Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

232 Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. Majorlaki J.: Ivóvíz íz- és szagtalanítása CMHTaTb T0JIBK0 3TOT 1% niiTbeBöíí BO^bi. floAJie>KHT pacCMOTpeHUK) Bonpoc o TOM, MTO CTOHT-JIH oöecnemiTb ycTpaHeHne npuBKycoB H 3anaxoB nojiHoro pacxo.ua BOAH, NOAABAEMON B BOFLONPOBOAHYIO ceTb B MUCOBOM nepnoAe. Verhütung von Geschniaek- und Geruchbelástigungen in der Trinkwasserversorgung Majorlaki, J. Die Geschniaek- und Geruchbelástigungen in den Trinkwasserversorgung sind bei den unterirdischen Gewássern auf Eisen- und Mangansalze sowie auf Chlorhydrogen zurückzuführen. Bei den Oberfláchenwássern verursachen diese schádliche Wirkung in erster Linie die verschiedenen Abbauprodukte des organischen Lebens. Dieser Abbau kann kiinstlich infolge einer industriellen Aufarbeitung oder natürlich als Folge des Wasserlebens stattfinden. Die in der Trinkwasseraufbereitungstechnologie angewandte Chlorung entwickelt aus einer Gruppé der so entstehenden Verbindungen neue Derivate, die in erhöhtem Mass gesc.hmackbelástigend sind. Die Geschmack- und Geruchbelástigung der Oberfláchenwasser zeigt sich insbesondere bei der Eisbildung im Winter und bei den Herbst-Niedrigwássern. Die Schutzmassnahmen gegen Geschrnack-und Geruchbelástigung gehen in der Trinkwasseraufbereitungstechnologie in zwei Richtungen : Oxidation und Absorbtion. Als Oxidationsverfahren kann die Zugabe von Ozon, Chlordioxid und Kaliumpermanganat in Betracht kommen. Als Adsorbtionsrnethode ist die Anwendung von aktiver Kohlé am meisten verbreitet. Verfasser hat Versuche mit auslándischen und ungarischen Aktivkohlen durchgeführt und ihre Filterwirkungsgrade bei verschiedenen Strömungsgeschwindigkeiten verglichen. Oie Wasseraufbereitung mit aktiver Kohlé kann bei Oberflaehen-Wasserwerken zur Verhütung der Geschmack-und Geruchbelástigung erfolgreich verwendet werden. Was aber die Kostenauswirkungen anbelangt, ist dieses Verfahren teuer und kann nur bis zu einer gewissen Wirtschaftliehkeitsgrenze angewendet werden. In einigen Stádten wird im allgemeinen sozusagen nur 1 % des Leitungswassers von den Einwohnern für Speisezwecke verwendet. Dieses 1 % ist alsó das tatsáchliche Trinkwasser. Zu erwagen ist alsó, ob es sich lohnt die gesamte Leitungswassermenge mit solchen kostspieligen Mitteln in stark belasteten Perioden gerueh und geschmackfrei zu machen. Könyvismertetés A Hidrológiai Tájékoztató 1964. és 1965. évfolyama egyidejűleg jelent meg az elmúlt év novemberében. 100, illetve 132 oldal terjedelemben. Az 1964. évi kötet Hell József Károlyról, Beszédes Józsefről, Bogdánfy Ödönről közöl megemlékezéseket. Társaságunk több nagyrendezvényén elhangzott megnyitó és előadói anyagot ismertet, és különböző rövidebb összeállításokat tartalmaz a folyamatban levő tervezések, építések, tanulmányok és kutatások köréből. Közli a Tájékoztató a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1963. ápr. 10-i ,,.4 matematika szerepe a műszaki hidrológiában" c. vitaestjének előadásait és hozzászólásait, az ugyanabban az évben megrendezett .,Hidromechanizációs földműépítés" ankét előadásait és hozzászólásait. Ezeken kívül