Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Tölg István: Irányelvek a kelet-ázsiai növényevő halak meghonosításához

42 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Tölg I.: Irányelvek a kelet-ázsiai növényevő halak meghonosításához 10. A halegészségügyi kutatás fejlődésével és eredményeinek alkalmazásával ma már elérhető, hogy a haltelepítésekkel ne hurcoljunk be új káro­sítókat az őshonos állományba [17]. A növényevő halak honosítása Korábban főként Európa és Észak-Amerika vizeiből telepítettek halakat a ragadozó, valamint a békés fajok köréből. A halhonosítások között érdekességként ha­tott 1930-ban néhány kelet-ázsiai faj bevitele a Szovjetunió európai területére [3, 4, 22], Kelet­Ázsia nemcsak a származási hely, hanem az onnét telepített halfajok táplálkozása szempontjából is újdonságot adott. Növényevő haszonhalak akkli­matizálását kezdték meg az Amur folyó és Kína vízrendszeréből. [A Szovjetunió és hazánk vizei­ben is élő pirosszemű kele (Scardinius erytroph­thalmus L) szintén fogyaszt hinárnövényeket, de csak a meleg nyári hónapokban, és emellett nem tekinthető haszonhalnak.] A kezdeményezéseket a háború félbeszakí­totta. A kezdeti eredmények értékelése lehetet­lenné vált, így a sikeres telepítéseket csak az 1950-es évektől számíthatjuk [4].. Ekkor eleinte az Amur folyóból gyűjtötték a honosítási kísérle­tekhez szükséges ivadékhalakat. A Szovjetunió 1956 évtől kezdve a Kínai Népköztársaságbólám­portálta a telepítési anyagot zsenge ivadék for­májában [8]. Két, főtáplálékként növényekkel élő halfajt telepítettek, és egy olyat, amely mellékesen fo­gyaszt lebegő algákat is [1, 3, 4, 7, 8, 18]. A fehér amur (Ctenopharyngodon idella Cuv. et Val. Cyprinidae) [12] az alámerült, a felszínen úszó és a keményszárú (hinár, sás stb.) virágos növényekkel, valamint a fonalas moszatokkal táplálkozik (1. kép). A fehér széleshovilokú hal (Hypophtalmichthys molitrix Cuv. et Val. Cyprinidae) [12] lebegő zöld­és kék-algákkal él (2. kép). A pettyes széleshomlolcú hal (Hypophtalmich­thys nobilis Cuv. et Val. Cyprinidae) [16], főként zooplanktonszervezeteket eszik, de melléktáplá­lékként lebegő algákat is fogyaszt (3. kép). A növényevő halfajok mellett a vízi puha­testűeket evő fekete amurt (Mylopharyngodon piceus Cuv. et Val. Cyprinidae) is betelepítették a Szovjetunióba. Ezenkívül még néhány kevésbé jelentős faj a növényevő halakkal véletlenül került be az európai faunába [17]. A Szovjetunión kívül a növényevő halfajok sikeres akklimatizálásáról számolt be Japán, Ceylon, India, Izrael, Franciaország, az USA és Románia szakirodalma is [5, 16]. A növényevő halak szaporítása a Szovjetunió­ban és a Japánban végzett kutatások alapján megoldott kérdés [13, 19, 22], 1962-ben a Szov­jetunióban nagyüzemi kísérletekkel több százezer ivadékot állítottak elő. 1963. évben már számos tógazdaságban sikeresen keltették a növényevő halak ikráit, majd 1964-ben a szovjet halászat az új fajokból már néhány millió zsenge ivadékot exportált [4, 18], 1. kép. A ,,hinárevö" fehér amur (Otenopharyngodon idella Cuv. et Val.) Fotó: Pénzes I! ; <Pomo 1. EeAbiií auyp, numawuiuúc.t eoöopocAHMu (Cteno­pharyngodon idella Cuv. et Val.) 2. kép. Az algafogyasztó fehér széleshomlokú hal (Hypo­phthalmichthys molitrix Guv. et Val.) Totó: Pénzes B. &omo 2. Bernn uiupoKOAOönaa puóa, nuinawuiuaca aAbeciMU (Hypophthalmichthys molitrix Cuv. et Val.) ,'í. kép. Az algákat melléktáplálékként fogyasztó pettyes szé­leshomlokú hal (Hypophthalmichthys nobilis Cu*•. et Val.) Fotó: Pénzes B.~ <t>omo 3. Flecmpan, uiupoKOAOőnaa pu6a, numawuianca donoAHumeAbHO eufe u ciAbeaMU (Hvpophnalmichthys thobilis Cuv. et Val.) A szaporítási sikerek után a Szovjetunió területén befejezettnek tekinthető a honosítás. Az 1963. évtől már a korábban behozott halak biztosítják az utánpótlást. A szovjet halászat gyakorlata megjelölte a növényevő halak akkli­matizálásának útját, irányszámait és a megfelelő módszereket. Az új, különleges táplálkozású halak hasznosítási módjait viszont minden állam halá-

Next

/
Thumbnails
Contents