Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Dr. Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége II. A Duna és az északi hegyvidék felszíni vizeinek minősége

32 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Dr. Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége II. gán tartalmuk nem hat zavaróan, fölhasználhatók . A folyóvizek összes oldott sótartalma a mintavételi helyek átlagértékeit tekintve, 219-től (Radvány-patak) 928 mg/l-ig (Szuha-patak) terjed. A minimumot 123-nak (Szerencs-patak), a maximumot pedig 2112 mg/l-nek (Hangony-patak) mértük. Ezek alapján sószegényebb vizeknek a Sajót. Bodvát, Szalajkát, Hernádot, Tolcsvai, Radványpatakot és a Hámori-tavat találtuk. Oldott sókban gazdagnak pedig főleg a Hangony és a Szuha bizonyult, ami felhasználásukat nem teszi előnyössé. A többi fel nem sorolt, de a 2. táblázatban szereplő felszíni víz túlnyomó része ipari felhasználás céljából is szóbajöhet. A folyóvizek szabad szénsav tartalma a mintavételi helyek átlagértékei alapján 0,92-től (Szalajka) 15,1 mg/l-ig (Eger-patak) terjed. A meghatározások minimumaként 0 értéket számos vízfolyásban, illetve állóvízben mértünk, a maximumot 22,3 mg/l-nek (Szinva) találtuk. A folyóvizek pH értékeinek átlagértékeit 6,85től (Hangony) 8,2-ig (Szinva) terjedőnek mértük. A pH értékek minimumát 6,6-nek találtuk (Szerencs-patak), maximumként pedig 8,3-et (Eger-patak) mértünk. Összefoglalóan megállapítható, hogy a vízgyűjtő terület legtisztább felszíni vizei közé a kémiai és bakteriológiai vizsgálatok alapján a Rakaca. a Hernád (egyes szakasza) a Kis-Hernád (Bársony-patak), a Hejő, a Hámori-tó és a Tengerszem vizei tartoznak. Ezek élelmiszeripari és ivóvízellátás céljából elsősorban jöhetnek szóba. Legnagyobb mértékben szennyezettnek a Sajót, a Szinvát és a Hangony-patakot találtuk, amelyek tulajdonképpen már megszűntek élő vízfolyásként szerepelni és ezért további felhasználásra a legkevésbbé alkalmasak. Igaz, hogy a Sajó-folyó folyása mentén a magyar szakaszon úgy kémiai, mint bakteriológiai szempontból erősen tisztul, de szennyvizekkel való terhelése mégis oly mértékű, hogy további felhasználás céljára még mindig alkalmatlan. Lágyságuknál és sószegénységüknél fogva főleg ipari vízellátás céljára a Radvány- és a Tolcsva-patak, a Hámori-tó, a Hernád egyes szakasza, a Szalajka és a Bódva jöhetnek számításba. 3. Az északi hegyvidék nyugati része A terület jelentékenyebb felszíni vízfolyásai közül a következőket vizsgáltuk: Zagyva, Salgó, Tarján, Kövecses, Szuha, Herédi-patak, Galga, Tarna, Bene-patak, Gyöngyös-patak, Tápió, Gerje, Ipoly, Kemencei-patak, Rákos-patak és Szilaspatak. A 16 vízfolyás 31 mintavételi helyéről származó vízmintáiból összesen 5813 alkatrész meghatározást végeztünk (3. táblázat). Baktériumszámot csak négy folyó nyolc mintavételi helyén határoztunk meg. Ezek szerint a Zagyva vizének baktériumszáma 8 és 13 000 között ingadozik ml-enként.. A Szuha-patakban 1300-at találtunk. A coliszámok átlagértékei 0.55-től (Galga) 16 000-ig (Tarján-patak) terjednek mlenként. Ivóvízminőségnek megfelelő 0.2 minimumot számos helyen találtunk, a maximumot azonban 16 000-nek mértük (Tarján-patak). A bakteriális szennyeződésnek ez a mértéke Salgótarján lakosságának érdekében a sürgősen megszüntetendők közé tartozik. Igen erősen szennyezettnek bizonyult még coliszám szempontjából a Szilas-patak vize is. Mindkét esetben a folyóvizek szennyvíz jellege domborodik ki. Bakteriológiai szempontból a Kövecses-patak, a Galga, a Túra, a Gyöngyöspatak, a Tápió egy szakasza és a Gerje bizonyult ivó-, vagy élelmiszeripari vízfelhasználásra a legelőnyösebbnek. Kszaki hegyvidék kiszíni Tizeinek Felszíni víz Mintavétel helye Baktériumszám 37 C°-on [1000 I ml-ben] C o 1 i s z á m fi ml-ben] Oxigénfogyasztás [0, mg/l] Biokémiai oxigénigény [BÖI; mg/l] Felszíni víz Mintavétel helye min. á. é. m ax. %

