Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

9. szám - Dr. Molnár Béla–Dr. Mucsi Mihály: A kardoskúti Fehértó vízföldtani viszonyai

414 Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. Molnár B.—Mucsi M.: A kardoskúti Fehértó 2. ábra. 1. Durvahomokos középszemű homok (1,0—0,3 mm 0). 2. Középszemű homok (0,5—0,2 mm 0). 3. Közóphomokos apróhomok (0,3—0,1 mm 0). 4. Apróhomok (0,2—0,1 mm 0). .5. Finomhomokos apróhomokos (0,06—0,2 mm 0). 6. Apróhomokos finomhomok (0,2—0,06 mm 0). 7. Durvakőzetlisztes finomhomok (0,02—0,1 mm 0). 8. Finomhomokos durvakőzetliszt (0,1—0,02 mm 0). 9. Infúziós (finomkőzetlisztes) lösz (0,05—0,005 mm 0). 10. Finomkőzetlisztes durvakőzetliszt (0,05—0,005 mm 0). 11. Durvakőzetlisztes finomkőzetliszt (0,05—0,005 mm 0). 12. Agyagos finomkőzetliszt (0,02—0,005 mm 0). 13. Finomkőzetlisztes agyag (0,02—0,005 mm 0). 14. Löszös üledék. 15. Humuszos üledék. idején már nem volt, vagy csak legfeljebb időszakos volt a vízborítás. Szemcseösszetételét a 3. ábra, A 1-2-es és a C 19-es görbéje mutatja. Az infúziós lösz szemcseösszetétele a típusos száraztérszíni löszéhez viszonyítva finomabb, több benne a finomkőzetliszt, emiatt a szerkezete is tömöttebb. Ebben az esetben ezt még az is fokozza, hogy részben szikesedett és humuszosodott, tehát elváltozott löszről van szó. A lösz felszíne a szelvény É-i és D-i oldalán is humuszos, tehát talajosodott. Ebbe az egységes lösszel borított pleisztocén felszínbe vágódott be a holocénben a mai tavat megelőző kis folyóág, amelynek tengelye a 3-as fúrás körül jelölhető ki. A folyómeder feltöltése alulról agyagos finomkőzetliszttel kezdődik (3. ábra, C-15), majd finomkőzetlisztes durvakőzetliszttel (3. ábra, C-13) folytatódik és agyagos finomkőzetliszttel fejeződik be. Ezzel a folyóvízi feltöltésnek is vége volt, és következett a morotvatavi szakasz. A mederbe rakódott üledék is tartalmaz lösz részleget. Ez a környező lösz területről, a csapadékvízzel jutott az egykori mederbe. A morotvatavi szakaszban a tópart a maihoz hasonlóan alámosódott és állandóan omlott, ezért az egykori folyómeder kiszélesedett — és ez ma is tart — ígv alakult ki a mai tó. A partoldalból leleszakadozott és a tóba került üledéket vízborítás idején a víz szétteregeti és elegyengeti. A 2-es és 4-es fúrásokban (2. ábra) a felszínhez közel még részben az elegyengetett üledék van, az alatta levő rétegek azonban már jól azonosíthatók a tó tengelyétől távolabbi 5—11 és 1—12-es fúrásokban elért