Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Majorlaki József: Ivóvíz íz- és szagtalanítása

Majorlaki J.: Ivóvíz íz- és szagtalanítása Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. 231 3. ábra. A házi vízszűrő készülék működés közben 0uaypa 3. JJoMauiHuií rfiu/ibmp e paöome Abb. 3. Das Hausfiltergerat in Betrieb A 3. ábrán a berendezés működés közben szemlélhető. A szűrő műanyagból készült. Az adszorbens aktív szén két rézszita között van. Az alsó és felsőrész préselt műanyag, a töltettől függően íz- és szagtalanításra ill. ioncserélő műgyanta alkalmazása esetén vízlágvításra is használható. 2 dl/perc szűrési sebesség mellett a legnagyobb íz- és szagterhelést is kiszűri. A szűrő belső felületén ezüst réteget is lehet kialakítani a katadynizáló hatás elősegítése érdekében. Habár megítélésünk szerint egy csirátlanított vezetett víznél erre nincs is szükség. A szűrő töltete Nuxit BD szemcsés aktív szén. Mi indokolja a házi vízszűrők Pécs városában való esetleges alkalmazási lehetőségének felvetését ? A pécsi vízellátó rendszerbeli központi víztisztítás jelenleg csak bizonyos gazdaságossági szempontból indokolt határig lehetséges, azon túl pedig pécsi viszonylatban a házi vízszűrés alkalmazása hozható szóba. A készülék hosszabb időn keresztül állt az egészségügyi szervek vizsgálata alatt. A vizsgált időszakban nem fordult elő, hogy a víz bakterológiai szempontból kifogás alá esett volna. Az analitikai részben közölt fenol reagensekkel 80%-os tisztítási hatásfokot biztosított ; íz- és szaghatásban maximálisan kielégítő eredményt mutatott. Vannak az életben olyan problémák, amelyek előreviteléhez új szemlélet kell. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a jelenlegi víztechnológiai ismeretek mellett szem előtt tartva a költségkihatásokat, a gazdaságosságot és az igényeket, a teljes vezetett víz íztelenítése pécsi viszonylatban nagy terhelésű időszakban meghaladhatja erőforrásainkat, és teherbíróképességeinket. Az aktív szén mai ismereteink mellett megbízható eszköznek látszik és annak szemcsés formája a feladat megoldásának műszakilag és gazdaságilag járható útja. IRODALOM [1] Bucksteeg W., Dietz F. : Über Phenole und phenolverswandte Stoffe. Jahrbuch „ Vom Wasser" 24 (1957.) S. 282. [2] Meink FSpaltenstein A. : Abwasser der Kohlenveredelungsindustrien und Trinkwasserversorgung. Ges.