Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
8. szám - Borza Dezsőné: A jugoszláv vízerőhasznosítás áttekintése
Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. 380 V í Z É PIT É S A jugoszláv vízerőhasznosítás áttekintése Ismerteti: BORZA DEZSÖNÍ Jugoszlávia fő energiaforrása a vízerő. Az ország elméleti vízerőkészlete 206, a műszakilag hasznosítható vízerőkészlet 90, a gazdaságosan hasznosítható vízerőkészlet 66,5 milliárd kW ó/év (1. táblázat). Az ország 1 km 2-én hasznosítható fajlagos vízerőkészlet 300 ezer kWó. A vízerőkészlet vízgyűjtőnként a következőképpen oszlik meg: Fekete-tenger: 43,2 milliárd kWó, Adriai-tenger: 19,2 milliárd kWó, Ég ei-tenger: 4,1 milliárd kWó. Fontos mutató az egy főre eső vízerőkészlet, amely 3700 kWó/fő, s amelynek alapján Jugoszlávia Európában a hatodik helyet foglalja el. Ennek ellenére a vízerőhasznosítás foka mégis eléggé alacsony. A műszakilag hasznosítható vízerőkészletből Í957-ben 5,3%-ot, 1963-ban 11,8%-ot hasznosítottak, 1966-ban 19%-os hasznosítási fokot akarnak elérni. 1961-es adatok szerint a jugoszláv tározók összes energetikai ekvivalense 726 millió kWó, az 1 kW-ra eső fajlagos tározótérfogat pedig 400 kWó/kW. A termelt energia 90%-át komplex hasznosítás célját szolgáló vízerőművek szolgáltatják. 1. táblázat A tontosabb jugoszláv folyók vízerőpotenciálja Folyó Vízerőpotenciál Folyó Vízerőpotenciál 7 000 6 500 4 000 12 500 1 900 1 000 4 000 7 300 2 300 1 350 4 200 14 000 Dráva* Száva Drina Szocsa Lika és Gaeka . . . 7 000 6 500 4 000 12 500 1 900 1 000 Neretva Moraca és Zeta Fekete Drin Vardar .... Egyéb .... 4 000 7 300 2 300 1 350 4 200 14 000 Összesen . . . 66 500 * Jugoszláviára eső folyószakasz 2. táblázat Jugoszláv hő- és vízerőművek teljesítményének és energiatermelésének növekedése Év Kiépítési teljesítmény Energiatermelés Év [ezer kW] [mill. kWó] Év Vízerőmű g , >o >o fH ® i '03 ~ > S a « »E5 h ÍT <» P> Hőerőmű Vízerőmű aránya, % 1939 566 607 48 1953 406 487 45,4 1501 1482 50,7 1954 496 553 47,4 1810 1630 52,6 1955 639 581 52,4 2610 1730 60,1 1956 715 773 48,0 2869 2178 57,0 1957 947 813 53,9 3521 2730 56,5 1958 1058 837 55,8 4301 3056 58,5 1959 1130 837 57,6 4708 3398 58,0 1960 1391 1077 56,5 5985 2944 67,0 1961 1536 1126 57,8 5658 4266 57,0 1962 1778 1248 59,0 6885 4427 60,7 1963 1830 1250 60,0 8030 5170 60,9 [MWj 4000 3800 Ő600 3400 3200 3000 2800 2600 24-00 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 / / / / f / / / / 3 / f / / / / / f / / 1 f / 1V / / / / f / / f > / / r — - nis? & 1 i 1. ábra. Az 1939—1965. évek közötti teljesítménynövekedés 1 — hőerőművek (!»,,„ = 1400 MW); 2 — vízerőművek (N 111 S = 2700 MW); 3 — az ország erőművi teljesítménye N lae 5 = 41(10 MW « A teljesítmény és energiatermelés növekedését az 1. ábra és 2. táblázat mutatja. Az 1 főre eső energiatermelés 1940—1950 között 2,75%-ot tett ki, 1950—1960 között pedig elérte a 3,3%-ot. Még egy összehasonlító számadat: az 1939. évi 75 kWó/fő fogyasztói igénnyel szemben 1961-ben az 1 főre eső energiaigény 550 kWó volt. Ezeknek a mutatóknak, valamint az 1966—1970 közötti 12,5%-os energiatermelésnek, illetve annak növekedése figyelembevételével arra lehet következtetni, hogy Jugoszlávia vezető szerepet foglal majd el Európában a vízerőhasznosítás területén. Jelenleg Jugoszláviában 5 nagy vízerőmű épül, amelyeknek összes teljesítménye 822 MW, energiatermelése pedig 4520 millió kWó/év. 1966 után újabb vízerőművek építésére kerül sor, amelyeknek energiatermelése 42,5 milliárd kWó lesz. 1970-ig az energiatermelést 32 milliárd kWó-ra, 1975-ig 50, 1980-ig pedig 75 milliárd kWó-ra kíván-
