Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Six Lászlóné–dr. Szeness László: Győr-Sopron megye nagyobb településeinek szennyező hatása a megye felszíni vizeire

236 Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. Six L.-né—dr. Szeness L.: Győr-Sopron megye településeinek szennyező Vágóhíd stb.). A nyári hónapokban a patakok vízhozama gyakorlatilag nulla. Az Ikva patak közepes vízhozama a Rák patak torkolata felett 0,25 m

3/mp a Rák pataké Sopron városnál 0,12 m

3/mp. Mindezekből kitűnik, hogy az Ikva és a Rák patak nyitott medrében, mely csupán a belváros kisebb részén fedett, szennyezett víz folyik. Ennek következtében a városon átfolyó patakok különösen a nyári hónapokban kellemetlen bűzt árasztanak. Az Ikva és a Rák patakok vizét az OKI által kijelölt 15 mintavételi helyen vizsgáltuk : 1. Ikva vízműnél ; 2. Ikva 21/85 közúti hídnál ; 3. Rák patak soproni vágóhídnál ; 4. Ikva vize a Rák patak torkolata alatt 100 m-re ; 5. Ikva vize Rák patak torkolata alatt 1000 m-re ; 6. Ikva patak vize a Rák torkolata alatt 2000 m-re ; 7. Kópháza, Rák torkolata alatt 3750 m-re ; 8. Kópháza Rák torkolata alatt 5000 m-re ; 9. Nagycenk 85/16 sz. közúti hídnál, Rák torkolata alatt 9000 m-re ; 10. Pereszteg, bekötőút hídjánál, Rák torkolata alatt 12 000 m-re ; 11. Pinnye közúti hídnál, Rák torkolata alatt 15 500 m-re ; 12. Nagylózs vízimalomnál, Rák torkolata alatt 12 100 m-re ; 13. Ebergőc, Rák torkolata alatt 19 700 m-re ; 14. Röjtökmuzsaj üdülőkastély mellett, Rák torkolata alatt 22 200 m-re ; 15. Fertőszentmiklós vízmércénél, Rák torkolata alatt 26 500 m-re. A kijelölt mintavételi helyek hosszi'i lánca biztosítja azt, hogy a vízfolyás fokozatos minőségi változásait figyelemmel kísérhettük. Vizsgálatainkat 1960—61—62-ben végeztük, a kővetkező alkalmakkor : 1 1960. szeptember 29. ; 2. 1961. március 8. ; 3. április 10. ; 4. július 26. ; 5. november 6. ; 6. 1962. április 5. ; 7. június 16. ; 8. szeptember 13. A fizikai vizsgálatok szerint az 1 mintavételi helyen az Ikvát minden esetben színtelennek találtuk, a 2—9. mintavételi helyen az Ikva a nyári hónapokban a legkülönfélébb színűnek mutatkozott ; sárga, barna, szürke, szürkésfekete, szaga bűzös, ürülékszagú és gyengébben, vagy erősebben habzóképes. A csapadékosabb hónapokban ugyanezeket szintén észleltük, de jóval kisebb mértékben. Üledéket az évszaktól függetlenül mindig találtunk az 1., 10—15. mintavételi helyeken inkább homokos üledéket, a 2—9. mintavételi helyeken többnyire barna és szürke pelyhes anyagokat. A vizsgált vízminták összes oldott anyag tartalma (2. táblázat) nagy. Ez a város belterületén ugrásszerűen megnő és még Nagycenknél a 9. mintavételi helyen is megmarad. Bakteriológiai szempontból a kapott átlag és maximális Coli-szám értéke, valamint az oxigénfogyasztás átlagértékei egyértelműen fejezik ki rendkívül nagy bakteriális és organikus anyag szennyeződést. Ugyancsak erre utalnak az oxigén