Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
5. szám - Six Lászlóné–dr. Szeness László: Győr-Sopron megye nagyobb településeinek szennyező hatása a megye felszíni vizeire
Six L.-né—dr. Szeness L.: Győr-Sopron megye településeinek szennyező Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. 235 (1. táblázat folytatása) MintaOxigénfogyasztás Oxigéntelítettség Coli-szám vétel [mg/l] [%] [ml] helye helye min. átl. max. min. átl. max. min. átl. max. 1. 1,36 3,27 6,40 50,1 68,4 93,2 0,4 20 000 210 000, 2. 1,28 3,42 7,20 50,1 81,8 104,1 0,2 300 4 000 3. 1,36 3,32 6,80 48,8 72,3 95,9 0.0 2 500 24 000 4. 1,44 3,09 6,40 47,3 73,4 95,9 0,2 700 47 000 5. 1,44 3,43 6,40 41,9 73,3 104,8 0,2 5 000 54 000 6. 1,76 3,68 6,32 54,0 76,7 104,8 0,0 84 000 920 000 7. 1,60 3,55 6,40 56,7 77,1 107,1 0,0 150 000 1 600 000 8. 2,48 12,72 68,80 33,8 66,5 86,5 0,4 252 000 1 600 000 9. 2,24 6,10 30,42 48,3 76,6 104,8 0,8 30 000 160 000 10. 2,40 4,22 8,40 58,0 74,7 100,5 2,8 , 17 000 140 000 11. 2,16 3,93 5.60 58,0 77,0 100,5 0,0 5 000 54 000 vagy szürkés, de túlnyomórészt szagtalan marad, üledéktartalma észrevehetően emelkedik. A minták habzását egy alkalommal sem észleltük. Az oldott anyag tartalom (1. táblázat) a keménységnek megfelelően a közepes sótartalmú víznek felel meg, kisebb emelkedést figyelhetünk meg a Rábca torkolat után és a szemétlerakodó helynél vett mintákban (5. és 8. mintavételi hely). Bakteriológiai tisztaság szempontjából a Mosoni-Duna győri szakasza igen nagy mértékben ingadozik, mert a minimális Coli-szám értékek majdnem megfelelnek az ivóvíz minőségének, ugyanakkor a maximális értékek szennyvízjellegűek. Ezeket a kiugró magas értékeket a 7. és 8. mintavételi helyeken észleltük. Az oxigénfogyasztás alapján, melynek átlagértékei jelentősen nem ingadoznak, a II., kissé szennyezett vizek csoportjába sorolható, kivéve a szemétlerakóval szemben vett minták (8.) helyén, ahol az átlagérték a legmagasabb : 12,72 mg/l. A többihez viszonyítva magasabb oxigénfogasztást mértünk az Iparcsatorna (9.) beömlése után is : 6,10 mg/l. A 8. mintavételi helyen a második mintavétel alkalmával találtuk a legmagasabb oxigénfogyasztást, 68,80 mg/l-t és a 9. mintavételi helyen ugyancsak ekkor találtuk a mért legmagasabb értéket : 30,42 mg/l-t, a többi mintavételi helyen ugyanezen a napon a kapott legkisebb érték 5,60 mg/l. Oxigénnel való telítettség százalékának átlagértékei kisebb eltéréssel 74% körül ingadoznak, az átlagértékek közül a legkisebbek 66,5%-t a szemétlerakóval szembeni (8.) mintavételi helyen találtuk. Ezen a helyen találtuk ugyancsak az oxigén telítettség százalékának a minimum értékét is, 33,8%-ot. Legnagyobb +7,l%-os túltelítettséget a harmadik mintavétel alkalmával a 7. számú mintavételi helyen mértük. A város fölé érkező Mosoni-Duna kloridtartalma átlag 12 mg/l-nek, tehát közepes kloridtartalmúnak adódott. A városon átfolyó víz kloridtartalma fokozatosan növekszik és a legmagasabb értéket a szemétlerakódénál, a 8. mintavételi helyen találtuk : 17,3 mg/l. Ammónia tartalom szempontjából az átlagértékek 0,86—2,41 mg/l között változnak. A mintavételek alkalmával többször ammónia egyáltalán nem volt kimutatható. Ugyanezt találtuk a minták nitrittartalmával kapcsolatban is. A szulfáttartalom szempontjából a kapott értékek jelentősen ingadoznak. A közepes szulfáttartalom két szélső átlagértéke 35,5 és 52,5 mg/l. Ez kissé növekedik a Rábca torkolata után (4), ami várható is, mert a Rábca vizének szulfáttartalma vizsgálataink szerint a Mosoni-Dunánál háromszor magasabbnak bizonyult. A lúgosság és a keménység értékeit tekintve jelentős ingadozás nem tapasztalható, kissé kemény víznek bizonyul. Fenolt a meghatározásunk során 0,0 mg/l-től 3,30 mg/l-ig tudtunk kimutatni. Az 1—4 mintavételi helyeken egy alkalommal sem volt fenol kimutatható. A legmagasabb értékeket a 8. és 9. mintavételi helyeken találtunk. Ez a mintavételi helyek fölött a városi központi csatorna által bevezetett Gázgyár és Ipartelepek ipari szennyvizének tulajdonítható. A Mosoni-Dunáról a város területén belül megállapítható, hogy a városon keresztül haladva jelentősebben nem szennyeződik. A város feletti mintavételi helyeken a vett minták kémiai átlagértékei alapján dr. Papp Szilárd szerint a II. osztályba sorolható. A későbbiek folyamán a Rába és a Rábca beömlése után is csak jelentéktelen változások következnek be. Megállapítható azonban, hogy a 8. jelű mintavételi helyen bekövetkező bakteriológiai és kémiai változások egyértelműen azt mutatják, hogy a 7. és 8. mintavételi helyek között éri a Mosoni-Dunát a legerősebb szennyeződés, ezen a szakaszon torkollik be ugyanis a városi központi csatornabekötés és a Szeszgyár szennyvízelvezető csatornája. A víz öntisztulása azonban aránylag rövi idő alatt bekövetkezik és a 10. sz. mintavétel helyen már alig mutatkozik szennyező hatása, a 11. mintavételi helyen, Gönyünél vett minták pedig csekély eltéréssel megegyeznek a város felett vett minták minőségével. Kivételt képez a fenol szennyezettség, amely egészen a Nagy-Dunába ömlésig érezteti hatását. Sopron város A város területén két patak folyik keresztül az Ikva és Rák. A város szennyvizeit sűrűn kiépített csatornahálózat vezeti el. A városban semmiféle szennyvíztisztító berendezés ezidő szerint nincs. A házi szennyvizeken kívül nagy ipari üzemek tisztítatlan szennyvizeit is a patakokba vezetik (Pamutszövő, Sotex, Gázgyár, Elzett Vasöntöde,