Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Dr. Vendl Anna: A beszivárgási viszonyok vizsgálata a Szentendrei-hegység nem karsztos forrásainak vízutánpótlódása szempontjából

378 Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. [3] Oross E.: Handbuch der Wasserversorgung. München és Berlin 1928. [4] Hajósy F.: Magyarország csapadékviszonyai. 1901—1940. Országos Meteorológiai Intézet kiadványa. 1952. [5] Ijjász E.: A nyersalomtakaró szerepe az erdők vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny 1936. 16. Köt. 72. old. [6] Joó T.: Vízföldtani megfigyelések a Szentendre—• Visegrádi hegységben. Földtani Intézet Évi jelentése 1953-ról. I. p. 63. 1954. [7] Keilhack K.: Lehrbuch der Grundwasser- und Quellenkunde. Berlin. 1935. [8] Kessler H.: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Vízügyi Közlemények. 1954. 2. sz. 179. o. [9] Kovács Gy.: Talaj vízáramlás hozamainak meghatározása vízháztartási vizsgálatok alapján. Vízügyi Közlemények. 1959. 3. [10] Lengyel E.: A Dunazug-hegység andezitteriiletének felépítése. Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1951. évről. 17. old. [11] Láng S.: A Pilis morfológiája. Földrajzi Értesítő 1953. 3. füzet. [12] Láng 8.: A Szentendre—Visegrádi hegység felszíne. Földrajzi Értesítő 1953. 4. füzet. [13] Lászlóffy IV.: Az erdő és a tarvágás összehasonlító vizsgálata. Delfs J. cikkének ismertetése. Vízügyi Közlemények. 1959. 3. 427. old. [14] Lászlóffy W.: A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon ós a hidrológiai Hosszelvények. Vízügyi Közlemények. 1954. 2. füzet. 147. old. [15] Maillet E.: Essai d'hydraulique souterreine. Paris 1905. [16] Majzon L.: Előzetes jelentés Szentendre és Visegrád közötti terület földtani viszonyairól. Földtani Intézet Évi jelentése 1944. [17] Papp F.: A források rendszere. Hidrológiai Közlöny. 1954. 7—8. 295. old. [18] Pécsi M.: Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszín-alaktana. Földrajzi Monográfiák II. k. Bp. Akadémiai Kiadó, 1959. [19] Schafarzik—Vendl: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest, 1929. [20] Schmidt E. R.: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa 1962. [21] Stiny J. : Die Quellen. Wien. 1933. [22] Szesztay K.: Segédletek a területi párolgás meghatározására. Beszámoló a VITUKI 1956. évi munkájáról. VITUKI. Magyarország vízkészlete. I. Mennyiségi számbavétel. 1954. [23] Ubell K.: Nagyobb vízfelületek párolgási veszteségeinek meghatározása párolgásmórő kádak segítségével. Időjárás. Országos Meteorológiai Intézet. Hiv. lapja. 1958. 62. évf. 1. sz. 26. old. [24] Ubell K.: A szabad vízfelület párolgása. VITUKI. 1952. [25] Vendl A.: A Szentendre—Leányfalu—Dunabogdány—Pomáz környéke. Földtani Intézet Évi jelentése 1924-ről. 1928. Budapest. [26] Vendl A.: Adatok a Duna Nagymaros—Szentendrei szakaszának ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny, 1928. [27] Vendl A.: Geológia I. 1963. IV. kiadás [28] Vendl A.: A Szentendrei hegység forrásai. Hidrológiai Tájékoztató, 1966. (Sajtó alatt.) [29] Wein Gy.: Szentendre környékének földtani viszonyai. Földtani Közlöny, LXIX. Budapest 1939. [30] Magyarország Hidrológiai Atlasza. Folyóink vízgyűjtője. A magyarországi Dunaszakasz és kisebb mellékvizei. VITUKI. 1962. [31] Magyarország Hidrológiai Atlasza. Hőmérsékleti és pároigási viszonyok. VITUKI. 1956. [32] Az Országos Forrásnyilvántartás: Tanulmányok és kutatási eredmények. 7, 1959 VITUKI; Vendl A.: A beszivárgási viszonyok vizsgálata HCCJIE^OBAHHE YCJ10BHH HHOHJIbTPALlHH C TOMKH 3PEHHH ÜPHTOKA B0,qbl K HEKAPCTOBbIM HCTOMHHKAM TOPbl CEHTEH^PE JJ-p A. BendA IlpeoSjiaflaiomaíi nacTb paüoHa ropbi CeHTeHflpe cnaraeTcn H3 őpeKMuü KOHraoMepaTOB ty^ob aH,ne3HTa, hbjihlOmHXCH MeCTa.YlH MejlbI<03epHHCTblMH H neM30BbIMH f(fiuzypa 1). Ha OCHOBaHHH H3bICKaHHH HCT0MHHK0B MOHCHO pa3jumaTb hx flBa BH.ua : 1. MCTOIHHKH, BblXOflHUIHe H3 Ty<J)0B aH«e3HTa c KOHrjiOMepaTOM Ha rpamme BoaoHenpoHHuaeMbix necnahwx mHH BepxHero ojinroueHa (KarrcKoro apyca). 2. MCTOHHHKH, BbixoflHmHe H3 TY([)OB aHAe3HTa c KOHrjiOMepaTOM Ha rpaHHne B0fl0Henp0Hm;aeMbix aHjje3HT0BHX MeJlbK03epHHCTbIX rlOpOfl. Bojja 3THX HCTOqHHkob HBJiHeTCH őojiee mhtkoh no ynejibHOMy sjieiorpHqeCK0MY COnpOTHBJieHHK). HccjieAOBaHHfl npoBOflHJiHCb jyifl BbijiCHeHiifl hh(J)HJIbTpaUH0HHbIX YCJ10BHH C TOMKH 3peHHH npHTOKa B0«bi K HCTOHHHKaM. HCCJieflOBaiIMfl npOBOflHJIHCb Ha OCHOBaHHH oaeHKH BOflHoro pewHMa 66-n hctomhhkob, hx TeMnepaTypu h yflenbHoro sjieKTpmiecKoro conpoTHBneHHH, flajiee BjiawHOCTH noacTHJiKn Ha jiecHbix TeppHTopnnx, hcnapeHHíi, cTOKa h pe>KHMa oca^KOB no BceMy pafloHy. npH onpeaejieHHH npHTOKa BOflbi i< HeKapcTOBbiM HCT0HHHK3M HCn0Jlb30BaJlHCb 3aKOHOMepHOCTH, yCTaHO" BJieHHbie flJIH KapCTOBblX HCTOMHHKOB. HpH 3T0M Hy>KHO CMHTaTbCÍI C HeKOTOpbIMH H3MeHeHHflMH. nponeHTHan BejiHiHHa HH<j)HjibTpauHH ocaflKOB, nnTaiOU(HX HCTOMHHKH, MO)KHO OnpefleJlHTb nO HH>KeCJieflyromeMy Ha paccwaTpHBaeMon TeppHTopHH ropbi CeHT3H^pe. BejiniHHa BOflocőopHoií nnomaAH cocTaBJifler 162 km