telítettség százalékának értékei is, amelynek minimum jai a 2—8. mintavételi helyeken nullának bizonyultak, jelezvén, hogy a víz oldott oxigéntartalmát az organikus anyagok nagy mennyisége teljesen elfogyasztotta. Ez az öntisztulás szempontjából igen kedvezőtlen és a bakteriális fertőzések szempontjából különösen aggályos. A kémiai vizsgálatok egyételműen bizonyítják, hogy a város területén a 2. és 3. mintavételi helyen milyen óriási szennyető hatás éri a patak vizét. Az ammóniatartalom átlagértéke az 1. jelű mintavételi helyen 0,08 mg/l, a 2. mintavételi helyen már 17,70 mg/l. A szulfáttartalom az 1. mintavételi helyen 93,8 mg/l, a 2. mintavételi helyen 150,6 mg/l. A kloridtartalom pedig az 1. mintavételi helyen mért 20,3 mg/l átlagértékről a 2. mintavételi helyen több mint háromszorosára emelkedik : 75,4 mg/l. A 10. mintavételi helytől kezdve mutatkozik némi javulás a vizsgálati átlagértékekben. Bakteriológiai szempontból a Coli-baktériumszám minimum értékei csupán a 11. mintavételi helytől kezdve adódtak ivóvízminőségűnek, de az átlagértékek szerint még itt is továbbra is erősen szennyezett a vízfolyásnak ez a szakasza. A mintavételi helyen kapott átlagértékek szerint az 1. helyen vett minta — amelyet még soproni szennyeződés nem terhel — minősége a kissé szennyezett vízfolyásnak felel meg, a későbbiek folyamán teljesen szennyvízjellegűnek adódik, csupán a 15. mintavételi helyen (26 km-re Soprontól) kapjuk az 1. jelű mintavételi helyen talált megközelítő minőséget. A vizsgálatokat összefoglalva azt látjuk, hogy az Ikva Sopron város szennyvizeit felvéve azokat kellőképpen felhígítani nem tudja, és azért mint nyilt szennyvízcsatorna szállítja a város szennyvizeit. Ez 2. táblázat Az Ikra-patak Sopron Bécsi-domb vízmű—Fertőszentmiklós közötti szakaszának vizsgálati eredményei Mintavétel Össz. oldott anyag [mg/l] Lúgosság Keménység [nk°] Klorid [mg/l] helye helye átl. átl. átl. átl. helye min. átl. max. min. átl. max. min. átl. max. min. átl. max. 1. 472 585 694 6,30 6,90 7,30 13,0 21,3 25,0 16,0 20,0 58,0 2. 696 706 914 7,70 9,10 11,00 24,6 29,4 33,6 39,0 75,4 130,0 3. 500 847 1186 5,80 7,78 13,40 19,0 26,3 32,2 27,0 77,4 204,0 4. 572 888 1206 4,20 8,54 12,80 22,4 27,8 30,8 35,0 102,3 247,0 5. 400 810 1120 6,60 8,54 11,90 22,8 27,2 29,8 51,0 111,3 230,0 6. 692 899 1180 6,60 8,77 14,00 21,6 26,1 28,6 49,0 95,3 276,0 7. 560 791 934 7,40 8,33 11,70 24,8 27,6 29,4 43,0 90,0 163,0 8. 520 810 1024 6,80 8,53 12,10 22,4 25,6 29,6 25,0 86,4 170,0 9. 520 894 1120 6,40 7,98 13,00 23,0 27,6 31,0 28,0 92,1 185,0 10. 440 676 878 5,30 6,76 8,70 19,6 21,8 22,8 20,0 40,1 93,0 11. 432 539 604 6,00 6,95 8,90 19,4 21,4 22,8 20,0 36,8 64,0 12. 432 568 576 5,20 7,73 7,90 21,0 22,1 24,0 20,0 40,4 75,0 13. 404 524 640 5,60 7,03 9,00 20,6 23,2 25,0 24,0 42,1 73,0 14. 513 606 682 5,70 7,08 8,90 21,0 22,5 25,3 20,0 40,5 80,0 15. 432 565 692 6,30 7,10 8,40 20,2 22,2 25,6 23,0 44,0 71,0