Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - A Nemzetközi Hidrológiai Decennium hírei

Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. 287 A Nemzetközi Hidrológiai Decennium hírei A Nemzetközi Hidrológiai Decennium Koordináló Tanácsa 1965. május 24. és június 3. között tartotta első ülését Párisban. Az ülésen 66 határozatot hoztak, melyek megszabják a közeljövő ténykedésének irányait. A határozatokat és a kitűzött irányelveket a Koordináló Tanács ülésének zárójelentése tartalmazza (UNESCO/NS/198). A zárójelentés az alábbi fejezetekre oszlik : I. Bevezetés. II. Az ülés szervezése. III. A titkárság beszámolója. IV. A N. H. D. adatgyűjtési programjával kapcsolatos elgondolások. V. A N. H. D. feltárási és vízháztartási programjával kapcsolatos elgondolások. VI. A N. H. D. kutatási programjával kapcsolatos elgondolások. VII. A Tagországok javaslataival kapcsolatos kérdések. VIII. Kölcsönös tájékoztatás. Szabványosítási kérdések. IX. Oktatásügyi kérdések, szakképzés, hidrológusok cseréje. X. Szimpozionok ós kiadványok. XI. Bizottságok és munkacsoportok. XII. A Decennium programjában érdekelt kormányzati ós nemkormányzati szervekkel történő együttműködést érintő kérdések. XIII. A Tanács második ülésének időpontja és helye. * * * A kutatási programmal kapcsolatos elgondolások közül a Koordináló Tanács az alábbiakat jelölte meg fő feladatként és egyben felszólította a Tagországokat, hogy ha a felsorolt kérdések valamelyikének kutatásában részt kívánnak venni, közöljék a Titkársággal. VI. 1. Hidrológiai Kutatási Területek. 1. A Föld vízháztartása és időbeli változásai. 2. Hidrológiai kormeghatározás. 3. A szárazságok időbeli együtt járása és eloszlása a Kontinenseken. 4. A tengerparti és folyótorkolati területek hidrológiája, a folyótorkolatok és a tengerpartok vízviszonyai. 5. Összefüggések a talajnedvesség és lefolyás között. 6. A talaj nedvességi többlete, a lecsapolási munkák és a különféle növények vízigénye közötti kapcsolatok. 7. A természetes vizek eredete és fizikai kémiája. 8. A területhasználat (erdő, mezőgazdaságilag művelt és beépített területek) hatása a vizek minőségére. 9. A domborzat hatása a csapadékviszonyokra. 10. A csapadék magassága, időtartama és gyakorisága közötti kapcsolatok különböző földrajzi övezetekben. 11. A vízháztartás tanulmányozása az erdők vízszabályozó és vízvisszatartó hatásának vizsgálatával. 12. Összefüggések a folyók hordalékszállítása, vízjárása és mederviszonyai között. 13. A hordaléklerakódás alakulásának előrejelzése a tározó medencékre. 14. A geokémiai és biológiai tényezők változásai a felszín alatti vizek mozgása közben. 15. A talaj vízdúsítással kapcsolatos kutatások. 16. A vízbányászat és a víztelenítés hatása a térszint sülyedésére. 17. A vadózus vizek hidrológiája és hidrodinamikája. 18. A természetes párolgás folyamatai. 19. Az esőzésből és hóolvadásből származó árvízi vízhozamok. 20. Az öntözés és a belvízrendezés hidrológiai következményei. 21. Az erdő, a rét és a szántóföld hidrológiai viszonyai. 22. A vízkedvelő gyomnövények ekológiája. 23. A felszín alatti vizek kutatására szolgáló geofizikai módszerek nemzetközi kutatási programja. 24. A vízfelületek párolgásának csökkentése. 25. Tavak és tározók dinamikai vizsgálata. 26. A stabil izotópok hidrológiai alkalmazásai. 27. A víz és a talaj kölcsönhatása, továbbá az ariditás mértéke. VI.2. Módszertani kutatások 1. A légtömegek páraforgalmának mérlegvizsgálata. 2. Matematikai modellek alkalmazása a vízjárás előrejelzésében különböző éghajlati és természetiföldrajzi viszonyok között. 3. A hidrológiai adatok feldolgozásainak automatizálása. 4. A vízjárás és csapadékviszonyok matematikai elemzése. 5. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos számítások és előrejelezések matematikai statisztikai alapon számító gépek segítségével. 6. A hóhullás és hótakaró mérése. 7. A vízhozammórések módszereinek fejlesztése. 8. Nukleáris berendezések a fedőréteg víztartalmának és a talaj vízviszonyoknak vizsgálatára. 9. A felszínalatti vizek áramlási irányának és sebességének megállapítása radioaktív jelzőanyagokkal. 10. Az izotópok alkalmazása a glaciológiában és a hótakaró vizsgálatában. 11. A csapadék mórése radarberendezósekkel. 12. A hidrológiai előrejelzések módszerei. * * * A Koordináló Tanács a tudományos program közelebbi kidolgozása céljából három „ad hoc" munkacsoportot és négy további munkacsoportot létesített. Ezek az alábbiak : 1. Ad hoc munkacsoport a hálózat tervezésről. 2. Ad hoc munkacsoport a tájjellemző és kísérleti területekről. 3. Ad hoc munkacsoport a repedezett mészkőterületek hidrológiájáról. 4. Munkacsoport a telítetlen és a telített talajrétegek víztartalmának nukleáris műszerekkel történő meghatározására. 5. Az árvizekkel és árvízszámítással foglalkozó munkacsoport. 6. Munkacsoport a tájékoztatáscseróről (beleértve a kiadványokat is). 7. Munkacsoport a szakképzésről. További munkacsoportok létesítése tekintetében a Tanács úgy döntött, hogy a Titkárság a Tanács irodájával történt megbeszélések alapján jelöli majd ki a további négy munkacsoport tagjait. Ezek a további munkacsoportok : A Föld vízháztartása, Hidrológiai térképek, Az emberi tevékenységek hatása a vízköriforgásra és Szabványosítási kérdések. Magyarország az újabb munkacsoportok közül háromnak lett a tagja. * * * A Tájjellemző és Kísérleti Területekkel foglalkozó munkacsoport 1965. szeptember 30. ós október 3. között Budapesten tartotta első ülését. A munkacsoport az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Japán, Magyarország, Szovjetunió, Új-Zóeland, valamint az F.A.O., W.M.O., I.A.E.A., I.A.S.H., I.C.S.U., és U.N.E.S.C.O. egy-egy képviselőjéből áll. A munkabizottság jelentést dolgozott ki a Koordináló Tanács részére, amelyben a tájjellemző és kísérleti területeken végzendő hidrológiai kutatások alapelveit, a legszükségesebb műszerek jegyzékét, a metodikai irányelveket, és a nemzetközi együttműködés keretében megoldandó témákra vonatkozó javaslatokat foglalta össze.