—Ing. 68 (1947.) S. 7. [3] Simon M., Butgereit W. : Die Beseitigung der Geruehs- und Gesehmacksstoffe im Trinkwasser durch Aktivkohle. GWF 101 (1960.) S. 337. [4] Holluta J., Talsky F. : Über die chromatographische Bestimmung organischer Tnhaltsstoffe natürlicher Wasser, Jahrbuch „Vom Wasser" 22 (1955.) S. 212. [5] Aston : Developments in the Chlorine Dioxyde Process. J AW A. 42/19. [0] Chanoit : Stérilisation et Désodorisation des eaux potables par le peroxyde chlore. IS Eau, Nr. 1 1 (1952.) [7] Chanoit, L. : Usine élévatoire de Viry-Chatillon, Werksbericht. [8] Simmons : Chlorine Dioxyde Treatment fon Taste and Odor Control. Water Works Engineering, Okt. (1947.) [9] Liebmann H. : Die Bewertung der Wasserqualitat. Verlag R. Oldenbourg München (1959.) [10] Liebmann Hans : Handbuch der Frisch-wasserund Abvvasserbiologie. R. Oldenbourg München. (1960.) [11] Liebmann H. : Trinkwassergewinnung aus Oberfláchenwasser. R. Oldenbourg. München. (1958.) [12] Ettinger M. B., Rucchoft, C. C., Lischka, R. J.: Sensitive 4-aininoantipyrine method for phenolie compounds, Anal. Chem. 23, 1783—88. (1951.) yCTPAHEHHE nPMBKYCOB M 3A1IAXOB nMTbEBOPl BOflbl Fi. Maüopjiaicu Ilpn ríHTbeBOM B0fl0CHa6>KeHHH H3 n0fl3eMHI,IX HCTOMHHKOB BOfla HMeeT npHBKYCbi h 3anaxn oőbtuio H3-3a npneyTeTBHH cojieíí >Kejie3a H Mapiaima 11 cepHoro BOAopoAa. B noBepxHocTHbix ncTOMHHKax TaKiie BpeiiHbie BJIHHHHH BbI3biBaiOTCH B nepBOH OMepeflH C pa3JlHHHbIMH IipOflYKTaMii pa3Jio>KeHHfl oprammecKoft >KH3HH. Pa3Jio>KeHne MO>KeT öbiTb iicKyccTBeHHMM B pe3yjibTaTe npoMbiuuieHHOÜ OÖpaÖOTKH, HJ1H eCTeCTBCHHbIM, BCJieflCTBHe BOAHblX WHBUX opraHH3MOB. IlyTeM fl03npoBKii xjiopa npu rexHojiorwi o6pa6oTKH BOAbi C03flaK)TCfl ii3 OflHOH rpynnw noJiyieHHbix TaKHM 06pa30M coeaiiHeHiiíí TaKiie npoAyKTbl, KOTOpue HMeiOT OMeHb HenpHHTHblÜ BKyc. B noBepxHOCTHbix HCTOiHHKax BOAH npiiBKycbi w 3anax» noHBJiaioTCH rjiaBHbiM 06pa30M 3HMOÍÍ noA JieAOBHM N0I<P0B0M H ocenbio B MAJIOBOAHOM nepnofle. Bopböa c npHBKycoM M 3anaxoM niiTbeBoíí BOAW BCACTOI B ABYX R^ABHBIX HanpaBjieHnjix, HMCHHO B HanpaBJiemiíix no npiiMeHeHiiio cnocoöoB OKHCJiemiH n aACopőnmi. CpeAii OKHCJIHTejlbHblX CIIOCOÖOB MOWHO I'OBOpiITb 0 fl03lipOBKe 030Ha, OKHCH xjiopa H nepMaHiaHara KajniH, a H3 BToporo cnocoöa nanöoJiee pacnpocTpaHemibiM ABJUICTCH npmvieHeHHe aKTiiBHoro yr/ni. ABTOP npoBOAHJi iiccjie«OBaHHH c OTenecTBeHHUMH H 3arpaHHHHbiMii aicrHBHbiMH yrjiHMH n CpaBHIIBajiaCb 3(}><l)eKTlIBH0CTb 11X (})HJIbTpaHHlI npil pa3juiMHbix CKopooTMX ABimemiíi. 3TOT cnocoö ycneuiHO npiiMeHjieTcji B ycTpaHemm npHBKycoB H 3anaxoB BOAH npu BOAOCHaÖ>KeHlIlI 113 nOBepXHOCTHblX HCTOMHHKOB. ŰAHaKO cnocoö aKTHBHoro yrnji HBJUieTCH AoporocTOfliwiM H M0M<H0 npiIMeHflTb TOJlbKO B npiIAeJiaX SKOHOMlimiOCTH. B ropoAax B oömeM iicriojib3yeT«I BOAA 113 BOAOIIPOBOAHOM cera HacejieHHeM B uejisix IMTBA H NHTAMOI TOJibKO B 1%, CTaHO ÖblTb (J)aKTHMeCK0ÍÍ nHTbeBOH BOflOÍÍ MOJKHO