számos rövid beszámolót olvashatunk Társaságunk budapesti szakosztályainak, vidéki csoportjainak kisebb rendezvényeiről : előadóüléseiről, tanulmányi kirándulásairól, külföldi konferenciákról stb. Az I 965. évi kötet Huszár Mátyásról, Böck Jánosról, az EKME száz éves Ásvány és Földtani Tanszékéről, Társaságunk tíz éves vízföldtani szolgálatáról és a hazai hévízkutatás történetéről közöl megemlékezéseket. Ez a szám is sok rövid tanulmányt, előadói anyagot és beszámolót tartalmaz. A budapesti gyógyfürdők általános és közegészségügyi lielyezetéről dr. Hídvégi János tollából közöl tanulmányt a Magyar Higiénikusak Társasága ós Társaságunk Balneológiai Szakosztályának közös rendezésében tartott 1963. márc. 5-i előadása alapján, az elhangzott hozzászólásokkal együtt. A Dunavölgyi öntözőrendszer alapvető vízgazdálkodási kérdéseit tárgyalja Somogyi Miklós és Somogyi Miklósné közös tanulmánya. Az 1963. évi tavaszi árvizekkel kapcsolatos vízkémiai és egészségügyi megfigyeléseit összegezi dr. Takács Sándor (Miskolc) több táblázattal kísért rövid vizsgálata. Tanulmányúti beszámolót közöl a lap svájci és olaszországi vízművekről, Lengyelországról, és az Örmény Szocialista Köztársaságról — az utóbbiakról elsősorban földtani, illetve természeti földrajzi megvilágításban. A Hidrológiai Tájékoztató mindkét most megjelent száma táblázatos formában tudósít a folyóirat 1961 óta megjelent eddigi köteteiről. Ezek szerint 1961-ben és 1962-ben 3—3 szám. 1963 óta pedig évenként egy szám került kiadásra. V. I. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kiadásában, megjelenő „Tájékoztatás a Tiszántúl Vízgazdálkodásáról" c. folyóirat 1965. óví 1. száma a VÍZIG Vízgazdálkodási Osztályán megkezdett és lefolytatott vízgazdálkodási és műszaki fejlesztési vizsgálatok közül ismerteti a legjelentősebbeket. Ennek keretében elsősorban a Területi Vízgazdálkodási Keretterv fejlesztésével foglalkozott, emellett nagy figyelmet es energiát fordítottak a szerzők a tudományos kutatás hozzáférhető eredményeinek gyakorlati alkalmazására. Az ismertetett munkák két csoportra oszthatók. A Vízgazdálkodási tervezés c. csoport a különböző tanulmánytervek jelentősebb fejezeteit, a vízgazdálkodási vizsgálatok c. csoport pedig a megbízók által biztosított vizsgálatok eredményeit tartalmazza. A füzetben megjelent tanulmányok : a) Vízgazdálkodási tervezés : 1. Török László: Az Alsó-Nyírvíz területének komplex vízgazdálkodási terve. 2. Jilling Ferenc : A tiszalöki öntözőrendszer üzemrendjének fejlesztése a napi kiegyenlítést is biztosító tározással. 3. Török László : A tározást figyelembe vevő üzemelési rend jelentősége belvízrendezésnél. 4. Marchhart József : A hidrometeorológiai észlelések rendszere. b) Vízgazdálkodási vizsgálatok : 1. Gábos László és Orlóci István : A debreceni rétegvízkészlet meghatározása. 2. Gábos László : Ipartelepek vízgazdálkodási vizsgálata. 3. Török László : Az elfolyó hévizek hatása a természetes vizek minőségére és tervek a vízminőség szabályozására. 4. Gábos László : Települések és ipartelepek szennyvizeinek általános vizsgálata. 5. Orlóci István és Tóth József : Debrecen város szennyvizeinek algákkal történő tisztítási lehetősége.