Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Dr. Bogárdi István: Tömlős csörgedeztető öntözés

Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. 278 ÖNTÖZÉS Tömlős csörgedeztető öntözés Dr. BOGÁRDI ISTVÁN* Bevezetés A felületi öntözések korszerűsítésének legfontosabb eszközei a tömlők. A tömlős öntözés előnyeit (kisebb munkaigény, nagyobb teljesítmény víztakarékosság, stb.) ma már egyre többen ismerik fel és reméljük, hogy a közeljövőben megoldódik a tömlők nagyüzemi előállításának kérdése is. A korábbiakban kidolgoztuk a tömlős öntözés hidraulikai méretezésének módszerét [1, 2], amelynek alkalmazásával az öntözővíz adagolása igen egyszerűvé válik. Bevezettük az ún. öntözőtömlő** fogalmát és megállapítottuk, hogy az öntözőtömlő és az esőszerű öntözés szárnyvezetéke nemcsak feladatuk tekintetében hasonló, hanem hidraulikai méretezésük alapelve is megegyezik. Az öntözőtömlő jelleggörbéjének ismerete — hasonlóképpen a szárnyvezeték jelleggörbékhez — nemcsak a tervezés lényeges segédeszköze, hanem az öntözési üzemben a vízhozam beállítását is ez alapján célszerű végezni. A szárnyvezeték elején, vagy végén elhelyezett nyomásmérőn tett leolvasás a jelleggörbének megfelelően egyértelműen meghatározza a szárnyvezeték teljes vízszállítását. A tömlős öntözés esetében, a lyukasztott szakasz elején vagy végén, egyszerű üveg-piezométer csővel mérhetjük (1. ábra) és— az öntözőtömlő előtt beiktatott csíptető segítségével — szabályozhatjuk a nyomást, s így az öntözővíz mennyiségét. Fenti gondolatmenet alapján belátható a tömlős öntözés további előnye: az öntözővíz legalább olyan pontosan, sőt ha a párolgási veszteségből adódó bizonytalanságot figyelembe vesszük, talán még pontosabban adagolható, mint az esőszerű öntözésnél. Az öntözőtömlő hidraulikai méretezését eddig elsősorban barázdás öntözés esetére dolgoztuk ki. A számításokat igazoló kísérletek alapján a barázdás öntözés öntözőtömlője : 300—300 mm átmérőjű, ~ 50 m hosszú, barázdatávolságban 0 27—30 mm-es lyukakkal ellátva. A jelleggörbét lejtős terep esetén közelítően számolhatjuk [1], de a pontos eljárást is kidolgoztuk [3]. Hazánkban ez idő szerint, de valószínűleg a jövőben is, a felületi öntözések nagyobb részét csörgedeztető módszerrel végzik. Az alábbiakban néhány megjegyzést fűzünk a tömlős csörgedeztető öntözés üzemi kérdéseihez ós bemutatjuk a csörgedeztető módszerhez alkalmas öntözőtömlő hidraulikai méretezését. A már említett általános méretezési eljárást [1] alkalmazzuk, abból a célból, hogy a tervezési gyakorlat részére közvetlenül hasznosítható módszert adjunk. * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. ** Az öntözőtömlő a tömlős öntözés vízadagoló berendezése, amely a tereptől, növénykultúrától és az öntözés módszerétől (barázdás, csörgedeztető) függő hosszúságú lyukasztott tömlőszakasz. 7. ábra. Nyomásmérés az öntözőtömlő végén (Oajárszky Győző felvétele) <Pueypa 1. H3MeHenue nanopa e KOHqe nonueHoeo ui/iama Fig. 1. Measurement of pressure at the end of the irrigation hose. Photographed by Oy. Oajárszky A tömlős csörgedeztető öntözés néhány üzemi kérdése Mivel a csörgedeztető öntözés során adagolt fajlagos vízhozam (l/s m) nagyobb, mint barázdás öntözésnél, a csörgedeztető módszerhez használt öntözőtömlő hossza rövidebb (8—12 m). Ebből következik, hogy növekszik az áttelepítések száma és a folyamatos üzemet biztosító ,,Y" elágazókból is több szükséges (2. ábra). A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy mindenképpen célszerű az egyidejűleg működő lyukasztott szakasz hosszának kétszeresét, esetleges háromszorosát, zárható vízkivételi nyílásokkal ellátni. A második (esetleg harmadik) szakaszon kell kezdeni az öntözést, majd a szakasz fokozatos lezárásával és a következő szakaszon levő lyukak nyitásával kell folytatni. Előnyös, ha a tömlő szilárdsága szempontjából megengedhető legnagyobb lyukátmérőt alkalmazzuk, mert így kevesebb elzá-