Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Dr. Bogárdi István: Tömlős csörgedeztető öntözés

Bogárdi I.: Tömlős csörgedeztető öntözés Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 279 2. ábra. Műbőrt ömlő ,,Y" elágazója (Gajárszky Győző felvétele) <t>ueypa 2. Pa36emejinwuiaa. tacmb ,,y" uimma U3 ucKyccmeeHHOÜ K03KU Fig. 2. "Y"' piece for plastic hőse. Photographed by Gy. Gajárszky rás szükséges. 200 mm-es tömlőátmérőnél ez a felső határ 0 48—50 mm. A nagyátmérőjű lyukakon kifolyó víz eróziós hatása ellen úgy védekezhetünk, hogy a lyukasztott szakasz mentén ~ 0,5 m széles PVC fóliacsíkot helyezünk, amely mint energiatörő szerepel. A 3. ábrán a számbajöhető változatok közül azt az elrendezést mutatjuk be, ahol a lyukasztott szakasz hossza 20 m, az egyidejűleg működő öntözőtömlő hossza 10 m és a folyamatos üzemet 40 m távolságban elhelyezett ,,Y" elágazók és egy tartalék 20 m-es lyukasztott szakasz biztosítja. A kísérletek azt mutatták, hogy az öntözőmunkások szempontjából előnyös a vízvezető tömlőt 20— 30 m-es szakaszokból összerakni, mert szívesebben kapcsolnak többször, mint visznek egyszerre hoszszabb feltekert tömlőt. Abban az esetben, ha a lyukasztott szakasz 30 m hosszú, ,,Y" elágazók 60 m-ként szükségesek. Az ábrán nem tüntettük fel a vízkivétel helyét, mert annak távolsága esetenként változik, attól függően, hogy milyen a terep, honnan veszik a vizet (héjcsatornából, felszín: Öntözés \ Szereles _ f Yidom .f \ Yidom y Yidom Szerelés f Öntözés Yidom Öntözés f Yidom ! Szerelés _ f Yidom ! Szereles r t F Öntözés Yidom I. II. IV. _ f Yidom V. ütem 3. ábra. Tömlős csörgedeztető öntözés üzemelési vázlata <t>uiypa 3. CxeMa paGomu mnamoeozo noAuea no 6opo3daM Fig. 3. Operating diagram for trickling irri gátion with hose alatti nyomócsőhálózatból, magas- vagy mélyvezetésű földcsatornából) és szivattyús vagy gravitációs-e az üzem. Az öntözőtömlő hidraulikai méretezése A méretezést az alábbi lépésekben célszerű végezni: 1. A talajnemtől és a sávok hosszirányú esésétől függően meghatározzuk a fajlagos vízhozamot, q [l/s -m]. 2. A csörgedeztető módszer öntözőtömlője 8— 12 m hosszú, 150—300 mm átmérőjű tömlő, 0,25— 0,5 m-ként 0 30—50 mm-es lyukakkal ellátva. 3. Közelítően feltételezzük, hogy az öntözőtömlő mentén a nyomás (y) állandó. így felírható: Q=q-l=n-n-f-][g- Yy, ahol Q = az öntözőtömlő vízszállítása, 1= az öntözőtömlő hossza, n = a lyukak száma, yit = vízhozamtényező (kísérletek szerint átlagosan 0,60-al számolhatunk), /= lyukak keresztmetszeti területe. 4. A helyi körülményektől függően (tereplejtés, vízszintmagasság a magasvezetésű csatornában vagy a szivattyú adata, vízvezető tömlő hoszsza, átmérője stb.) felvesszük az y nyomást (20—60 cm), az l hosszúságot és az n lyukszámot (n — = l/b), majd kiszámítjuk a lyukak keresztmetszeti területét és a lyukátmérőt. 5. A pontos számításhoz [1] először a B tényezőt kell kiszámítani: f I— 21

3 B

m~ 1 — 2 ( - | , ahol az ismert jelöléseV b-K ) ken kívül K = SL tömlő vízszállítóképessége [m

3/s]. Ha a műanyagtömlő átmérője: 150 200 300 mm a K vízszállítóképesség: 0,23 0,48 l,31m

3/s. 6. 3 B-l függvényében táblázatból kikeressük yi/y

0 és t-értékét. Ha yi/y

Q < 1,05, a közelítő számítás véglegesnek fogadható el, mert a nyomásveszteség elhanyagolhatóan kicsi. 7. yi/y

0 > 1,05 esetben a kezdeti nyomás (yi) és az öntőzötömlő teljes vízszállítása (Q) közötti kapcsolatot az alábbi összefüggésből számíthatjuk: B-K'.t* Q

2 8. A 4. ábrán néhány öntözőtömlő jelleggörbét mutatunk be, 150, 200 és 300 mm-es tömlőátmérőre, valamint 0,5 m-ként 0 40, 44 és 48 mm-es lyukasztásra vonatkozólag. A görbéket a következő pontban ismertetett ún. lapuitsági javító tényezővel finomítottuk. Látható az is, hogy pl.: 0 200 mm-es tömlő esetén a közelítő és pontos megoldás között az eltérés jelentős. 9. Az ismertetett módszert egy példával szemléltetjük: Legyen: q = 5 l/s-m, yi— 28 em, l— 10 m, b = 0,5 m, n= 20. A közelítő számításból: d = 48 mm-t kapunk. B= 2 (0,5 • 1,8 • 10~

3 • 3,1

3 1

z/3 0,48-0,5 j = 1,16-10-