Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

10. szám - György István: A vízügyi tervezés időszerű kérdései

440 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. György I.: A vízügyi tervezés időszerű kérdései jából a környék topográfiáját, geológiáját és hidrológiáját alaposan fel kell dolgoznia; majd pedig a völgyzárógátas tározó megoldása után be kell vonni munkájába a vízkémikust, a biológust, az erdészt és számos más speciális szakembert, mert csak ezek segítségével oldhatja meg a tározott víz minőségének problémáját, majd pedig a tározott víznek az adott ivó- vagy ipari víz minőségének megfelelő feldolgozását. A 12. ábra a lázbérci víztisztítótelep már kiépített 5000 m

3 teljesítményű részét mutatja. Ez a Bán patak közvetlenül kivett vizét tisztítja és a bővítés után a lázbérci tározó 25 000 m

3/nap vizének tisztítása céljából bővítésre kerül. Most épült meg a tisztítómű, mely a kibővített mű technológiájának kikísérletezésére szolgál. A kísérleti víztisztító berendezés a rakacai tározónál épült fel, amelynek hidrológiai és biológiai körülményei hasonlóak a Lázbércen épülő tározóéhoz. Ezt a kísérleti víztisztító berendezést úgy kellett kialakítani, hogy annak berendezései az üzemi próbák végrehajtása után más helyre áttelepíthetők, szállíthatók legyenek és lehetőleg minimális költség terhelje a kísérleti üzem megszüntetése után fel nem használható építményeket. A kísérleti víztisztítómű 6 m

3/óra teljesítményre épült, de benne átmenetileg 18—20 m

3 teljesítmény is elérhetővé válik. A kísérletek során kell kialakítani azt a technológiát, amely a lázbérci kibővített tisztítóműben alkalmazásra kerül. Különös feladatot jelent itt a tározott víz minőségének az időjárástól, a külső hőmérséklettől, az évszaktól és a vízkivétel mélységétől függő változása. A kérdés megoldásában jelentős segítséget jelent az, hogy a VITUKI helyszíni laboratóriumában a rakacai tározó kiépítése óta folyamatosan végzi a tározó vizének minőségi elemzését és ígv a kísérleti üzemet több évi megfigyelés előzte meg. A víztisztítás területén érdekes feladatként jelentkezik a természetes vizeknek ivóvízzé való letisztítása mobil tisztítóművek révén. Ilyen feladat pl. a közismert Hidropur berendezésnek kisebb teljesítményre való korszerűsített megoldása. Nemrégen lépett üzembe a balatonmenti öszödi camping területén felállított VIZTERV által tervezett félstabil tisztítómű (13. ábra), amely mintegy 50— 100 m

3/nap teljesítményű, előregyártott és szállít17. ábra. Az angyalföldi 300 m

3/óra teljesítményű kavicsrakodó ledobó hídja Fig. 17. Oravel handling plánt of 300 cu.m/hour capacity at Angyalföld 18. ábra. A tassi zsilip 3,80 m X 13,80 m-es billenő táblája szerelés közben Fig. 18. Mounting of the 3.80 by 13.80 m tilting leaf at the Tass sluice ható elemekből épült ki és amely a kísérleti üzemben való teljes kifejlesztése után sorozatban is gyártható lesz. A szennyvíztisztítás területén mind nagyobb gondot okoz a szennyvizek elhelyezése, ezen belül vizeink tiszaságának biztosítását célzó tisztítási technológia kialakítása. Az ipar fejlődésével mind több újszerű ipari szennyezés problémája vetődik fel, ezek tisztításának problémája ismét a kutató,, a vegyész és a biológus nagyobb mértékű bevonását igényli. Az újabb szennyező források jelentkezése ezt a szakterületet a vízgazdálkodás egyik legsúlyosabb területévé tette. A 14. ábrán a dorogi szennyvíztisztítótelepet mutatjuk be. Az eddigiekben nem kívántunk teljes képet adni a vízügyi tervezés területén folyó munkákról. Kiegészítésül csupán képeken keresztül szemléltetünk néhány VIZITERV által tervezett és most megépült művet (15—17. ábra). Csak azokat a kérdéseket kívántuk felvetni, amelyek arra utalnak, hogy mind a távlati, mind a konkrét tervezés során a vízügyi tervezés időszerű kérdéseit a művek komplexitása, a komplexitás által felvett új technikai-gazdasági megoldások keresése adja. Műszaki kérdések Hogy milyen új műszaki feladatok vetődnek fel? Említhetnénk nagy vízi műtárgyak építése során kialakított nagy munkagödrök problémáit. A vízáteresztő talajokban kialakított nagy munkagödrök építésénél világszerte elterjedt, de hazánkban még csak itt-ott került alkalmazásra a résfalas körülzárás, amellyel kapcsolatban több éve folytatunk kísérleteket és a közeljövőben a II. Tiszai Vízlépcsővel kapcsolatban telepítendő kísérleti munkák fogják ennek a rendszernek a végleges technológiai megoldását biztosítani. A Dunai Vízerőművek tervezésénél az igen erősen áteresztő kavicstalajokban az alapozási munkagödrök fenekét legcélszerűbb injektálással vízzáróvá tenni. Ezen injektált teknők kialakítása, amelynek fő alkalmazója Franciaország, ugyancsak előttünk áll. A Tiszai Vízlépcső öntözőrendszerének nagy csatornái, de az ország számos más területén épülő öntözőcsatornák sok esetben homokos talajban ve-