Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
5. szám - Majorlaki József: Ivóvíz íz- és szagtalanítása
228 Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. Majorlaki J.: Ivóvíz íz- és szagtalanítása 1. táblázat HSN GIBBS 4A p-Nitranilin Szűrő S 53 max. 530 2,6 Dibromchinon chlo4-Amino-an. p-Nitranilin Szűrő S 53 max. 530 Szín rimid Szűrő S 5 7 Szín tipyrin Szűrő S 4 5 Szín fim max. 571 /im max. 446 fim 1 2 3 1 4 5 6 • 7 Phenol 100o / o sárgásbarna 100% kék 100% sárgásbarna Kresol 147% sárgásbarna 105% kékesibolya 89% sárgásbarna m-Kresot 128% sárgásbarna 92% kékesibolya 82% sárgásbarna p-Kresol 21% zöldessárga <1% színtelen <1% zöldessárga o-Xylenol 16% zöldessárga <1% színtelen 2% zöldessárga m-Xylenol 52% pirosasbarna 45% világoskék 13% pirosasbarna p-Xylenol 92% sárgásbarna 79% ibolyáskék 62% sárgásbarna Guajacal 1R5 % sárgásbarna 128% kékesibolya • 104% sárgásbarna Pirokatechin . . . 29% zöldessárga < 1 0/ ^ 1 /o színtelen <1% <1% zöldessárga Hydrochinon . . . 20% zöldessárga <1% színtelen <1% <1% zöldessárga Resoroin 1 10% világossárga 15% rózsaszín 5% világossárga Pyrogallol 34% zöldessárga <1% gyengén <1% zöldessárga sárgásbarna <1% Phloroglucin . . . 63 ° /o zöldessárga <1% színtelen <1% zöldessárga a-Naphthol .... 40% zöldessárga 55% világosibolya <1% zöldessárga 0-Naphthol .... 23% zöldessárga <1% először világoszöld, azután <1% színtelen <1% zöldessárga Indol a o /o zöldessárga 10% először erős, az<1% zöldessárga után gyenge <1% rózsaszín <1% zöldessárga Skatol 28% zöldessársja <1% színtelen <1% zöldessárga Furfurol <1% zöldessárga <1% színtelen < 1 % zöldessárga Diacetvl <1% zöldessárga <1% színtelen <1% zöldessárga Xanthin 4 % zöldessárga <1% színtelen <1% zöldessárga 1-Tyrosin 59% zöldessárga <1% színtelen <1% zöldessárga Oxyprolin < 1 % zöldessárga <1% <1% <1% színtelen <1% zöldessárga Hippursav <1% zöldessárga <1% <1% <1% színtelen <1% zöldessárga Tejsav <1% zöldessárga <1% <1% <1% színtelen <1% zöldessárga Dioxyphenyl<1% <1% <1% alanin 31% világossárga •4% gyengén barnásvörös ° /o világossárga Kreatinin < 1 % 3% zöldessárga zöldessárga < 1 % színtelen < 1 % zöldessárga zöldessárga Húgvsav < 1 % 3% zöldessárga zöldessárga /o <- 1 <i ^ 1 /o színtelen . ... . /o < 1 % zöldessárga zöldessárga tás termékei és a mikroorganizmusok produktumai (diacetil, skatol, indol és urokromogén) már klór hozzáadása nélkül hasonló koncentrációban íz- és szagzavart okoznak. A két táblázat összevetése szemléltetően bizonyítja, hogy a 4 aminóantipirines fenol meghatározási metodika a legnagyobb íz- és szagzavart okozó parakresol kimutatására alkalmatlan. Holluta és Talsky 1955-ben a problémát a direkt oldalról közelítették meg. Nagy mennyiségű vizet extraháltak és papírkromatográfiás úton izolálták a káros komponenseket. Vizsgálatuk arra az eredményre vezetett, hogv a felszíni vizek íz- és szagzavarainál nem minden esetben a fenol és homológok szerepe a domináns. Az íz- és szaghatás sokkal összetettebb probléma annál, hogy egyetlen vegyületre (pl. fenol) vagy vegyületcsoportra lehetne korlátozni. Számos más vegyület és a szerves élet igen sok bomlásterméke okozhat ízés szagzavart. A különböző algaféleségek íz- és szagkárosító szerepét Fair és W hippié vizsgálta. Három csoportra osztották íz- és szag szerint a különböző szervezeteket (2. táblázat). 2. táblázat Aromás Fű és doh I Hal, olaj, uborka •Szagot okozó mikroorganizmusok Asteriönella Cvclotella Diatoma Meridion Tabellaria Synedra Cryptomonas Mallomonas Anabena Aphanizomenon Clathrocystis Coelosphaerium Cylindrospermum Ryvularia Dictyosphaerium Aáterionella Tabellaria Dictyosphaerium Eudorina Pandorina Volvox Bursaria Svnura Ugyancsak ők végeztek különböző íz- és szag küszöbérték meghatározásokat, amelyek során megállapították, hogy a petróleum, amelv közismert különböző aromás komponenseiről, 800 000-s hígításban már nem volt észlelhető. Ugyanakkor viszont a csukamájolaj 1 000 000-szoros hígításban az előbb ismertetett Rynura olaja 25 000 000-szoros hígításban és az Asteriönella olaja 2 000 000-szoros hígításban még íz- és szagzavart okozott.