2, H3 3Toro Jiec 130 km

2. CpeflHeMHorojieTHHH oca^oK 3a 10 jieT no 5-n HaőrnoAaTejibHbiM CTaHUHHM cocTaBJineT 684 mm corjiacno «aHhhm rocyflapcTBeHHoro MeTeopojiornnecKoro HHCTHTyTa. CyMMa ocaflKOB 3a Mecnubi I—IV b 1964-om roay coCTaBJiHeT 136 mm. Ha OCHOBaHHH HCCJieflOBaHHH ycTaH0BjieH0, mto BejiniHHa pacMeTHoro oca«Ka Ha paccMaTpHBaeMOH Teppntophh npeflCTaBJineT coőoií noJioBHHy cyMMbi ocaflKOB 3a MecHUbi I—IV, a Ha jiecucToii TeppHTopHH H3 3Toro Hy>KHo BbmecTb 75% ot oőteMa boám, HaKonjieHHon b jiecHofír noACTHjiKe. CpeAHHH TOJimHHa noflCTHJiKH cocTaBJiaeT 60 mm, a cpeflHHH BJia>KHOCTb 20%. lípn TaKOM cjiyiae noacTHJiKa b jiecHOM panoHe c njioma«bio 130 km

2 coaep>KHT 1 560 000 m

3 BOflbi (Ha 80% ot Bceií TeppnTopHn). nojiHaji cyMMa roflOBbix 0ca«K0B cocTaBJiaeT 110 876 400 m

3, H3 3toh BejiHMHHbl 1,41% npHXOflHTCH Ha nOflCTHJTKy, 1T0 COOTBeTCTByeT oca^KaM b 10 mm. 3aBHCHM0CTb H3o6pa>KaeTCji Ha </>uzype 2, r^e oőteM bojih b noflCTHjiKe neca BbipaHcaeTCH b nponeHTax ot ocaflKOB stoto paííoHa. 06i,eM Boabi b jiecHoií noacTHjiKe cooTBeTCTByer ocaflKaM b 10 mm, 75% ot KOToporo őy^eT 7,5 mm. nponeHT (JiHJibTpauHH fi mo>kho onpeaejiHTb Tai<HM 0őpa30M, MToőbi oTfleJibHO noflCMHTajiH ero BeJiHMHHy ajih jiecHoro h HejiecHoro peííoHOB, 3aTeM SepeTCH B3BeuieHHaa cpeflHHíi BejniiHHa ^ VT RJIH Bceií TeppHTopHH. Taic KaK nJiomaAb jiecoB cocTaBJineT 4/5-io MacTb ot noJiHoft TeppHTopHH : 0 W+Pt noJiyHHM Bbipa>KeHHe sjih onpeaejieHHH pacxo^a boflH b cjie^yjomeil (JiopMe Q = p-H • F r^e /S = npoueHT HHifiHJibTpauHH (10%), H = TOflOBbie oca^KH (684 mm), í' = BOAoc6opHa5i njiomaflb (162 km/), Q= 10X684X162=1 108 080 m

3. 3to öojibuie, seM oői.eM boah Bcex Ha6jno«aeMbix HCTOHHHKOB (1 005 998 M

3). PaCXO>KAeHHe COCTaBJIHeT —9%, HTO C npaKTHMeCKOH TOHKH 3peHHH MO>KHO npHHHTb.