Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Borza Dezsőné: A jugoszláv vízerőhasznosítás áttekintése

Borza D.-né: A jugoszláv vízerőhasznosítás áttekintése Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. 381 ják növelni. Vizsgálják ugyanakkor atomerőmű létesítésének lehetőségét is. A -már üzemben és építés alatt álló vízerőművek száma kb. 60. Ezeknek teljesítménye közepesen 50—80 MW, maximális teljesítményük 120—150 MW. A Neretva folyón 1955-ben helyezték üzembe a Jablanica vízerőművet, amelynek teljesítménye 144 MW. A Vardar folyó vízgyűjtőjében, a Mavrovo tónál 1957-ben fejezték be a Vrutok vízerőmű építését, amelynek teljesítménye 150 MW. Ugyanakkor 1960—62-ben kezdtek el üzemelni a Peruca vízlépcsőrendszer első vízerőműi 216 MW teljesítménnyel, majd üzembe léptek a Split és Cetina vízlépcsők, amelyeknek teljesítménye 426 MW. Befejezés alatt áll a 336 MW-os Bajina—Basta vízerőmű építése a Drina folyón, továbbá a 162 MW-os Grancarevo és a 416 MW-os Dubrovnik vízerőmű építése a Trebisnica folyón, a 240 MW-os Senj vízerőmű építése a Lika-Gacka folyón. A beépített gépegységek eddigi maximális teljesítménve 108 MW. A felsorolásból jól látható, hogy a 150 MWnál nagyobb teljesítményű vízerőművek építése és üzembe helyezése is előtérbe került. Jugoszlávia és Románia 1964-ben elkezdte a Dunán a Vaskapu erőmű építését. A Vaska-pu Erőmű építése nemcsak energiatermelés, hanem a hajózási viszonyok javítása érdekében is szükséges. 1000 óta a hajózás biztosítása 100 km hosszban hajócsatornák ós a zátonyos, zuhatagos szakaszokon külön vasúti vontatás segítségével történt. A hajózási igény növekedésével szükségessé vált a probléma tüzetesebb felülvizsgálata, és a megoldást a Vaskapu hajózási-energetikai komplexum létesítése adja. A vízerőmű energiatermelése kb. 11 milliárd kWo lesz. A közösen végzett feltárási és tervezési munkák alapján a Vaskapu vízerőmű legkedvezőbb szelvényét Szip-Gruja-Vei közelében választották ki. Az elérhető duzzasztás itt 69,5 m. A vízlépcső műtárgyai: — folyami duzzasztómű 8500 m

3/sec átbocsátására (hossza 441 m, 14 db nyílásának egyenkénti szélessége 25 m, a pillérek szélessége 7 m, 13 db); — két teljesen egyforma erőtelep a bal és jobb parton 200—200 m hosszal; — két hajózsilip 330X25 m

2-es méretekkel (egy zsilip forgalma 20 millió t/év); — parti gátak. Az erőmű összteljesítménye (mindkét erőtelepen) 2100 MW, energiatermelése 11 milliárd kWó, télen pedig 5,4 milliárd kWó. Az energiatermelés egyenlő arányban oszlik meg Jugoszlávia és Románia között. Mindkét erőtelepen hat gépegység kerül beépítésre. A turbinák Kaplan típusúak, víznyelésük 8500 m

3/sec. Az erőmű maximális esése 34 m (kis víznél, amikor a Duna vízhozama 1600 m

3/sec). A vízlépcső főbb munkamennyiségei a következők : földkiemelés és sziklamunka ... 18 millió m

3 beton és vasbeton beépítése .... 2,14 millió m

3 vasszerkezet, betonvas 34 ezer t cementelési munkák 30 ezer fm Az építés tervezett időtartama 10—12 év. Az első gépegységek beindítására a 6—8. évben kerül sor. Jugoszlávia Romániával közösen még Gruja körzetében épít vízerőművet, ennek teljesítményét 365 MW-ra tervezik. » A jugoszláv szakértők nagy tapasztalattal rendelkeznek karsztvidéki vízerőművek építésével kapcsolatban. Az ország területének 20%-a karsztvidék. Karsztvidéken építették meg a Zete vízlépcsőrendszert, a Senj vízerőművet a Lika-Gacka folyón, a Kokin-Brod vízerőművet az Uvac folyón. Elterjedtek a földalatti vízerőművek is A vizsgált időszakban 16 földalatti vízerőmű épült meg, ebből 11 karsztos mészkőben létesült. A 25 MW-nál nagyobb teljesítményű föld alatti vízerőművek jellemzőit a 3. táblázat tartalmazza. Az ország'síkvidéki folyóin gazdaságos a pilléres erőművek építése. Az erőtelepek erősen lesülylyesztettek, a gépegységeket külső portáldaruk segítségével lehet kiemelni és behelyezni. így épült a Dráva felső folyásán 6 pilléres vízerőmű: Dravograd, Vuzenica, Vuhred, Ozbalt, Fala és Mariborszki Ótok. Ezeknek az erőműveknek a jellemző adatait a 4. táblázat tartalmazza. A Dráva teljes vízerőhasznosítását 10 év alatt akarják megvalósítani. A műszaki-gazdasági viszonyok nagyon kedvezőek, és fontos tényező az is, hogy a tervezett vízerőművek a fogyasztói terület, illetve az export-energiaszállítás vonalán helyezkednek el. Maribor alatt a terület topográfiai jellege megváltozik. A folyó elhagyja a keskeny völgyet és dombok szegélyezte síkságra ér, esése csökken (1 °/ oo-ig). Ezért Maribor alatt üzemvízcsatornás erőművek építése célszerű. Két ilyen vízerő3. táblázat Földalatti vízerőművek Vízerőmű neve Turbina száma ós típusa Vízerőmű telj. [MW] Esés [m] Talajjellemzők Üzembehelyezés éve Split 4 függ. Francis 425 269 Mészkő 1962 Dubrovnik 4 függ. Francis 416 272 Mészkő Építés alatt Senj 4 függ. Francis 240 428 Mészkő Építés alatt Jablanica 6 függ. Francis 168 105 Pala 1 955 Mavrovo 4 függ. Kaplan 150 550 Kvarcpala 1957 Viodol 3 vízsz. Kaplan 84 660 Mészkő 1952 Jajce I 2 függ. Francis 50 91 Mészkő 1957 Brla I 4 függ. Kaplan 48 330 Kvarcdiorit 1955 Doblar 3 függ. Francis 33 49 Mészkő 1939 Jajce II 3 függ. Francis 27 53 Mészkő 1955