Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
1. szám - Dr. Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége II. A Duna és az északi hegyvidék felszíni vizeinek minősége
Dr. Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége II. Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 33 Az oxigénfogyasztások átlagértékei 3,2-től (Galga) 25,0 ml-ig (Rákos-patak) terjednek. Az oxigénfogyasztás minimumát 1,2-nek (Bene-patak), míg a maximumát 120 mg/l-nek (Tarján-patak) találtuk. Az oxigénfogyasztások átlagértékeinek alapján aránylag tisztának a, Galga, a Bene és a Kövecses-pata kok vize bizonyult úgy, hogy ezért ivó-, vagy kisebb élelmiszeripari vízellátás céljaira elsősorban ezek a vízfolyások a legalkalmasabbak. Szennyvíz jellegnek megfelelő szennyezettséget mutat a Rákos-, Szilas- és Tarján-patakok vize. A biokémiai oxigénigény átlagértékei 0,77-től (Herédi-patak) 8,5 mg/l-ig (Gyöngyös-patak) terjednek. Ezek az értékek azonban bizonytalanabb meghatározási metodikájuk miatt nem mindig egyértelműen fejezik ki a szennyezettség mértékét. Az oxigéntelítettség százalékának átlagértéke 25-től (Szilas-patak) 93%-ig (Tarna-patak) terjed. A minimumot 11,5%-nak (Tarján-patak), a maximumot pedig 100%-nak a Salgó, a Herédi és a Tarna-patakok vizében mértük. A Tarján-patak vizének túlterhelésére igen jellemző az 56%-os átlagérték mellett a 11,5%-os minimum is. amely mellett már a halak pusztulása is bekövetkezik. A folyóvizek ammónia tartalmának átlagértékei 0 (Kövecses és Galga) és 9,7 mg/I (Tarján) között ingadoznak. A minimumot a Rákos-patak kivételével, minden mintavételi helyen 0-nak mértük. A maximumot 32,0 mg/l-nek a Tarjánpatakban. találtuk, ami szintén kifejezi a Tarjánpatak szennyvíz jellegét. Nagy még az ammónia tartalom átlagértéke a Rákos- és Szilas-patak. valamint helyenként a Zagyva vizében is, ami szintén erős szennyezettségre utal. Nitrit számos vízfolyásban gyenge nyomokban kimutatható, de a szennyvíz jellegű Salgó, Tarján, Zagyva, Rákos és Szilas patakok vizében erős nyomokban is előfordul, sőt a Tarján-patakban nagy mennyiséget is találtunk. A vízfolyások nagy részében nitrát is kimutatható, legtöbbet a Zagyva vizében mértünk (140 mg/l). A fenol tartalmak átlagértékei 0-tól 0,50 mg/l-ig (Tarján) terjednek. Fenolt számos helyen nem észleltünk, különösen vonatkozik ez a Mátra hegyi patakjaira, mint a Tarna, a Bene- és Gyöngyös-patakokra, de még a Tápió vizére is. A fenolértékek maximumát 6,2 mg/l-t a már eddig is legerősebben szennyezettnek talált Tarján-patakban mértük, ahol a salgótarjáni üzemek ipari szennyeződéseként jelenik meg. A mintavételi helyek kloridtartalmának átlag értékei 7,0-tól (Kövecses-patak) 196 mg/l-ig (Rákos-patak) terjednek. A minimumot 3,0 (Kemencei-patak), míg a maximumot 1000 mg/l-nek (Rákos-patak) találtuk. A nagyobb klorid tartalmak a Rákos-, Tarján-, Szilas- és Tarna patakok, valamint a Zagyva vizében részben ipari, részben házi szennyvizek szennyező hatására vezethetők vissza. A szulfát tartalom átlagértékeinek ingadozása 11 mg/l-től (Bene-patak) 181 