Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Herédy Sándor: A textilipar vízgazdálkodása és a textilipari szennyvíztisztítás általános irányelvei Csehszlovákiában

Herédy S.: A textilipar vízgazdálkodása és szennyvíztisztítása Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 21 2.2 Fehérítés A pamut- és lenfehérítés technológiája elvileg hasonlóan folyik le. A szennyezőanyagok fő részét az erősen alkalikus eljárásnál a főzőfürdők tartalmazzák. Klór-, sav- és antiklór-fürdőknél a vegyszermaradványok tekintélyesek, amelyek felhasználhatók a főzőfürdők magas lúgtartalmának közömbösítésére és derítésére. A fehérítés során felhasznált mosóvíz nagy mennyiségű, de csak enyhén szennyezett, a kádleeresztővizek viszont kis mennyiségűek és koncentráltak. A szennyvíztisztítás gazdaságossága céljából, szennyvíztechnológiai okokból éppen ezért itt is két csatornarendszer kiépítése szükséges. A 7. ábrán a korszerű kettős csatornarendszer látható. A főzőkazánok és készülékek koncentrált leeresztő vizeit a vastag vonallal ábrázolt szennyvízcsatorna vezeti a központi szennyvíztisztító berendezésbe, amely ebben az esetben a következőkből áll: Gereb, kiegyenlítő és ülepítő medence, iszapszikkasztóágy. Az iszapot és úszó pektin anyagokat a berendezésben felszerelt kotró távolítja el. A híg mosóvizek a szaggatott vonallal jelzett csatornán távoznak a befogadóba. E szennyvizek kezelésére legfeljebb kiegyenlítő tavakat alkalmaznak. A főzőfürdőkből való közvetlen pektin visszanyerés célszerű, de ez még jelenleg Csehszlovákiában a kutatás első stádiumában van. Az új technológiának pl. a kloritfehérítésnek vízgazdálkodási értelemben sok előnye van. A vízfogyasztás minden vonalon kevesebb és a szennyeM" 100 600 400 200 n / s / \ \ t / j \ i / > N V \ / / \ \ v / 71 \ / b / \ r \ \ 2 r \ \ 2 / V a ? <t 6 8 10 12 « 16 18 20 72 2* [ára] 8. ábra. Szennyvíz lefolyási diagram •Ólra : ;. Házi szennyvíz lefolyás diagramja. 2. Textilipari szennyvizek lefolyási diagramja, 3. Integrál görbe Abb. 8. Abivasserubflussdiagramm Zeichenerklarung : 1. Diagramm des Abflusses von háuslicjien Ahwsissern, 2. Abflussdiagramm für Abwasser der Textilindustrie, 3. Integralkurve Fig. 8. Wastes discharge curve I.egend : 1 = Discharge curve for domestic sewage, 2 Discharge curve for textilé industry wastes. .3 Integrating curve ződések nem fordulnak elő olyan nagy koncentrációban. Szennyvíztechnikai okokból a technológia további fejlődését a kémiai fürdők ismételt felhasználására kell irányítani — főleg a kötegfehérítésnél. Textiltechnológiai szempontból a fehérít*') szennyvizének szennyeződése minőségét illetőleg ismert és mennyiségében is eléggé állandó. A tisztítási technológia szemszögéből a komponensek java része, ami a pamutból vagy háncsrostból származik — biológiailag jól lebontható. Sok esetben a szennyvizek mégis toxikusnak vagy a biológiai tisztítás számára nehezen hozzáférhetőnek mutatkoznak. Ez a vegyszermaradványok jelenlétének tulajdonítható. Ez főleg saponátokra, lúgra és a klórra vonatkozik, amelyek a szennyvizet a főzésnél magas hőfokon sterilizálják. A biológiai tisztítást csak az alkalitás csökkenése után, 9,5 pH érték alatt és klórmaradványok eltávolítása után lehet megindítani. Ezt vagy hígítással, vagy megfelelő mennyiségű fekáliás szennyvíz hozzáadásával, vagy vegvi előtisztítással lehet elérni. Kisebb városokban a lehűlés mellett a textilipari szennyvizek lefolyási csúcsértékeit (8. ábra) is ki kell egyenlíteni. Ezt a feltételt nem könnyű megoldani különösen kisebb városokban és olyan esetekben, ahol szorosan a két szennyvízfajta keverési arányának a határán dolgoznak. Ismeretes, hogy a házi szennyvizek nem állandó, hanem a nap minden órájában változó mennyiségben keletkeznek. Az ingadozások a városi lakosság életrendjével függnek össze. Szokásos csúcsok lépnek fel pl. 6, 14 és 19 óra felé minden nap, míg éjszaka a kisvárosok csatornahálózata szinte üresen marad. Ehhez a lefolyási görbéhez kell igazítani a textilipari szennyvizek lefolyási mennyiségét is. A textilgyárnál kiegyenlítő és tározó medencéket kell építeni, amelyeknek leürítése a közös derítőmedencéről távszabályozással vezérelhető. A kiegyenlítőmedence méretei ilyen esetekben akkorák, hogy a különböző fehérítő szenny vízfajták keverve legyenek benne. Ezáltal különböző iszapfajták csapódnak le és felmerül a kiegyenlítőmedence iszapkezelési problémája is. Ugyanezeket a kérdéseket kell megoldani más textilgyáraknál is, ahol fokozott szennyeződés mellett ugyanolyan lökésszerűen engedik le a szennyvizet. Ez vonatkozik pl. a gyapjúmosodák, karbonizálóberendezések, festődék kihasználatlan fürdőire is. A folyamatosan üzemelő textiltechnológiákból és nemesítőgépcsoportokból érkező szennyvizeket, amelyek közel azonos összetételben érkeznek a derítőberendezésbe, csak mennyiségi kiegyenlítéssel szabályozzák. Ebben az értelemben az új folyamatosan működő textilgépeket vegyesen alkalmazzák. Magától értetődik, hogy a szennyvizek közös tisztítása előtt pontos gazdaságossági számításokat kell végezni. A gazdaságossági szempont legyen az értékes anyagok (lanolin) visszanyerése, a mercerizáló és egyéb berendezés stb. kihasználása.