Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Marton Lajos: Vízadó kutak „elöregedése”, különös tekintettel az „okkeresedésre”

Marton L.: Vízadó kutak elöregedése Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 319 1937 1338 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 3. ábra. Az Ózd—Sajó-jobbparti vízmű kevert vizének időszakos maximális vastartalma 100 700 300 400 500 600 700 800 Q [l/perc] A m minősége I9S5.II.25. 1965. mn pH 6,90 7,1 Otneskem 47,50 53,0 nkf SO, 550 630mg/L re 1,55 100ma/l Mn 0,30 0,30mg/l SrobadCO: 11100 105 ma/l 4. ábra. Kavicsolt csőkút vízhozamának csökkenése okkeresedés miatt Miskolci Hűtőház III. sz. kút (t>uzypa 4. yMeHbiueHue deőuma mpyötamoeo icoAodya c epaeuüHbiM (puAbmpoM nod deücmeueM OKKepmaifuu Abb. 4. Verminderung der Wasserergiebigkeit eines fíohrbrunnens, infolge Verockerung <t>uzypa 3. liepuodmecKoe MaKCUMaAbnoe codepucamie 3tceAe3a cMeuiaHHOű eodu npaeoőepexcHOü eodonpoeodnoü cmaHifuu Oad-LLIaüo Abb. 3. Periodischer maximaler Eisengehalt des gemischten Wassers des rechtsufrigen \Vasserwerks Ózd—Sajó Véleményünk szerint a hirtelen, lökésszerűen megemelkedő vastartalmat biológiai hatásnak lehet tulajdonítani, de erre konkrét bizonyítékaink nincsenek, mivel ilyen jellegű vizsgálatok akkor még nem folytak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a vízkémiai okok is jelentősen hatottak. Miskolci Hűtőház vízműve A hűtőház ipari vízellátását 6 db 9—11 m mély kavicsolt csőkút (eternit szűrőcsővel) és egy aknakút biztosítja, melyeket 1957—58-ban létesítettek. A kutak vízadó képessége az építéskor egyenként 800—1000 l/perc volt. 1963-ra a hozamok erősen lecsökkentek 300—400 l/perc, sőt egyes kutaknál 60—100 l/perc értékre, de ezt is nagyobb depreszszióval szolgáltatták, tehát a fajlagos hozam még nagyobb mértékben csökkent. A vízhozamcsökkenés oka az inkrusztáció, melyben feltehetően az okkeresedés játszik elsődleges szerepet. A 4. ábrán feltüntettük az egyik kút vízhozam adatait. A kutatási munka keretében ez a kút feltárásra kerül s részletes fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatnak vetjük alá. Néhány egyéb példa A Szekszárdi Vízmű kútjai is nagymértékű eltömődést mutatnak. Hasonló jelenség tapasztalható a Szőnyi Kőolajipari Vállalat kútjainál is. A Nagytétényi Sertéshizlalda csáposkútjának csápjaiban szabad szemmel is jól látható okkeresedést észleltünk. Sok olyan vízművet említhetnénk, ahol az inkrusztáció miatt s elsősorban okkeresedés következtében komoly vízhozamcsökkenés állt elő a kutaknál. Az okkeresedés jelensége és káros következményei hazánkban is számos helyen veszélyeztetik a gazdaságos vízellátást, és nagy anyagi károkat okoznak. 5. Az eltömődések megelőzése, illetve csökkentése Az elmondottakból egyértelműen következik, hogy a kutak eltömődésének megelőzését tervezési, építési és üzemeltetési feladatnak kell tekinteni. Azt is világosan kell látni, hogy kedvezőtlen vízminőség esetén az inkrusztációt teljesen megakadályozni nem lehet. A korszerű kúttervezés azonban figyelembe veszi az eltömődés lehetséges okait, s igyekszik olyan szerkezetet kialakítani, amelynél a káros hatások nagyrészt kiküszöbölhetők. A tervezésnél a következő szempontokat kell szem előtt tartani: a kútszűrő lehetőleg ne érintkezzen közvetlenül a szabad levegővel; a méreteket célszerű úgy megválasztani, hogy ne alakulhasson ki turbulens áramlás a szűrő körül. Minél szélesebb körben alkalmazzunk műanyagokat vagy védőbevonatos csöveket. Az építés során ügyelni kell az alkalmazott anyagok tisztaságára, a tisztító-szivattyúzás jó elvégzésére és főleg a szűrő nagyon gondos kialakítására. Az üzemeltetés során törekedni kell a minél folyamatosabb igénybevételre, a kút szakaszos, gyakran megszakított szivattyúzása nem előnyös. A biológiai hatás csökkentésére üzem közben (külföldi kísérletek szerint) eredményesen lehet alkalmazni bizonyos antiszeptikumokat. A már kialakult inkrusztáció megszüntetése ós a kút helyreállítása elég nehéz feladat, s nem is jár mindig sikerrel. De siker esetén is csak időleges eredményt ad. Legáltalánosabb a hígított sósavval való kezelés, amely a lerakódásokat oldva ismét szabaddá teszi a szűrőnyílásokat. Ez azonban természetesen csak szükségmegoldás. Magukat az okokat kell megszüntetni vagy hatásukat csökkenteni. 6. összefoglalás A kutak elöregedésének oka elsősorban az inkrusztáció, ezen belül a vasvegyületek által történő eltömődés, azaz az okkeresedés. A jelenség nagyon bonyolult folyamat, mely több különféle hatás és kölcsönhatás eredménye. Ezek mindegyike hatással lehet a jelenség kialakulására, de a helyi viszonyoktól függően egyik-másik kiváltó ok erősebb s így domináló lehet. Bár elméletileg még nem sikerült egységes szintézist adni, a tudomány