Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
1. szám - Tölg István: Irányelvek a kelet-ázsiai növényevő halak meghonosításához
42 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Tölg I.: Irányelvek a kelet-ázsiai növényevő halak meghonosításához 10. A halegészségügyi kutatás fejlődésével és eredményeinek alkalmazásával ma már elérhető, hogy a haltelepítésekkel ne hurcoljunk be új károsítókat az őshonos állományba [17]. A növényevő halak honosítása Korábban főként Európa és Észak-Amerika vizeiből telepítettek halakat a ragadozó, valamint a békés fajok köréből. A halhonosítások között érdekességként hatott 1930-ban néhány kelet-ázsiai faj bevitele a Szovjetunió európai területére [3, 4, 22], KeletÁzsia nemcsak a származási hely, hanem az onnét telepített halfajok táplálkozása szempontjából is újdonságot adott. Növényevő haszonhalak akklimatizálását kezdték meg az Amur folyó és Kína vízrendszeréből. [A Szovjetunió és hazánk vizeiben is élő pirosszemű kele (Scardinius erytrophthalmus L) szintén fogyaszt hinárnövényeket, de csak a meleg nyári hónapokban, és emellett nem tekinthető haszonhalnak.] A kezdeményezéseket a háború félbeszakította. A kezdeti eredmények értékelése lehetetlenné vált, így a sikeres telepítéseket csak az 1950-es évektől számíthatjuk [4].. Ekkor eleinte az Amur folyóból gyűjtötték a honosítási kísérletekhez szükséges ivadékhalakat. A Szovjetunió 1956 évtől kezdve a Kínai Népköztársaságbólámportálta a telepítési anyagot zsenge ivadék formájában [8]. Két, főtáplálékként növényekkel élő halfajt telepítettek, és egy olyat, amely mellékesen fogyaszt lebegő algákat is [1, 3, 4, 7, 8, 18]. A fehér amur (Ctenopharyngodon idella Cuv. et Val. Cyprinidae) [12] az alámerült, a felszínen úszó és a keményszárú (hinár, sás stb.) virágos növényekkel, valamint a fonalas moszatokkal táplálkozik (1. kép). A fehér széleshovilokú hal (Hypophtalmichthys molitrix Cuv. et Val. Cyprinidae) [12] lebegő zöldés kék-algákkal él (2. kép). A pettyes széleshomlolcú hal (Hypophtalmichthys nobilis Cuv. et Val. Cyprinidae) [16], főként zooplanktonszervezeteket eszik, de melléktáplálékként lebegő algákat is fogyaszt (3. kép). A növényevő halfajok mellett a vízi puhatestűeket evő fekete amurt (Mylopharyngodon piceus Cuv. et Val. Cyprinidae) is betelepítették a Szovjetunióba. Ezenkívül még néhány kevésbé jelentős faj a növényevő halakkal véletlenül került be az európai faunába [17]. A Szovjetunión kívül a növényevő halfajok sikeres akklimatizálásáról számolt be Japán, Ceylon, India, Izrael, Franciaország, az USA és Románia szakirodalma is [5, 16]. A növényevő halak szaporítása a Szovjetunióban és a Japánban végzett kutatások alapján megoldott kérdés [13, 19, 22], 1962-ben a Szovjetunióban nagyüzemi kísérletekkel több százezer ivadékot állítottak elő. 1963. évben már számos tógazdaságban sikeresen keltették a növényevő halak ikráit, majd 1964-ben a szovjet halászat az új fajokból már néhány millió zsenge ivadékot exportált [4, 18], 1. kép. A ,,hinárevö" fehér amur (Otenopharyngodon idella Cuv. et Val.) Fotó: Pénzes I! ; <Pomo 1. EeAbiií auyp, numawuiuúc.t eoöopocAHMu (Ctenopharyngodon idella Cuv. et Val.) 2. kép. Az algafogyasztó fehér széleshomlokú hal (Hypophthalmichthys molitrix Guv. et Val.) Totó: Pénzes B. &omo 2. Bernn uiupoKOAOönaa puóa, nuinawuiuaca aAbeciMU (Hypophthalmichthys molitrix Cuv. et Val.) ,'í. kép. Az algákat melléktáplálékként fogyasztó pettyes széleshomlokú hal (Hypophthalmichthys nobilis Cu*•. et Val.) Fotó: Pénzes B.~ <t>omo 3. Flecmpan, uiupoKOAOőnaa pu6a, numawuianca donoAHumeAbHO eufe u ciAbeaMU (Hvpophnalmichthys thobilis Cuv. et Val.) A szaporítási sikerek után a Szovjetunió területén befejezettnek tekinthető a honosítás. Az 1963. évtől már a korábban behozott halak biztosítják az utánpótlást. A szovjet halászat gyakorlata megjelölte a növényevő halak akklimatizálásának útját, irányszámait és a megfelelő módszereket. Az új, különleges táplálkozású halak hasznosítási módjait viszont minden állam halá-