Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Dr. Goda László–dr. Lászlóffy Woldemár: A hidrológiai előrejelzések fejlődése a harmadik hidrológiai előrejelzési konferencia előadásainak tükrében

204 Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. Dr. Goda L.—dr. Lászlóffy W.: A hidrológiai előrejelzések fejlődése a [m'/s] 130 100 50 0 1 Q ll ! ll |\ j \ 1 ' \ \ s. / \ s / '«. s -— n 1 TSHa JA oad isi görb e W/l 1 1 — —1— £ Si / / r í V" H y •0,70Q,

x+440 J jn /A —|/ Napok 2. ábra. Egyszerű árhullám számításának elvi vázlata mazza. Befejezésként az előrejelzések megbízhatóságát elemzi. 3. D. Lázárescu (ISCH, Bukarest): A havi középvízhozam alsó határértékének előrejelzése a Duna oltenicai szelvényére. Nagy vízgyűjtőterület esetén, és az évnek abban a szakaszában, amikor a havi középvízhozam alakulásában a vízrendszerben felhalmozott vízkészlet játsza a döntő szerepet, a Q

n + i=f{Qn) statisztikai összefüggés használható előrejelzésre. A szerzőnek a jún.—febr. időszakra meghatározott összefüggései az adott és a megelőző hónap havi középvízhozamainak kapcsolatán alapulnak (3. ábra), és az előrejelzett adatokra támaszkodva a következő hónapra vonatkozó előrejelzést is lehetővé teszik. Ha az időelőny alatt a Duna vízhálózatába nagyobb mennyiségű csapadékból származó lefolyás lép be, az előrejelzés a havi középvízhozam alsó határértékét adja meg. A hóolvadás és a jégborítás idejére az eljárás nem alkalmazható. A módszer alapján kiadott előrejelzések (1961—64) szórása egyhónapos időelőny esetén 20%, kéthónapos időelőny esetén 25%. A harmadik hónapra kiterjesztett előrejelzés hibája már 30—40%. IV. Az árhullámok levonulásának és a meder alakulásának hidraulikája 1. J. Swoboda (Akadémiai Hidrológiai és Hidraulikai Intézet, Pozsony): Mechanikus integrátor az árhullámkép-áthelyezés megoldására. A szerző munkájában az árhullám-áthelvezésre szolgáló ún. Muskingum-módszer ismert differencia egyenletének megoldására mutat be igen szellemes mechanikus segédeszközt. 2. J. Procházka és Venetianer Margit ( Vízgazdálkodási Kutató Intézet, Pozsony): A csehszlovák magyar Duna-szakaszon tervezett vízierőművek hatása az árhullámok alakulására. 0 1 2 3 4 S 6 1 6 9 10 11 12 13 » Q

x [ezer m

3/s] 3. ábra. Az egymást követő hónapok középvízhozamainak kapcsolata a Duna oltenicai szelvényében A vizsgálat szerint a tervezett oldalcsatornás erőmű megépítése esetén az árhullámok tetőző hozama Pozsony és Komárom között az eddigi, szélső esetben 2000 m

3/s-nyi ellapulás helyett csak mintegy 1300 m

3/s-al fog csökkenni. 3. S. Hincu, FI. Ionescu, R. Drágdnescu, M. Popescu és T>. Duma (ISCII, Bukarest): A román Dunaszakasz maximális vízhozamai és az ezeknek megfelelő vízállások a szabályozás után. A tanulmányban a román vízépítés egyik nagy jelentőségű munkájának, a Duna-delta rendezésének előkészítő vizsgálatairól van szó. A hidrológiai statisztikai úton számított vízhozamokhoz tartozó, szabályozás utáni vízállásokat a Duna-delta nagyméretű, 5,2 ha területű szabadtéri hidraulikai modelljén (mértéke 1 : 900 és 1 : 65) határozták meg. 4. D. Cioc és FI. Ionescu (ISCH Bukarest): A töltésezett folyó medrében haladó árhullámok levonulásának számítási lehetőségei. A szerzők az árvédelmi töltések kiépítésének hatását vizsgálják, ami a tervezés nélkülözhetetlen alapja. Abból indulnak ki, hogy a kiépítendő szakaszba belépő árhullám, továbbá a meder geometriai és hidraulikai jellemzőinek ismeretében a feladat hidraulikai számítássá egyszerűsödik. A számításokat elektronikus számológéppel végezték. Ellenőrzés céljából előbb a természetes, a gyakorlatban ellenőrizhető állapotra végezték el a vizsgálatokat, és ezeknek a vizsgálatoknak alapján került sor a töltésezett állapot elemzésére. Utalnak rá, hogy a számításnál felhasznált matematikai modell az előrejelzés esetére is alkalmazható, és az elektronikus számológép biztosította gyorsaság a gyakorlati alkalmazást is lehetővé teszi. 5. R. Amaftiesei és E. Rázván (ISCH, Bukarest): A hordalékmozgás várható alakulása duzzasztott mederszakaszon, és az elmélet alkalmazása a vaskapui vízerőmű esetére. A tározótér feliszapolódásának térben és időben várható alakulását a változó vízmozgás, a hordalékszállítás és a folytonosság képletének, mint a határfeltételek jellemzőinek segítségével, nagy teljesítményi! elektronikus számológéppel vizsgálták a szerzők. A gépi számítás a paraméterek széles