Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
1. szám - Tölg István: Irányelvek a kelet-ázsiai növényevő halak meghonosításához
Tölg I.: Irányelvek a kelet-ázsiai növényevő halak meghonosításához Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 43 szatának, a saját körülményeit figyelembe véve kell kidolgoznia. A külföldi kísérletek eredményes befejezése tette időszerűvé hazánkban is a honosítás megkezdését. Az első, már említett betelepítést [12]' 19(>4-ben követte a Szovjetunióból vásárolt és mesterséges termékenyítéssel előállított 700 000 db halivadék importja [17] majd 1965-ben 1530 000 ivadékot hoztunk be. A három behozatal eddigi eredményei arra utalnak, hogy a tárgyalt halfajok hazánkba is sikeresen betelepíthetők; táplálkozás- és növekedésbiológiai szempontból, valamint a télállóság tekintetében megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. A növényevő halak betelepítésének előnyei és hátrányai A haltelepítések elbírálásánál a hasznosság kérdése mélyreható megfontolást igényel. Több példa int arra, hogy a honosításra kiszemelt halfaj alkalmasságát ne csak őshazájában, hanem a befogadó vízrendszer körülményei között is bíráljuk el. Sokszor a környezeti viszonyok különbözősége miatt válik érdemtelenné, sőt károssá az új fáj a betelepítés helyén. A halászatban sok kudarc és baj eredője volt már az, hogy ezt a kérdést nem vették figyelembe. Enyhébb esetben csupán elmaradtak a halbehozatal várt előnyei (pl. fekete sügér), de többször csapást hoztak az új, meggondolatlanul akklimatizált halfajok (pl. törpeharcsa, ezüstkárász). A halászati honosítások sikertelenségein okulva a növényevő halak tulajdonságait nagy gonddal kell megvizsgálnunk. Egyaránt mérlegelnünk kell a betelepítés előnyeit és hátrányait. Az új kelet-ázsiai halak legtöbb jó tulajdonsága a növény fogyasztással kapcsolatos. Az előnyöket az alábbiakban foglaljuk össze:. 1. Mivel vízinövényeket (producensek, konstruktív szervezetek, szint) fogyasztanak, közvetlenül hasznosítják az elsődleges termelés során felépített szervesanyagot. Ez a körülmény, vagyis a halakhoz vezető élelmi lánc megrövidítése, nagyon előnyös [7, 21], mivel energia megtakarítást eredményez. 2. A növényevő halak kiszélesítik a vizek termelte természetes táplálékkészlet hasznosítását; őshonos halaink bentosz-, plankton- és halfogyasztása mellett a nagytermetű vízinövényeket is ,,haltáplálék-szervezetekké" avatják, és az addig nagyrészt kihasználatlan szervesanyagtömegből húst állítanak elő [7], 3. Táplálkozásuk (legelésük) során, új halaink gyérítik a vízinövényzetet. Segítségükkel biológiai úton védekezhetünk a halászatilag káros vízinövények túlburjánzása ellen [4, 7, 8, 14], Ezt az előnyt főként ott használhatjuk fel, ahol a felszaporodott vízinövényzet gátolja a vízterületek rendeltetésszerű használatát (ipari víztároló, halastó, csatornák). 4. A halak növényi táplálkozásának különleges előnye, hogy a különböző bomlási folyamatok alapját képező, könnyen rothadó növényi szervesanyagot ,,kivonja" a vízi anyagforgalomból. Ezáltal a minőségi vízellátásra (ivóvíz, ipari víz) létesített tározóban a víznek gyakran káros mellékízt vagy szagot adó folyamatok mértéke csökken. Az új halak a legalacsonyabb táplálkozási szinten, nagy tömegben kötik le a könnyen bomló szervesanyagot azokban a vizekben, ahol a különleges hasznosítás miatt ezt a halállománytól várják. 5. A növényevő halak telepítésével a vizek hozama nagymértékben fokozható. A kínai tógazdaságok területegységnyi zsákmánya (néhol 3000—8000 kg/ha) az európai termelési módszerekkel elérhetetlen, jóllehet a kínai halászok eredményeiket nem tekintik a lehetőségek felső határának. Sikereiket az eltérő természetes táplálékon élő halfajok együttes tartásának tulajdonítják [9, 10], Ponty tenyésztő gazdaságainkban az új halfajoktól várható hozamfokozás kettős: a) Közvetlenül emelik azt, eddig kellően nem hasznosított természetes haltáplálék fogyasztásával, a pontytól különböző trofikus szint (). 2) részbeni kitöltésével. b) A hinár és keményszárú növényzet pusztításával közvetve fokozzák a zsákmányt. A „megtisztított" területen a ponty jobb életlehetőséget talál, és így hozama is emelkedik. A törne. 1. táblázat A fehér amur és a l'ehér széleshomlokíi hal növekedése különböző vidékeken Vidék Fehér amur súlya [g] Fehér széleshomlokú hal súlya [g] Szerző 1. nyár 2. nyár 3. nyár 1 A 1. nyár 2. nyár 3. nyár Kína 30 -100 200 — 250 1500 -3000* 12-22 500 — 1500 2000 — 3000 Ni Da Su 1962 Amur folyó . 5 150—260 200 —300 5—12 150—350 900—1200 Nikolski 1954 Moszkva .... 15 —25 200—250 800 —900 3—5 120—800 417—1205 Sahoverhov 1959 Turkménia . . •20 —420 360—850 1940 —3100 20—55 1100—1850 3290—4250 Aliev 1961 Románia .... 15 —25 200—850 800 —1800 164 2030 2500—4000 S. C. P. P. kutatások Megjegyzés : * Az eredeti közleményben sajtóhiba miatt 300 g-os érték szerepel.
