Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

9. szám - Bélteky Lajos: Magyarország területének geotermikus viszonyai az 1956–1965. évi kútfúrásokban végzett hőmérséklet mérések alapján

Bélteky L.: Magyarország geotermikus viszonyai Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. 407 részén és a vele határos Heves megyei területeken egész a Mátra aljáig jól kirajzolódik az a területsáv, amelyen a valóságos gg — mondhatni kivétel nélkül — kisebb az országos átlagnál. A Mátra alján ebben valószínűleg szerepe van a jó hővezető vulkáni képződménynek, melyre az ott még nem nagy vastagságú pannon üledék települt. Hasonló a földtani felépítés Nyíregyháza környékén is. Ugyancsak 15—17 mj°C a gg a földgázmezők felett és azok környékén, csak nézzük meg az 1. ábrán Hajdúszoboszló, Kaba, Balmazújváros, Biharnagvbajom, Orosháza, Tótkomlós, Pusztaföldvár területén mért gg értékeket. Ez elsősorban törésvonalakra vezethető vissza, amelyet a víz vegyi összetétele is igazol. Az igali fürdő területén 1963-ban ivóvíz feltárása céljából 450 m-ig lemélyített fúrás eredménye meggyőzően igazolja, hogy a karbonátos mészkő hasadék rendszere felett a fiatalabb korú üledék felmelegedik. A fúrás során előbb a 133— 229 m közötti négy homokréteget szűrőzték be s 29°C-os vizet nyertek, majd a 344—374 m-es rétegre képezték ki a kutat, melyből 540 l/p 51°C-os vizet termelnek ki. A víz azonban nemcsak hőmérséklete, hanem vegyi sajátságai miatt sem alkalmas ivásra. A 300 m mélységben mért hőmérséklet 54°C volt, mely 7 m/°C gg-nek felel meg. A II. sz. kút a fürdő másik kútjától, amely 644 m-ben kezdődő hasadékos karbonátos kőzetből 81°C-os vizet szolgáltat, kb. 20 m távolságban van. A legfeltűnőbb negatív geotermikus anomáliát vastag üledékkel fedett területen hazánkban 1962ben a tiszakécskei Új Élet központi majorja területén lemélyített fúrt kút kifolyó vizénél észlelték, ahol 211—219 m-es homokrétegből nagy mennyiségű (1500 l/perc) és a mélységhez képest igen magas hőmérsékletű (42°C) kifolyó vizet kaptak. Ilven alacsony értékű (7 m/°C) látszólagos gg-re hasonló földtani felépítésű területen a magyar medencében még nem volt példa. A mélységi, de még a térszinti vízhőmérsékleti mérések is alkalmas módszerként használhatók tehát szerkezeti vonalak nyomozására. Ezt a módszert hazánk területén tervszerűen éppen Tiszakécske mellett alkalmazták először Scheffer Viktor javas' latára, ahol 53 db 50 m mélységű hálószerűen telepített fúrásban 30, 40 és 50 m mélységben végeztek hőmérséklet méréseket. Ennek ismertetésére később még visszatérek. Kis területre kiterjedő lokális negatív geotermikus anomália mutatkozik a hajdúszoboszlói és a cserkeszöllői hévizes kutak közvetlen-környékén. A közelben fúrt kismélységű kutak vize feltűnően meleg. Ezeknél azonban fel lehet tételezni, hogy cementezési hiányosság, vagy a béléscső átmaródása következtében a hévizes kút béléscsövének külső palástja mentén száll fel valamelyik mélyebb homokrétegből a magasabb hőmérsékletű víz s az melegíti fel a felsőbb vízvezető rétegeket. 18—20 m-nél nagyobb valóságos gg, tehát a pozitív geotermikus anomália is elsősorban a földtani felépítéstől függ. Már kevés mérési adatból is meg lehetett állapítani, hogy főleg ott jelentkezik, ahol a legmélyebben van a medencealjzat, ill. ahol i T L<<k. ^ JELMAGYARAZAT^ W AZ ÁTLAGOLT ADATOK SZAMA v - 15 m o 15-18m • 18 - nm » 22 - m R—^FELSŐPANNON FEKŰSZINTJE \ A TENGERSZINT ALATT. ^ gg<lBm/c° FFFF>LSM/C'

I F , _ MFZOZOÓS KEPZOOMENYEK M ÜLEDEKKEL FEDVE (HIDROGEOLÓGIAIATIASZÍ3.SZ. TÉRKÉP ALAPJAIN) MEZ0Z0ÓS ' A FELSZÍN, HLnrjn H/ MEZOZOÓSKÉPZŐDMÉNYEK ' VNEN 1. ábra. Geotermikus gradiens térkép az 1956—1965. évi kútfúrásokban végzett mélységi hőmérsékletmérések alapján Puc. 1. Kapma eeomepMWtecKux zpaduenmoe, cocmaeAeHHaa Ha ocmeanuu u3MepeHuü ejiyőuHHOü meMnepamypu, npoeedeHHbix e CKeaiKUHax e 1956—1965 zz. Abb. 1. Geothermische Gradienten-Karte auf grund der wahrend den Brunnenbohrungen in den Jahren 1956—1965 vorgenommenen Temperaturmessungen