Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Dr. Bendefy László: Ismeretlen vízügyi kéziratos térképek az Országos Levéltárban

286 Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. Bendefy L.: Ismeretlen vízügyi kéziratos térképek mékeny és tevékeny időszakra általában ellanyhuló periódus következik. Nem érdektelen megfigyelnünk azonban, melyek azok a folyók, amelyeknél ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Tekintsünk el a Dunától, mert az minden időben életbevágóan fontos közlekedési útvonal volt. Ugyanilyen jellegű a Tisza és a Maros, mint fő fa- és sószállító útvonalak. E három folyónál a térképtermelés aránya a szóbanforgó két, egymást követő negyedszázadban = 3:2. Nézzük a Drávát. Ez az arány = 3:1-hez; pedig a Dráva is nagyon fontos közlekedési útvonal gazdasági és hadi szempontból egyaránt. Már Nádasdy Tamás nádor tervbe vette, hogy a Murán és a Rábán keresztül összekapcsolja azt a Dunával. Ugyanakkor a Szávánál 3:2,3-et, a Rábánál 3:4-et, a Sárvíznél 3:7-et, a Fekete- Körösnél 3:5-öt, a Fehér-Körösnél 3:15-öt, a Sebes-Körösnél 3:6,3-et, a Szamosnál 3:12,5-et, a Hernádnál 3: :7,5-et, a Begánál pedig 3:6-os arányt állapíthattunk meg. A Száva, a Rába, a Szamos, a Hernád és a Bega esetében azonnal megállapíthatjuk, hogy a legerősebben igénybevett tektonikai övezetekhez és törésekhez kötött folyókról van szó. Nyilvánvaló, hogy az „előzetes folyótérképezés" korszakában végrehajtott egyidejű (hevenyészett?) szabályozási munkákat vagy nem fejezhették be, vagy a folyók továbbra is nagy mértékben változtatták medrüket. A térképfeltárási munka közben előkerült vízmérési vonatkozású anyagok Térképfeltárási munkálataink közben kutatóink mind gyakrabban tártak fel a legkülönbözőbb folyókra vonatkozó vízmérési adatokat. Nem is szólván uralkodó jellegű főfolyóinkról, ma jelentéktelennek ítélt vízfolyásokra vonatkozó vízállásmegfigyelési adatsorok kerültek elő a XVIII. század végéről és a XIX. századból. Gyakoriak a vízsebesség- és vízmennyiség adatsorok is. Nem ritkák a vízmércékre vonatkozó, valamint a folyók eljegesedési viszonyait feltüntető adatok is. Ezt a gyűjteményt még rendszerezni kell. Az anyag nagy mennyiségű és térbelileg az 1918. előtti Magyarország egész vízhálózatára kiterjed, ide értve —- részben — a tavakat is. Rendezés és esetleges kiegészítés után ez az értékes anyag valamilyen formában — megítélésem szerint egy éven belül — kiadhatóvá válik. A térképfeltárási munka költsége A térképfeltárási és kartotékkészítési munkálatokat, miként fentebb említettem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Mezőgazdasági Múzeum és kisebb részben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet terhére végeztük. Az 1962. októberétől 1965. decemberéig eltelt időszakban a vonatkozó költségek megközelítően 151 200 Ft-t tettek ki. Az egy térképlapra eső költség tehát 24,— Ft, egy kartotéklap költsége pedig körülbelül 31,30 Ft. A térkópfeltárás során melléktermékként előkerült vízmérési vonatkozású iratanyag feltárási és feldolgozási költségei a tórképfeltárási költségekben foglaltatnak. A felkutatott anyag világpiaci antikvár értéke meghaladja a kétmillió forintot, eszmei és valós gyakorlati értéke pedig felbecsülhetetlen. Kötelességemnek éreztem, hogy a fentiekben