mg/l-ig (Tarjánpatak) terjed. Minimumként nyomot 23 mintavételi helyen találtunk, a maximum azonban 2400 mg/l-t tett ki a Tarján-patak vizében. Ezenkívül nagyobb szulfát tartalmú víznek bizonyult még a Zagyva, a Salgó, a Herédi-, a Galga- és a Rákos-patak vize. Általában az egész terület folyóvizei viszonylag nagy szulfát tartalmukkal tűnnek ki. Kivételt- csupán a Kövecses-patak képez. A vizek lúgosságának középértékei 1,6 (Kövecses-patak) és 12,3 (Tarna) között ingadoznak. A minimumot 1,2-nek, a Gyöngyös-patakban találtuk, míg a legnagyobb lúgosságot 27,0-t a Salgópatakban mértük. minősége uyugati rész) 3. táblázat Oxigén telítettségi Ammónia \ H ' S5 c Ü5 Fenolok Klorid Cl Szulfát S0~7 ~~ i [mg/l] 1 h. Í ti SE [mg/l] [mg/l] [mg/l] min. ruax. % + min. á. é. J max. %* max. max. min. á. é. max. % + min. á. é. max. 0/ + /o min. á. é. inax. % + 76 77 78 50 0 1,62 7,0 25 e. nyom 26 0 0,13 0,26 57 10 31 50 46 nyom 172 490 58 .— — 0 0,07 0,3 33 0 30 0,07 0,07 0,07 — 14 42 66 50 nyom 110 233 70 83 83 '84 50 0 0,16 0,9 43 e. nyom nyom 0,17 0.18 0,19 50 10 37 60 47 nyom 110 198 71 59 72 85 50 0 0,41 1,5 18 nyom 140 0,10 0,16 0,23 50 12 33 56 53 58 121 154 54 63 77 92 50 0 0,38 4,56 12 nyom 12 0 0.09 0,30 25 8 32 42 58 48 112 150 46 37 66 100 40 0 0.24 2,84 17 e. nyom 28 0 0,17 0,95 54 10 26 94 15 nyom 119 414 58 11 56 96 46 0 7,90 32,0 35 nyom 32 0 0,50 6,2 18 8 48 175 45 nyom 473 2400 23 — — — 9,7 9,7 9,7 — e. nyom 3 — — — — 66 66 86 — -—. —. — — 76 78 81 50 0 6,60 16,4 40 i. sok 30 0 0.21 0,45 50 32 66 228 24 nyom 181 470 68 — — — 0 0 0 — 0 0 — — — — 4 7 10 50 nyom 7 14 50 36 59 82 50 0 0,05 0,10 50 0 0 — — — — 12 20 28 50 29 70 113 50 79 79 79 — 0 0,30 0,80 25 0 18 — — — — 18 28 46 50 nyom 3 74 164 50 69 85 100 50 0 0,06 0.16 50 0 0 — — — — 20 27 34 50 nyom 3 101 158 75 — — — — 0 0 0 — 0 0 — — — — 22 22 22 — 173 173 173 — — — — 0 0,06 0,12 50 0 0 — — — — 20 21 22 50 48 77 106 50 85 93 100 50 0 0,08 0,56 27 gy.nyom 20 0 0,08 0,24 50 10 14 20 29 nyom 34 105 56 83 89 96 50 0 0,16 0.98 25 e. nyom 24 0 0.12 0,45 50 16 58 248 62 nyom 68 153 42 90 90 91 50 0 0,11 0,60 25 gy.nyom 12 — — — — 12 35 130 50 nyom 95 288 70 74 84 94 50 0 0,13 0,42 33 nyom 12 0 0 0 — 12 44 90 40 nyom 79 154 69 — — — 0 0,04 0,30 40 0 20 0 0 0 — 6 14 22 40 nyom 11 55 30 — — — — 0 0,02 0,12 20 gy.gyom 22 0 0 0 — 8 20 36 50 nyom 27 62 60 69 74 80 50 0 0,80 4,0 38 gy.nyom 12 0 0 0 — 8 20 42 38 nyom 33 99 58 — — — — 0 0,16 0,70 40 nyom 14 0 0 0 — 8 22 44 50 nyom 59 130 55 — • — — — 0 0,12 0,30 28 e. nyom 13 0 0 0 — 13 26 58 42 nyom 32 77 42 — — — — 0 0,24 0.68 42 nyom 66 — — — — 6 21 60 28 nyom 21 90 57 — — — — 0 0.22 0,50 50 gv.nyoin 0 — — — 10 15 20 75 nyom 35 67 50 — — — — 0 0,10 0,28 37 0 0 0 0,10 0,25 50 8 18 30 37 nyom 27 57 56 0 0.11 0,94 28 0 22 0 0 0 11 23 28 nyom 23 48 58 0 0.11 0,94 28 0 22 0 0 0 11 23 28 nyom 23 48 58 — — — — 0,1 2,8 10,0 30 e. nyom 16 0,9 0,9 0,9 0 13 196 1000 30 68 125 187 42 — — — — 0 0,21 0,48 36 0 0 0 0 0 — 20 44 88 42 nyom 35 178 58 25 25 25 — 0 1.(12 18.0 32 e. nyom 20 o;o9 0,21 0,30 60 16 58 106 28 nyom 95 341 52
