Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Six Lászlóné–dr. Szeness László: Győr-Sopron megye nagyobb településeinek szennyező hatása a megye felszíni vizeire

Six L.-né—dr. Szeness L.: Győr-Sopron megye településeinek szennyező Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. 235 (1. táblázat folytatása) Minta­Oxigénfogyasztás Oxigéntelítettség Coli-szám vétel [mg/l] [%] [ml] helye helye min. átl. max. min. átl. max. min. átl. max. 1. 1,36 3,27 6,40 50,1 68,4 93,2 0,4 20 000 210 000, 2. 1,28 3,42 7,20 50,1 81,8 104,1 0,2 300 4 000 3. 1,36 3,32 6,80 48,8 72,3 95,9 0.0 2 500 24 000 4. 1,44 3,09 6,40 47,3 73,4 95,9 0,2 700 47 000 5. 1,44 3,43 6,40 41,9 73,3 104,8 0,2 5 000 54 000 6. 1,76 3,68 6,32 54,0 76,7 104,8 0,0 84 000 920 000 7. 1,60 3,55 6,40 56,7 77,1 107,1 0,0 150 000 1 600 000 8. 2,48 12,72 68,80 33,8 66,5 86,5 0,4 252 000 1 600 000 9. 2,24 6,10 30,42 48,3 76,6 104,8 0,8 30 000 160 000 10. 2,40 4,22 8,40 58,0 74,7 100,5 2,8 , 17 000 140 000 11. 2,16 3,93 5.60 58,0 77,0 100,5 0,0 5 000 54 000 vagy szürkés, de túlnyomórészt szagtalan marad, üledéktartalma észrevehetően emelkedik. A minták habzását egy alkalommal sem észleltük. Az oldott anyag tartalom (1. táblázat) a keménységnek meg­felelően a közepes sótartalmú víznek felel meg, ki­sebb emelkedést figyelhetünk meg a Rábca torkolat után és a szemétlerakodó helynél vett mintákban (5. és 8. mintavételi hely). Bakteriológiai tisztaság szempontjából a Mo­soni-Duna győri szakasza igen nagy mértékben inga­dozik, mert a minimális Coli-szám értékek majd­nem megfelelnek az ivóvíz minőségének, ugyan­akkor a maximális értékek szennyvízjellegűek. Ezeket a kiugró magas értékeket a 7. és 8. minta­vételi helyeken észleltük. Az oxigénfogyasztás alapján, melynek átlag­értékei jelentősen nem ingadoznak, a II., kissé szennyezett vizek csoportjába sorolható, kivéve a szemétlerakóval szemben vett minták (8.) helyén, ahol az átlagérték a legmagasabb : 12,72 mg/l. A többihez viszonyítva magasabb oxigénfogasztást mértünk az Iparcsatorna (9.) beömlése után is : 6,10 mg/l. A 8. mintavételi helyen a második minta­vétel alkalmával találtuk a legmagasabb oxigén­fogyasztást, 68,80 mg/l-t és a 9. mintavételi helyen ugyancsak ekkor találtuk a mért legmagasabb értéket : 30,42 mg/l-t, a többi mintavételi helyen ugyanezen a napon a kapott legkisebb érték 5,60 mg/l. Oxigénnel való telítettség százalékának átlag­értékei kisebb eltéréssel 74% körül ingadoznak, az átlagértékek közül a legkisebbek 66,5%-t a szemétlerakóval szembeni (8.) mintavételi helyen találtuk. Ezen a helyen találtuk ugyancsak az oxigén telítettség százalékának a minimum értékét is, 33,8%-ot. Legnagyobb +7,l%-os túltelített­séget a harmadik mintavétel alkalmával a 7. számú mintavételi helyen mértük. A város fölé érkező Mosoni-Duna kloridtar­talma átlag 12 mg/l-nek, tehát közepes klorid­tartalmúnak adódott. A városon átfolyó víz klorid­tartalma fokozatosan növekszik és a legmagasabb értéket a szemétlerakódénál, a 8. mintavételi he­lyen találtuk : 17,3 mg/l. Ammónia tartalom szem­pontjából az átlagértékek 0,86—2,41 mg/l között változnak. A mintavételek alkalmával többször ammónia egyáltalán nem volt kimutatható. Ugyan­ezt találtuk a minták nitrittartalmával kapcsolat­ban is. A szulfáttartalom szempontjából a kapott ér­tékek jelentősen ingadoznak. A közepes szulfát­tartalom két szélső átlagértéke 35,5 és 52,5 mg/l. Ez kissé növekedik a Rábca torkolata után (4), ami várható is, mert a Rábca vizének szulfáttar­talma vizsgálataink szerint a Mosoni-Dunánál há­romszor magasabbnak bizonyult. A lúgosság és a keménység értékeit tekintve jelentős ingadozás nem tapasztalható, kissé kemény víznek bizonyul. Fenolt a meghatározásunk során 0,0 mg/l-től 3,30 mg/l-ig tudtunk kimutatni. Az 1—4 minta­vételi helyeken egy alkalommal sem volt fenol ki­mutatható. A legmagasabb értékeket a 8. és 9. mintavételi helyeken találtunk. Ez a mintavételi helyek fölött a városi központi csatorna által be­vezetett Gázgyár és Ipartelepek ipari szennyvizé­nek tulajdonítható. A Mosoni-Dunáról a város területén belül megállapítható, hogy a városon keresztül haladva jelentősebben nem szennyeződik. A város feletti mintavételi helyeken a vett minták kémiai átlag­értékei alapján dr. Papp Szilárd szerint a II. osz­tályba sorolható. A későbbiek folyamán a Rába és a Rábca beömlése után is csak jelentéktelen vál­tozások következnek be. Megállapítható azonban, hogy a 8. jelű mintavételi helyen bekövetkező bakteriológiai és kémiai változások egyértelműen azt mutatják, hogy a 7. és 8. mintavételi helyek között éri a Mosoni-Dunát a legerősebb szennyező­dés, ezen a szakaszon torkollik be ugyanis a városi központi csatornabekötés és a Szeszgyár szennyvíz­elvezető csatornája. A víz öntisztulása azonban aránylag rövi idő alatt bekövetkezik és a 10. sz. mintavétel helyen már alig mutatkozik szennyező hatása, a 11. mintavételi helyen, Gönyünél vett minták pedig csekély eltéréssel megegyeznek a város felett vett minták minőségével. Kivételt képez a fenol szennyezettség, amely egészen a Nagy-Dunába ömlésig érezteti hatását. Sopron város A város területén két patak folyik keresztül az Ikva és Rák. A város szennyvizeit sűrűn kiépí­tett csatornahálózat vezeti el. A városban semmi­féle szennyvíztisztító berendezés ezidő szerint nincs. A házi szennyvizeken kívül nagy ipari üzemek tisz­títatlan szennyvizeit is a patakokba vezetik (Pa­mutszövő, Sotex, Gázgyár, Elzett Vasöntöde,

Next

/
Thumbnails
Contents