Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Marton Lajos: Vízadó kutak „elöregedése”, különös tekintettel az „okkeresedésre”

Marton L.: Vízadó kutak elöregedése Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 321 und biologischen Grundén entstandene Verstopfung). Die Abhandlung befasst sich ausser einer kurzen Bespreehung der ersten zwei Erseheinungen, in erster Reihe mit den komplexen Verstopfungsprozessen, d. h. mit der unter dem Sammelnamen „Inkrustation" bekannten Erscheinung und noeh eingehender mit der Veroekerung. Unter Verockerung verstehen wir die durch Eisenverbindungen verursachte Verstopfung der Brunnenfilter, bei welcher das Eisen aus dem in den Brunnen strömenden Wasser ausseheidet. Wáhrend unter Korrosion eine an den Konstruktionselementen der Brunnen vor sich gehende sohádliche Veránderung und Zerstörung zu verstehen ist, ist die Verockerung eine aus dem Wasser stammende Anlandung, d. h. die Ausscheidung der durch das Wasser hingeschwemmten Stoffe. Die Beobachtungen zeigten, dass eine Ausscheidung von reinen Eisenverbindungen nur selten vorkommt, meistens eher mit karbonatigen Anlandungen auftritt. Die Verockerung ist ein zusammengesetzter Prozess und das Ergebnis von physikalisehen, chemischen, elektroehemischen und biologischen Einflüssen bzw. ihrer komplizierten Wechselwirkung. Vorbedingung für die Erscheinung ist ein Wasser, aus welchem verschiedene Stoffe ausseheiden können. Für die Ursaehen der Ausscheidungen, Anlandungen gibt es mehrere Theorien; darin sind alle einig, dass es sich um einen verwickelten Prozess handelt. Eine Synthese der Resultate der in aller Welt vorgenommenen Forschungen, eine eindeutige Erklárung dieser Erscheinung, steht noch bevor. Laut den Forschungen kann der Prozess physikalisehen, chemischen elektroehemischen und biologischen Einflüssen zugeschrieben werden und auch von diesen muss die biologische und chemische Wirkung hervorgehoben werden. Ausserdem darf auch weder der Einfluss der Art und Qualitát der im Brunnenbau angewandten Materialien, noeh jener der Betriebsverháltnisse vernaehlássigt werden. Wir sind der Wahfheit nahe, wenn wir sagen, dass samtliche auf die Ausbildung der Erscheinung von Einfluss sein können, aber in Abhangigkeit von den lokálén Verháltnissen, kann der eine oder andere hervorrufende Grund stárker und somit dominierend sein. Der Kampf gegen die Verockerung muss als eine kontinuierliche Tátigkeit betrachtet werden, in deren Verlauf bei der Projektierung, beim Bau und beim Betriebdiebesprochenen Wirkungen bei'ücksichtigtund ihre Auswirkungen auf das minimalste reduziert werden muss. Im Jahre 1964 begann ein mehrjáhriges Forschungsprogramm in (lessen Rahmen es zur Aufschliessung mehrerer Brunnen und zu Modellversuchen komint. Im Laboratórium nehmen wir eingehende physikalische-chemische und mikrobiologische Untersuehungen vor. Nachdem das Forschungsprogramm noch im Gangé ist, bringt diese Abhandlung hauptsáchlich eine allgemeine Bespreehung, über die konkréten Teiluntersuchungen werder wir an anderer Stelle, spáter berichten. Das bisherige Forschungsergebnis hat gezeigt, dass die Anwendungsmöglichkeit einiger üblicher Brunnentypen überprüft werden muss. Hozzászólások Angyalffy György: A tanulmány a kutak legfontosabb szerkezeti elemének, a szűrő vízátbocsátó-képességének csökkenésével foglalkozott, amely a szűrőeltömődés egyik fajtája: az okkeresedés következtében bizonyos esetekben bekövetkezik. Körültekintően összefoglalta a fellelhető irodalmi anyagot, és egypár sekélymélységű kútnál szerzett tapasztalatot. Egyetértek a szerzővel abban, hogy az okkeresedés okát nem szűkíti le, hanem egy összetett folyamatnak jellemzi. Ebben a folyamatban szerepe van a) a víz minőségének, b) kémiai és elektrokémiai hatásoknak, c) fizikai hatásoknak (turbulencia, nvomásállapot, hőmérséklet), d) biológiai hatásoknak, e) a szűrő anyagának és ezek egymásra való kölcsönhatásának. A szűrőszerkezetek okkeresedésének a folyamatát még nem tudjuk pontosan követni és leírni, ezért szükséges lenne e téren még a kutatások továbbfolytatása. Nevezetesen a külföldi eredmények figyelése az irodalmon keresztül, a hazai kutatások összehangolása, alapkísérletek végzése laboratóriumban, továbbá a már elkészült és okkeresedett szűrőszerkezetű kutak jellemző vizsgálati adatainak összegyűjtése és értékelése. Jelentős eredménynek könyvelhető el a tanulmányban említett az a megfigyelés, hogy hidrofob tulajdonságú anyagból (pl. műgyanta) készített szűrők felületén nem figyelhető meg vashidroxidnak még a nyoma sem. Ez az eredmény már a gyakorlatba is átültethető, hiszen hidrofob tulajdonságú műanyagok a kereskedelemben hozzáférhetők, idők folyamán pedig mind nagyobb választék, valószínűleg egyre csökkenő áron áll majd rendelkezésre. Bélteky Lajos: A tanulmány a felszín alatti vizekből történő víztermelés igen fontos problémáját tárgyalta, nevezetesen a fúrt kutak elöregedését. Ennek okait három fő csoportra osztotta, s ezek közül a korrózióval és az eltömődéssel (inkrusztáció) foglalkozott, ismertette azokat a konkrét vizsgálatokat és kísérleteket is, amelyeket az ETI kutatásai keretében a problémák megoldása érdekében végeztek. A két témakör közül a magyar szakirodalomban a korrózióvédelem tekint vissza nagyobb múltra, míg az eltömődés és azon belül az okkeresedés csak 8—10 éve jelentkezett problémaként. A jelenség — természetesen — régebben is mutatkozott, de a szétszórtan telepített közkutas vízellátás idejében egy-egy kút vízhozamának csökkenése nem okozott nagyobb feltűnést, a kút elapadását a réteg kimerülésével, a kút elhomokolódását, magyarázva, napirendre tértek a baj felett. Amikor azonban a központi vízellátás elterjedésével egyidejűleg a vízmű több kútjánál is mutatkozott — gyakran már 2—3 év alatt — a nagymértékű vízhozamcsökkenés, kezdtek néhányan foglalkozni a jelenség okának vizsgálatával, s tanulmányozni a külföldi szakirodalmat, azonkívül különböző mechanikus vagy kémiai eljárással megkísérelni a szűrőre történt lerakódást eltávolítani