Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Dr. Schmidt E. Róbert: Vízföldtani és hegységszerkezeti összefüggések

208 Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. Dr. Schmidt E. R.: Vízföldtani és hegységszerkezeti összefüggések I. II. III. IV. v. VI. VII. vm. IX. x 5. ábra. Vázlat a Balkán félsziget keleti részének lineament szerkezetéhez I. Kraistidák vonulata, II. Tvardica lineament-köteg, 111., IV., és V. a Balkán szerkezeti vonalai. VI. meridionális lineament, VII. a dlagonális felboltozódás iránya,\VIII. a Rhodope-területe, IX. a rnoesiai plató, X. a déli Kárpátok. A mellék ábra a Balkán félsziget fő ékeit szemlélteti. <J>ueypa 5. CxeMa K AuneÜHOMy cmpoeHuw eocmowoü tacmu BaAKüHCKoeo nonyocmpoea (no BoHbifeey) I. Uenb KpaHCTHAbi, II. riynoK JIHHHÜ TBapanna, III., IV. H V. TeKTOHHMECKHE JTHHHH ÉajiKaHa, VI. MepnAHOHa^bHaa JIHHHH, VII. HanpaB^eHHe awaroHanbHoro HaőeramiH, VIII. TeppH-ropHH Poflona. IX. B03BbimeHHOCTb MoeCHH, X. KD>KHbie KapnaTbi. Ha BTopocTeneHHofl 4»hrype H3o6pax<eHbi niaBHbie KJIHHH Ea/waHCKOro noíiyocrpoBa 1 Fig. 5. Diagram showing the lineament structure over the eastern part of the Balkan Peninsula (after Boncev) I. Ridge of the Kraistides, II. Trávcica lineament bundle, III., IV. and V. structural lines of the Balkans, VI. ineridional lineament, VII. direetion of diagonal arching, VIII. Rhodope region, IX Moesia highlands X. Southern Carpathiail Rangé. Main wedges of the Balkan Peninsula are shown in the auxiliary diagram. mélyebb felső pliocénben a víz a mélyebb pliocénhez hasonlít. Oldott anyagtartalom kisebb mint 1,5 g/l. Keménysége 12 nk°-ig. Felső pannon: folyami, brack, homok és agyag. A víz kalcium- és nátriumhidrogéntkarbonát-tartalmú. Oldott anyagtartalma 2 g/l alatt. A víz keménysége 5—15 nk°-ig. Alsó pannon, brack, homok, ' agyagok és agyagmárgák, szikes és konyhasós víz. Oldott anyagtartalom 10—20 g/l. Keménység 10—5-ig. Szarmata : brack eredetű, durva mészkövek, márgák. CaMg hidrogénkarbonátos vizek, össz sóstartalom kisebb mint 13 g/l. Keménység 5—10 nk°-ig. • Mediterrán I. és II. tengeri, brack, márga és vulkáni tufa. Oldott alkotórész kisebb 25 g/l-nél. Oligocén : tengeri képződmények, magas Nahvdrogén-karbonáttartalmú és NaCl-os víz. Eocén : szárazföldi, féligsós és tengeri képződmények, mészkövek, konglomerátumok, márgák. Vízellátás szempontjából jelentősége csak ott van, ahol triászon fekszik. Vizének jellege a triászéhoz hasonlít. A kréta és jura vize kevésbé jelentős, vizének jellege hasonló a triászéhoz. A triász tengeri, fődolomit és dachstein mészkő. Vize Ca-Mg hidrogénkarbonát tartalmú. Keménysége 15—25, oldott sótartalma 3 g/l alatt. A kristályos alaphegység vize általában lágy, oldott anyag tartalma 0,5 g/l körül vagy alatt. Adalék a Kárpát—Balkán hegység szerkezetéhez és vízrajzához Ek. Boncev a 30-as évek derekától kezdve számos tanulmányban kimerítően foglalkozott Bulgária tektonikájával [], 2, 3]. Az ő érdeme a Kraistidák felismerése és beható tanulmányok alapján való leírása is. A Balkán félsziget keleti részének tektonikai szerkezetéről vallott felfogását tükrözi a legutóbb közre adott vázlata [2] (5. ábra). Az Al-Dunát közre fogó alpi orogén patkó alakú íve két részből áll. A Déli Kárpátok kettősen ívelt részéből és a Balkán hegység DDK-felől EENv-i csapásirányban haladva szorosan érintik a Kárpát—Balkán hegységet, hegyes szögben metszve ezen hegység-részlet irányát. Boncev véleménye szerint ez a lineament ÉÉNy-i irányban az európai kontinenst is átszelné, Scheffer [6] ennek hatása alatt azt írja, hogy a töréses szerkezeti öv a Kraistidákat a Szudettákkal köti össze, mégpedig a „Dunántúli-bácskai paleozóos küszöb" közvetítésével. E pusztán geometriai szemléleten alapuló felfogás szerint tehát egy alpi orogén öv csapásirányú tektonikai vonalai átlósan szelnék egy közbenső tömeg és azon belül több kratogén hegységvonulat, sőt a Kárpátok orogén szerkezeti vonalait, majd egy variszkuszi hegység csapásirányú szerkezeti vonalaiba mennének át és az ősi Csehmasszívum peremi töréseit is ezek szolgáltatnák. Ez azonban geomechanikai és földtörténeti szempontból aligha képzelhető el. Sokkal valószínűbbnek kell tartanunk a következőket. A Kraistidák csapásirányában -kétségtelenül léteznek törésrendszerek, szerkezeti vonalak. ÉNy-ra Európa belsejében és DK-re Afrika keleti részében is. Éspedig azért, mivel geomechanikai okokból a meridionális hegységképző erők hatására ÉNy—DK és erre nagyjából merőleges törésrendszerek minden orogén-hegvségképződésnélújra és újra keletkeznek vagy megújulnak a kratogén területeken. Ezek azonban földtani szempontból nem köthetők egyszerűen össze, mert különböző időben lejátszódott különböző geológiai történések kö vetkez ményei. A Kraistidák folytatását véleményem szerint inkább a Krassó-Szörényi Érchegységben, az ún. stájerlak-aninai hegyvonulatban keli keresnünk, amely a Duna új moldovai szakaszától a Resiczánál levő Berzava völgyéig ÉÉK-i irányban 80 km hosszban követhető. Földtani felépítésük mind az üledékek, mind az eruptivumok tekintetében nagyfokú hasonlóságot mutat. (Gneis, perm, triasz-jurakréta, a kis medencékben eocén, oligocén-pliocén üledékek fordulnak elő, továbbá gránit-diorit andezit-dacit-riolit és tufáik.) Szerkezetileg is nagy a hasonlóság. Mindkét szárny a Balkán, ill. Kárpátokhoz képest szimmetrikusan helyezkedik el és hosszú csapásirányú mezozoós, főleg liasz vonula-