Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
4. szám - Borza Dezsőné: Az ICOLD VIII. kongresszusának anyagából. (Ismertetés)
190 Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. Borza D.-né: Az ICOLD VIII. kongresszusának anyagából A Kanadában rendszerint előforduló gátépítési módszerek között kivételként lehet megemlíteni az 1962-ben elkezdett Manicouagan völgyzárógátat, amely a hasonló nevű folyón (Szt. Lőrinc folyó mellékfolyója) 215 m magassággal rendkívül jó minőségű gránitban és gneisben létesült. Az íves völgyzárógát 13 íve közül 12-nek a mérete 76 m, a középső ív nyílása 161,5 m (6. ábra). A gát szélessége alul 26, fölül 3 m, hossza 1220 m, a beépített beton mennyisége 2140 ezer m 3. A Nemzetközi Völgyzárógát Egyesület VIII. kongresszusa értékes anyagokat adott ki a francia, portugál, csehszlovák, osztrák, jugoszláv és indiai gátépítkezésekről is. A továbbiakban a felsorolt országok gátépítését röviden ismertetem a mértékadónak választott 1960—1963. közötti időszakra. Franciaországban az említett idő alatt 20 gát épült meg és további 6 gát építése kezdődött el. Főleg íves völgyzárógátakat építenek, kezdenek elterjedni a föld-kőanyagú vegyes gátak. Széles folyóvölgyek esetén a gátakat osztóhézagokkal osztják meg (Laouzas, magassága 50 in, hossza 290 m). Bonyolultabb geológiai és topográfiai viszonyok esetén pedig a félkör alakú forma helyett parabola, logaritmikus spirál stb. formákat kezdenek alkalmazni az íves völgyzárógátak építésében (pl. Vouglans gát). A francia földgátak típusaként megemlíthető a Notre Dame de Gommiers 40 m magas gát, amely 50 m vastagságú alluviális talajon épült. Az beépített agyagmagon kívül még vízzáró függönyt is építettek. Legújabb földgáttípus a 120 m magas Mont Genis (beépített földmennyiség 14 millió m 3), ferde rézsűjű agyagmaggal épült. A Portugáliában 1960—1963. között megépített 10 gát közül 1 gravitációs, 4 íves, illetőleg kupolás, 1 támpilléres, 2 föld-kő vegyesgát, 1 kő és 1 földgát. Itt is a könnyített szerkezetek kerülnek előtérbe. Érdekes a kupolás szerkezetű Cambambe gát, (amelynek elsődleges magassága 56 m, magasítás után 76 m), továbbá a 87 m magas Alto Rabagao gát. Csehszlovákiában 1961-től 3 gravitációs, 1 gravitációs-támpilléres, 3 föld és 2 kőgátat építettek. 1962-ben készült el a 91 m magas Őrlik. A kő-föld Mostiste és Jirkov gátak ferde rézsűjű agyagmaggal rendelkeznek. Érdekes a Terlicko gát megoldása, amely kavics és salakrétegekből épült, ezeket együttesen tömörítették 1,97—2,17 t/m 3 fajsúlyig. Ilyen típusú a Zaskalska gát is, amely vízzárónak mutatkozott speciális vízzáró létesítmények nélkül. Ausztriában a könnyített szerkezetű beton és a vegyes gátak fentiekhez hasonló fejlődése figyelhető meg. A völgyzárógátak 70%-a 50 m-nél kisebb, 19%-a 50—100 m közötti magasságú, 11%-aériel a 150 m magasságot. Legmagasabb gát Ausztriában a vegyes kő-földből épített Gepatsch gát, amelynek magassága 153 m. Jugoszláviában a második világháborúig mindössze 8 nagy gát épült, jelenleg már 52 gáttal rendelkeznek. Gravitációs gátak a háború előtt és utána következő első években terjedtek el, ezeket később a könnyített szerkezetű ives és támpilléres betongátak és a föld-, illetve kő-föld vegyesgátak váltották fel. A gravitációs gátak magassága 20—50 m, az íves Granéarevo gát magassága 115 m, a kő-földből épült Globocica gát 102 m magas. Néhány régi gát magasságát is megemelték, s új tervek is nagymértékben figyelembeveszik az épülő gátak későbbi magasításának lehetőségét (Batlava, Gracanka gátak). Jugoszlávia geológiai viszonyai nem mondhatók kedvezőnek vízépítési szempontból. Az ország nagy részén mészkő és gyenge minőségű sziklatalajok, valamint ezek karsztosodott vállfajai terjedtek el. Nem is lehet gondolni ezeknek a talajoknak a stabilizálására. A tározókból való szivárgás meggátlására is bonyolult intézkedésekre van szükség. A völgyzárógátak tervezése és építése Jugoszláviában is a legkorszerűbb módszerekkel folyik. Építettek két kísérleti gátat is, a 18 m magas Arandzselovac és a 38 m magas íves Idbar gátat. Indiában a völgyzárógát építés a helyi viszonyoknak és sajátosságoknak megfelelően fejlődött a vizsgált időszakban is. Egyébként Indiában a legrégebbi időszakoktól kezdődően építettek kis magasságú gátakat (több közülük ezer éves). Ezeket a gátakat öntözési céloksa létesítették ; az öntözés jelenleg is a legnagyobb vízfogyasztási ágazat Indiában. A függetlenség kivívásáig (1947) 118 mérnöki megoldású gátat építettek, később tervszerű gátépítés kezdődött és 1963-ig még további 57 gátat építettek, amelyek típusok szerint az alábbi megoszlásúak : Gravitációs gátak : kő 14 (24%) Gravitációs gátak : beton 9 (16%) Földgátak 17 (30%) Kőgátak 1 ( 1%) Vegyes gátak 16 (18%) 1947-ig főleg föld és kőrakatgátakat építettek (az utóbbiaknál először, 1927-ig) mészoldatot, később cementoldatot használtak. Ezeknek a gátaknak a magassága 10—12 m volt, egv esetben elérte a 84 m-t. Jelenleg is építenek kőrakatos gátakat a betongátak mellett, ami azzal magyarázható, hogy a kőrakatos gát 20—30%-kal olcsóbb a betongátnál és ugyanolyan állékonysági mutatókkal rendelkezik, mint a betongátak. Az utóbbi időben a kőrakatos gátak építését is gépesítették. Építenek még ún. kőbetongátakat is (pl. a 103 m magas Koyna gát) amelyek a betongátaknál olcsóbbak, habár a kőgátaknál drágábbak. Az utóbbi időszakban építették meg India — de egyben a világ egyik — legnagyobb betongátját, a 225,5 m magas Bhakra gátat. Kőből épült a 112 m magas Nagar-junasagar gát. íves völgyzárógát építésére Indiában nincs kedvező völgyszelvény, sziklafallal határolt szűk völgy. Mindössze egyetlen íves völgyzárógátat terveznek a 168 m magas Iddakka gátat, amely az ország déli részén épül meg. Az indiai földgátak hossza néha több km-re kiterjed, így pl. a Hirakud (60 m magas) gát hossza a töltésekkel együtt 19 km hosszú. Az ismertetés nem terjed ki — mint elöljáróban is jeleztük — valamennyi országra, amelyekkel az ICOLD VIII. kongresszusának anyaga foglalkozik, csak az építési mód, természeti viszonyok stb. szempontból legérdekesebb megoldásokat emeltük ki. Az ismertetés nem adhat következtetéseket sem, mert azok a tanulmányok és anyagok, amelyeknek alapján készült nem voltak teljesek és egységesek.