Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
7. szám - Marton Lajos: Vízadó kutak „elöregedése”, különös tekintettel az „okkeresedésre”
318 Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. Marton L.: Vízadó kutak elöregedése Az alkalmazott anyagok szennyezettsége is döntő. Ha pl. a szűrőkavicsba szállítás vagy tárolás közben rozsdaszemcsék kerülnek, ez kiváltója lesz a későbbi vaslerakódásoknak [4]. Könnyen belátható, hogy a lerakódásokra a a porózus anyagok fajlagos felülete is hatással van, hiszen az adszorpció a felülettel arányos. Ebből a szempontból ez a tényező a turbulenciával ellentétes hatású. Erre vonatkozólag azonban még kísérleti eredmények nem állnak rendelkezésre. összefoglalásként megállapítható, hogy az okkeresedést több tényező befolyásolja, és ezek többnyire egyszerre hatnak és egymással kölcsönhatásban vannak. Ezért a korszerű kútméretezési eljárásoknál és az üzemelésnél mindegyiket figyelembe kell venni, és csökkenteni kell a hatótényezők számát. Amint látható, az okkeresedést előidéző okok egyértelmű tudományos magyarázata és kísérleti igazolása jórészt még hátra van. Főleg az eredmények szintézise hiányzik. Azonban már ma is rendelkezésre állnak a vázolt kutatási eredmények, melyek nagy segítséget nyújtanak a kutak eltömődése, elöregedése elleni küzdelemben. 4. Néhány hazai vízmű okkeresedett kútjairól szerzett tapasztalatok Ózdi Sajó-jobbparti vízmű A Sajó-jobbparti alluviális területen 1936-ban 3 kútsorban összesen 40 kútból álló ipari vízművet létesítettek (1. ábra). A kutak porózus betonból készültek, belső átmérőjük 40 cm volt, kívül kétrétegű kavicsolással. A MÉLYÉPTERV adatai szerint a vízmű kezdeti hozama 270 m 3/óra volt, amely azonban rövidesen jelentősen lecsökkent. A csökkenés mértékét és az 1937. évi vízminőséget a 2. ábrán tüntettük fel. 1938 őszén a Sajó a vízmű területét elöntötte. Ezt követően a kitermelt víz vastartalma hirtelen megnövekedett (1. táblázat — I. oszlop), a vas és mangántalanító szűrőket naponta négyszer kellett mosni. Kétheti üzem után a Fe és Mn-tartalom közelítőleg a régi értékre, 1—2 mg/l-re csökkent. 1939 áprilisában a Sajó ismét kiáradt, aminek cpueypa 1. CxeMamunecKiiü nAaH eodonpoeoÖHOü cmamiuu 03d-LLlaüo na npaeoM öepezy lllaüo Abb. 1. Schematischer Lageplan des rechtsufrigen Wasserwerkes Ózd—Sajó [m'/óra] 1 L / 'Izmi sszes farbon "e nősé kémén átkem gi a ység: énysé latok 23, V 14, ((193 2 nkf 8 nkf 0 mg/ 1 mg/ 7) i l Idö [év] 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 2. ábra. Az Ózd—Sajó-jobbparti vízmű hozamának csökkenése MÉLYÉPTERV adatai alapján 0ueypa 2. yMenbmenue deöuma npaeoöepexcHoü eodonpoeodnoü cmaHifuu 03d-Ulaüo Abb. 2. Verringerung der Wasserergiebigkeit des rechtsufrigen Wasserwerks Ózd—Sajó megemelkedett (a táblázat 11. oszlopa). Kb. 3 hét után a Fe- és Mn-tartalom lecsökkent, majdnem a régi értékre állott vissza. A Sajó 1944 márciusában történt kiöntése után a vastartalom már rendkívül magas értékeket ért el (III. oszlop). A vízművet ezért le is állították, és felszíni vízkivételre tértek át. Mivel a korábbi tapasztalatok szerint idővel a vastartalom csökkenése volt várható, a kutakat továbbra is szivattyúzták, de a vizet visszaengedték a folyóba a kútsorok vonala alatt. Azonban ekkor már 6 hónap után sem csökkent lényegesen a vastartalom, sőt az egyik kútsorban emelkedett is (IV. oszlop). 1. táblázat A víz vastartalma, mg/l-ben Tabelle 1. Eisengehalt des Wassers [mg/l] 1938. 1939. 1944. IV. 1944. IX. I. kútsor II. kútsor III. kútsor Sajó folyó vize 6,0 7,0 14,0 9,0 9,5 98,0 1,4 29,0 63,0 614,0 38,0 55,0 126,0 A víz vastartalma tehát az idővel arányosan, de a három kútsorban különböző intenzitással emelkedett. A 3. ábrán feltüntettük az időlegesen előállt maximális vastartalom értékeket. Mindhárom kútsor esetében egy-egy egyenes mentén helyezkedtek el az összetartozó értékeket meghatározó pontok. A MÉLYÉPTERV 1952-ben vizsgálatot végzett és szakvéleményt készített a vízmű helyreállításával kapcsolatban. Ennek során néhány kutat feltártak. A betoncső pórusai nagyrészt vashidroxiddal és vasoxiddal voltak eltömve, és a kutak belsejében is sok vascsapadék rakódott le. A kavicsréteg a kutak köriil eliszaposodott, és vasvegyületektől eltömődött.