némileg tájékoztató képet nyújtsak arról a nagy szabású térképfeltáró munkáról, amelyet három és negyed év alatt az OVF és az OMM összefogásával hajtottunk végre az Országos Levéltárban. Az előadottakat ki kell egészítenem azzal, hogy a feltárás során munkatársaink az előkerült építészeti és műemlékvédelmi dokumentációs anyagot is kiemelték és tékákba rendezték, de anyagi fedezet híján ezekről kartotékokat nem készíthettek. A felkutatott és tékába rendezett térképek és tervek száma meghaladja a 12 000 darabot és ezzel az Országos Levéltár térkép és tervtárának anyaga [8—16] két és fél év alatt kereken megkétszereződött. Jelenleg az említett, közel 5400 db kartotékról, (amelyet egy-egy sorozatban a VITUKI, a Mezőgazdasági Múzeum agrotörténeti osztálya és — fényképmásolatban — az Országos Levéltár térképtára őriz), mutatócédulákat készítünk vízfolyásonként!, geometránkénti és földrajzi helyek szerinti rendben. A cédulakatalógusok elkészülte után azok egyik sorozatát kezelésre és megőrzésre a VIMTI (Vízügyi Műszaki Tájékoztató Iroda és Központi Vízügyi Könyvtár) veszi át. IRODALOM [1] Fodor F.: A magyarországi kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig = Catalogus mapparum ex manuscriptis hydrographicarum archivis hungaricis excerptum, usque ad annum 1867 = Tud. Műsz. Bibliogr. 1., 3. és 5. sz. Bpest, 1954—1956. [2] Fodor F.: Magyarország vízrajzi térképezése II. József korában = Vízügyi Közi. 1955/3—4. sz. 379—396. 1. és u.o. 1956/4.' sz. 386. 1. Bpest. [3] Utbrich, K.: Ungarische Bibliographie von Hydrologischen Karten = Burgenland. H eimatsblatter, 19. Jg. Heft 2. Eisenstadt, 1957. [4] Bendefy L.: Kéziratos térképeink katalógusának kérdéséhez = Qeod. és Kartogr. 9. évf. 170—175. 1. Bpest, 1957. [5] Bendefy L.: Mégegyszer kéziratos térképeink katalógusáról = U.o. 10 évf. 214—215. 1. Bpest, 1958. [6] Pataki .7.—Rónai A.—Dávid Z.: Hozzászólás kéziratos térképeink katalógusának kérdéséhez. U.o, 10. évf. 216—218. 1. Bpest, 1958. [7] Dávid Z.—Maksay F.—Valkó A.: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata. •— Térképtudományi tanulmányok. (Studia Carthologica) Az Eötvös Loránd Tud. Egyet. Térképtud. Tanszékének Évkönyve 1956—1958. 89— 152. 1. Bpest, 1958. [8] Glaser L.: Az Országos Levéltár térképei = Levélt. Közi. évf. 280—285. 1. Bpest, 1939. [9] Varga E.: Polgári térképezésünk múltja. Térképkiállítás. A M. Kir. Orsz. Levéltár időszaki kiállításai. Bpest, 1936. [10] Tóthné, Polonyi N.: A műszaki tudományok hazai fejlődéstörténetének levéltári forrásai=M VA Műsz. Tud. Oszt. Közi. 13 kt. 1—4. sz. 295—308. 1. Bpest, 1954. [11] Ember Gy.: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata (1788—1867) = Levélt. Közi. 20—23. évf. 345—375. 1. Bpest, 1945. [12] Fodor F.: A magyar térképírás. I—III. kt. Bpest, 1952—1954. [13] Felhő I.—Vörös A.: A helytartótanácsi levéltár. (Akad. Kiadó) Bpest, 1961. [14] Herzog J.: A magvar kamarai levéltár története. (I—III. közi.) = Levélt. Közi. 6., 7. és 9. évf. Bpest, 1928., 1929., 1931. [15] Herzog J.: Az Országos Levéltárban őrzött nádori levéltár 1790—1848. évi iratainak jegyzéke. = Levélt. Közi. 8. évf. 37—53. 1. Bpest, 1930. [16] Dávid Z.: Térképek leltározása a Magyar Országos Levéltárban = Levélt. Közi. 27. évf. 96—102. 1. Bpest, 1956.