszta hosszirányú kilendüléseket hosszantartó, de csak 0,5 m/s, illetve 0,10 m/s körüli áramlások kísérik, míg az É-i irányú szeleknél a szélsebesség ingadozását jól követő, és az 1 m/s-t meghaladó áramlások keletkeznek (5. ábra). A redukált keresztirányú szelek 5 m/s-nál kisebb értékeit vizsgálva megállapítható, hogy keresztirányú szelek esetében nem határozható meg a kilendülés megindulását jellemző szélsebesség. Ugyanis a tó hossztengelye mentén a keresztirányú szelek eloszlása igen egyenetlen a partmentén elhelyezkedő hegyek tagoltsága miatt, aminek következtében keresztirányú és parti áramlások, illetve keresztirányú lengések keletkeznek. Ezek a belső mozgások megváltoztatják a vízfelszín alakulását, ami csökkenti a szél sebességétől és időtartamától való függését, akadályozza a kilendülés állandósulását, és a tó hossztengelyére merőleges irányú szél is okoz hosszirányú kilendülést. A hossztengelyre merőleges, a = 90°-os szelek hatására 100 ^90 80 BALATD NSZEME 5 i -^VA / / A fi | SSan T0K0ZEP 5. ábra. Keresztirányú nagy víztükörkilendülések Balatonakaii és Balatonszemes között, széladatokkal és a tihanyi szorosban fellépő áramlási sebességekkel Puc. 5. BoAbuioe, nonepemoe CMeiyeHue Medyu nn. EaAaTTIOHQKQAU u EaAamoHceMeui c ÖÜHHHMU eempa u CK0p0cmeü meienuH, eo3HUKawii)eao e cyjtcenuu y Tuxanb
