Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Dr. Goda László–dr. Lászlóffy Woldemár: A hidrológiai előrejelzések fejlődése a harmadik hidrológiai előrejelzési konferencia előadásainak tükrében

Dr. Goda L.—dr. Lászlóffy W.: A hidrológiai előrejelzések fejlődése Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. 205 skálájával való próbálkozást tett lehetővé. A legfontosabb paramétereknek a lebegő hordalék mennyiségét és a minták szemelosztására jellemző mutatókat tekintették. Az eredmény megbízhatósága ezek meghatározásának jóságától függ. V. A jeges időszak előrejelzései 1. Dr. Zsuffa I. (Középdunántúli VÍZIG, Székesfehérvár): Magányos jégtorlasz okozta vízszintemelkedés előrejelzése. A szerző rámutat arra, hogy az előrejelző hidrológus legfőbb feladata a gyakorlati vízgazdálkodás igényeinek a kielégítése, és sokszor olyan kérdésekkel is kell foglalkoznia, amelyeknek a megoldásához a hidrológia csak közelítően kielégítő eszközöket tud nyújtani. A jeges árvizek elleni védekezés esetén sürgetően jelentkező előrejelzési igények kielégítésére a szerző a magányos jégtorlasz által felduzzasztott folyamszakaszba belépő ill. onnan kilépő vízhozamok különbsége alapján számítja a szakaszon szükségképpen tározódó vízhozamot, és ebből a bizonyos időn belül várható áradás mértékét. A számítás megkönnyítésére, illetve egyszerűbbé tételére segédletek szolgálnak, amelyeket a szerző a Közép-Duna Paks alatti szakaszára dolgozott ki. Az eljárás a gyakorlatban általában előforduló esetre, amikor torlaszok sorozatával állunk szemben, közvetlenül nem alkalmazható. 2. A. 1. Afanaszjev (Központi Előrejelzési Intézet, Moszkva): A jégmegjelenés időpontjának számítása az Alsó Dunára. Afanaszjev L. G. Suljakovszkij módszerének elméleti alapjait ismerteti. A jég megjelenésének időpontját a folyóvíz részletes hőháztartási mérlege alapján jelzi előre, majd bemutatja a gyakorlati al

1 almazását, amelyet az Alsó Duna Giurgiu-i és Renw szelvényére T. Sz. Buchajevszkaja dolgozott ki 1963-ban. 3. C. Diaconu (ISCH, Bukarest): A vízállás előrejelzésének lehetőségei álló jég esetén az Alsó Dunán. A befagyott folyamon ugyanazon vízhozamhoz magasabb vízállás tartozik, mint szabad vízszintnél. A mindenkori duzzasztás AH mértéke mércekapcsolat alapján határozható meg, mert Orsovánál sohasem áll be a Duna. A szerző a tél (a jégállapot) jellegzetes időpontjaira az Alsó Duna valamennyi mérceszelvényére levezeti a AH értéket, majd 40 év adatai alapján olyan „hidrológiai hossz-szelvényt" szerkeszt, amely a Duna romániai szakaszára megadja a jégbeállás okozta eddig észlelt legnagyobb vízállásemelkedéseket. A jégmentes szelvény vízhozamgörbéje alapján becsülhető „szabad" vízállás és a AH érték alapján a folyamszakasz bármely szelvényére készíthető téli előrejelzés. 4. M. Stan (ISCH, Bukarest): A román Duna-szakasz jégviszonyainak rövididejű előrejelzése. A szerző a Duna teljes román szakaszára statisztikai alapon szerkesztett koaxiális ábrákat készített, amelyekkel az előrejelzés időpontját megelőző 3 hét léghőmérsékletének, továbbá az uralkodó vízállás és a középvízállás közti eltérésnek ismeretében a jég megjelenése ill. a beállás kielégítő pontossággal max. 15 nap időelőnnyel előrejelezhető (4. ábra). (Az előrejelzés időpontja és a bekövetkezés közti hőmérsékletalakulást a szerző figyelmen kívül hagvhatónak véli.) Érdekes, hogy a beállás előrejelzése általában megbízhatóbbnak mutatkozott, mint a jégzajlás megindulása. Ezt a tényt a jégzajlás megindulás megfigyelésének bizonvtalanságával magyarázhatjuk. 5. P. Mitá (ISCH, Bukarest): Az Alsó Duna beállásának előrejelzése. A feladatot az utóbbi két évtized téli féléve adatainak statisztikai feldolgozásával oldja meg a Duna Tulcea-i és Giurgiu-i szelvényére, és segédletet szerkeszt, amelyben független változók a beállást megelőző negatív középhőmérsékleti napoknak a hosszúidejű meteorológiai előrejelzésből ismert átlagos hőmérséklete és a vízhozamnak ill. az előrejelzést megelőző 2 hetes időszak léghőmérsékleti középértékének a sokévi átlagtól való eltérése. VI. A felszín alatti vizekre vonatkozó előrejelzések 1. V. Zajiéek (Vízgazdálkodási Kutató Intézet, Prága) és V. Hálek (Műegyetem, Hidraulikai tanszék, Brno): Hidrológiai módszerek és modellek együttes alkalmazása a Duna menti síkság talajvizeire vonatkozó előrejelzések kidolgozásában. It~ 4. ábra. A jég beállásának előrejelzése a Duna brailai szelvényére