Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
5. szám - Majorlaki József: Ivóvíz íz- és szagtalanítása
Majorlaki J.: Ivóvíz íz- és szagtalanítása Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. 229 wiipittiiiiiiiltejiljliil i ci \ 11111 llllllllllll|]llll*«l Blnwwin«lBllH 1. ábra. Különböző szerves vegyületek és azok klórszármazékainak izküszöb értéke a koncentráció függvényében Sötét mező klórhozzáadása — világos mező anélkül <Puzypa 1. Bejiuuuna zpaduenma npueKycos pa3JimHbix coeduneHuü u ux XAopucmHX npodyicmoe e laeucuMocmu om eeAUHUHbi KOHifeumpaquu. TeMHan 3ona coomeemcmeyem noAOjKeHuw, noAynennoMy nocAe do3ilpoeKu XAopa, a ceemAan 3ona n0A0JiceHuw 6e3 do3iipo6KU Abb. 1. Verschiedene organische Verbindungen und die tíeschwelle ihrer Ghlorderivate in Funktion der Konzentration. Dunkles Feld nach Ghlorzugabe — helles Feld ohne Chlorzugabe II. Védekezési módok A mikroszervezetek által okozott íz- és szagzavarok elleni védekezés egyértelmű az elszaporodásuk elleni védekezéssel. Itt kell rámutatni arra, hogy felszíni vizeinkben a foszfor feldúsulás az utóbbi években jelentős. A detergensek elterjedése következtében Stammer szerint 1950-ben 535 ezer tonna káros anyag került az USA befogadóiba, ami 6,7 kg/fő/év terhelést jelentett. A szennyvizek foszfor koncentrációja ennek következtében a duplájára nőtt annak a szintnek, mint amilyen szintet az jelentett a detergensek használata előtt. Ehhez hozzá kell venni azt, hogy a mezőgazdasági területek foszfortrágya ellátása is hektáronként állandóan növekedett az elmúlt években. Smitt vizsgálata szerint egy 60 kg P 20 5(ha)év trágyázott föld 650 mm-es éves csapadék melletti foszforvesztesóge csurgalékvíz és errozió folytán 0,24—0,47 kg P 20 5(ha)év-re tehető. Nos ez mind a befogadóban dúsul fel, aminek következtében a mikroorganizmusok erős elszaporodásával lehet számolni. Emiatt nem szerencsés dolog csővezetékek korrózióvédelmét foszforvegyületek adagolásával megoldani, mert ezzel a szervezetek elszaporodását elősegítjük. A védekezés történhet színes üvegek alkalmazásával, amelyek a vegetációhoz szükséges hullámhosszú fényt kizárják, de történhet különböző toxikusszerek, kontakt mérgek adagolásával is. Természetesen ivóvízellátásnál csak olyan szerek jöhetnek tekintetbe, amelyek az emberi egészségre ártalmatlanok. Vízműveknél használható a klórgáz adagolás és a rézsó. A rézsó ízhatára rézszulfátra számolva 3,8 mg/l. A réz hatását csak savas közegben fejti ki, ezért vigyázni kell mészben gazdag magas lúgossági fokú vizeknél, mert a kedvezőtlen PH koncentráció a réznek ilyen irányú hatását megakadályozza. Liebmann szerint előnyösen kombinálható a két anyag 0,18 g rézszulfát, és 2,5 g klór együttes adagolásával köbméterenként. Az íz- és szaghatások elleni védekezésben igen elterjedtek azok a módok, amelyek egy lépésben a csírátlanítást és az íz- és szag eliminálását is biztosították. Klórgáz adagolás nagyobb mértékben 20 g/m 3 előklórozás esetén csökkenti az íz- és szag problémát, ha az előidéző vegyületek nem adnak olyan végoxidációs termékeket, amelyek esetleg még intenzívebb hatást fejtenek ki. A klór túladagolásnál természetesen vigyázni kell arra, hogy a hálózatba kimenő szabad klórtartalom ne haladja meg az egészségügyi követelményekben előírt tűrési értéket. Általában akkor alkalmazható, ha az előklórozást gyorsszűrés követi, ahol a gyorsszűrő deklórozó hatása a kívánt cél elérését biztosítja. Újabb vizsgálati megfigyelések szerint a felszíni vizek tisztításánál egymagában a klórfelhasználás nem vezet kielégítő eredményre. Igen bevált szer az ózon, amelyet több víztechnológus kiválónak minősít. Hátránya az energiaigény és az a körülmény, hogy légszennyeződésre érzékeny. Bauer megállapítása szerint ózonizálásnál maradék szag lép fel, ami minden bizonnyal összefügg a végoxidációs termékek jelenlétével, ugyanis az ózon azokra hatástalan. Az ózon bekeverése is sok esetben körülményes. Klórdioxid felhasználásával számos vízmű folytat eredményes elhárító munkát. Engels szerint kiválóan alkalmas ipari eredetű szennyeződések megszüntetésére. Sajnos, a mikroszervezetek által okozott íz- és szaghatásra, ill. annak eltávolítására már kevésbé alkalmas. Egyes szerzők szerint eredményesen védekezhetünk káliumpermanganáttal is. A káliumpermanganát azonban csírátlanításra kevésbé alkalmas, mint az előzőekben ismertetett oxidációs szerek. Klórgázzal kombinálva viszont csak akkor használható, lia a nyersvíz ammóniamentes. Ez a követelmény nagy terhelésű időszakban nem teljesíthető. Az adszorbciós eljárások közül a legkisebb adszorbciós képességgel rendelkezik a kvarchomok, ami a gyorsszűrő általánosan használt alapanyaga, sajnos adszorbciós képessége olyan kicsi, hogy az íz- és szagterhelés eltávolítására alkalmatlan. Lényegesen jobb eredménnyel használható az aktív szén, amelynek technikai felhasználása teljesen megoldott és kidolgozott. 111. Aktívszenes vízkezelési kísérletek Az aktívszenes víztisztítás terén kétféle technológia terjedt el: a porszenes és a szemcsés. Az előző előnye, hogy fajlagos anyagszükséglete kicsi, adszorbciós képessége nagyobb, viszont bekeverés után elvész, és nem regenerálható. A szemcsés aktív szén fajlagos anyagszükséglete nagyobb, adszorbciós képessége kisebb, viszont regenerálható, gyorsszűrő feltöltésére alkalmas, és nagyobb költségkihatások nélkül meglevő berendezésekben alkalmazható. Nyugat-Németországban mindkét technológiát alkalmazzák, előszeretettel a szemcsés megol// küszöbértékek | Klór homaábsaval • [] Ktor hozzó adása nélkül