+ min. 4. é. max. %

+ min. á.é. max. O' + 1 A min. á. é. j max. Zagyva Nagybátony 8,0 8,0 8,0 1,3 .->17 3500 23 3,6 6,2 9,6 31 2,1 4,1 6,1 50 Zagyva Apc — — — — 2,2 192 920 28 3,6 4,2 5,6 41 — — — Zagyva Hatvan 14 14 14 — 3,3 351 :i200 13 2,8 10,3 30,5 23 2,1 5,3 í 50 Zagyva Jásztelek16 16 16 , — 2,3 262 623 11 3,0 4,8 10,6 20 2,8 2,8 2,8 — Zagyva Szolnok 13 13 13 — 1,4 117 540 42 2,0 10,8 42,0 10 — — — Salgó Salgótarján 0,8 19,4 90 25 0,7 71 350 29 1,4 6,0 33,0 23 — •— i — — Tarján Salgótarján 1,0 205 1240 58 0,2 2 700 16000 18 1,8 12,8 120 22 0 2,3 i 8,2 50 Tarján Zagyvapálfalva — — — — 16 000 1 fi 000 i 6000 — 9,7 9,7 9,7 -— — — — Tarján Kisterenye 7,(5 7,6 7,6 — 1,5 710 3500 40 5,6 8,3 25,0 32 0 2,0 1 4,0 50 Kövecses Hasznos — — — — 0,2 3,9 8 50 3,0 3,9 4,8 50 —— 1 — — Szuha Ecseg — — — — 2,3 13 35 25 3.4 4,3 6,4 25 0,9 0,9 0,9 — Szuha Apc 1,3 1,3 1,3 — 0,2 29 170 10 4,0 7,5 13,4 25 0,1 1,1 ! 2,1 50 Herédi-p. Hatvan — -— — — 0,2 20 35 40 2,4 4,4 6,4 50 0,8 o,a 0,8 — Galga Galgamácsa — — — — 4,9 4,9 5 — 4,3 4,3 4,3 — — 1— — — Galga Tura — — — — 0,2 0,6 1 50 2,9 3,2 3,6 50 — — — • — Tarna Váraszó — — — — 0,2 18 110 50 2,4 4,3 9,0 38 2,1 2,4 2,8 50 Tarna Sirok — — — — 0,2 91 020 20 3,0 4,9 7,6 43 1,7 2,1 2,6 50 Tarna Kál — — — — 0,2 4,9 92 25 2,2 3,9 5,4 50 1,7 1,7 1,8 50 Tarna J ászdózsa — — — — 0,4 12 54 15 2,9 4,9 11,0 26 1,7 2,0 2,4 50 Bene-p. Visonta — — — — 0,2 65 350 20 1.2 3,5 5,0 60 — — — — Bene-p. Nagyföged — — — — 0,8 57 350 27 2,2 4,4 6,4 60 — — — — Gyöngyös-p. Gyöngyös — — — — 2,2 833 1600 50 3,1 6,1 9,0 30 5,1 8,5 12,0 50 Gyöngyös-p. Vámosgyörk — — — — 0,2 0,0 22 33 2,7 4,0 6.4 40 — — — — Tápió Tápiósüly •— — — — 1,3 755 1600 33 4,0 6,3 9,0 57 — — — — Tápió Tápiószele — — —— 0,2 0,6 1 50 3.2 8,3 14,5 28 — — — — Gerje Cegléd — — — — 0,2 J ,3 8 20 2,4 4,7 8,7 50 — — — — Ipoly Balassagyarmat — — — — 0,2 100 1600 23 2,6 4,8 7,2 37 — — — — Kemencei-p. Ipolykemence — —•— —0,2 32 70 23 2,2 4,9 9,4 28 — — — — Rákos-p. Rákoskeresztúr — — — — 0,4 165 920 30 3,5 25 88 30 — — —. — Szilas-p. Cinkota — — — — 0,2 6! 240 23 3,1 6,6 13,2 36 — — — — Szilas-p. Újpest — — — — 62 1540 1600 95 4,6 19,0 33,0 28 — — — —