Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Borza Dezsőné: Az ICOLD VIII. kongresszusának anyagából. (Ismertetés)

190 Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. Borza D.-né: Az ICOLD VIII. kongresszusának anyagából A Kanadában rendszerint előforduló gátépí­tési módszerek között kivételként lehet megemlí­teni az 1962-ben elkezdett Manicouagan völgy­zárógátat, amely a hasonló nevű folyón (Szt. Lő­rinc folyó mellékfolyója) 215 m magassággal rend­kívül jó minőségű gránitban és gneisben létesült. Az íves völgyzárógát 13 íve közül 12-nek a mérete 76 m, a középső ív nyílása 161,5 m (6. ábra). A gát szélessége alul 26, fölül 3 m, hossza 1220 m, a be­épített beton mennyisége 2140 ezer m 3. A Nemzetközi Völgyzárógát Egyesület VIII. kongresszusa értékes anyagokat adott ki a francia, portugál, csehszlovák, osztrák, jugoszláv és indiai gátépítkezésekről is. A továbbiakban a felsorolt országok gátépítését röviden ismertetem a mérték­adónak választott 1960—1963. közötti időszakra. Franciaországban az említett idő alatt 20 gát épült meg és további 6 gát építése kezdődött el. Főleg íves völgyzárógátakat építenek, kezdenek elterjedni a föld-kőanyagú vegyes gátak. Széles folyóvölgyek esetén a gátakat osztóhézagokkal osztják meg (Laouzas, magassága 50 in, hossza 290 m). Bonyolultabb geológiai és topográfiai vi­szonyok esetén pedig a félkör alakú forma helyett parabola, logaritmikus spirál stb. formákat kezde­nek alkalmazni az íves völgyzárógátak építésében (pl. Vouglans gát). A francia földgátak típusaként megemlíthető a Notre Dame de Gommiers 40 m magas gát, amely 50 m vastagságú alluviális talajon épült. Az beépí­tett agyagmagon kívül még vízzáró függönyt is építettek. Legújabb földgáttípus a 120 m magas Mont Genis (beépített földmennyiség 14 millió m 3), ferde rézsűjű agyagmaggal épült. A Portugáliában 1960—1963. között megépí­tett 10 gát közül 1 gravitációs, 4 íves, illetőleg kupolás, 1 támpilléres, 2 föld-kő vegyesgát, 1 kő és 1 földgát. Itt is a könnyített szerkezetek kerülnek előtérbe. Érdekes a kupolás szerkezetű Cambambe gát, (amelynek elsődleges magassága 56 m, maga­sítás után 76 m), továbbá a 87 m magas Alto Rabagao gát. Csehszlovákiában 1961-től 3 gravitációs, 1 gravitációs-támpilléres, 3 föld és 2 kőgátat épí­tettek. 1962-ben készült el a 91 m magas Őrlik. A kő-föld Mostiste és Jirkov gátak ferde rézsűjű agyagmaggal rendelkeznek. Érdekes a Terlicko gát megoldása, amely kavics és salakrétegekből épült, ezeket együttesen tömörítették 1,97—2,17 t/m 3 fajsúlyig. Ilyen típusú a Zaskalska gát is, amely vízzárónak mutatkozott speciális vízzáró létesít­mények nélkül. Ausztriában a könnyített szerkezetű beton és a vegyes gátak fentiekhez hasonló fejlődése figyelhető meg. A völgyzárógátak 70%-a 50 m-nél kisebb, 19%-a 50—100 m közötti magasságú, 11%-aériel a 150 m magasságot. Legmagasabb gát Ausztriá­ban a vegyes kő-földből épített Gepatsch gát, amelynek magassága 153 m. Jugoszláviában a második világháborúig mind­össze 8 nagy gát épült, jelenleg már 52 gáttal ren­delkeznek. Gravitációs gátak a háború előtt és utána következő első években terjedtek el, ezeket később a könnyített szerkezetű ives és támpilléres betongátak és a föld-, illetve kő-föld vegyesgátak váltották fel. A gravitációs gátak magassága 20—50 m, az íves Granéarevo gát magassága 115 m, a kő-földből épült Globocica gát 102 m magas. Néhány régi gát magasságát is megemelték, s új tervek is nagy­mértékben figyelembeveszik az épülő gátak ké­sőbbi magasításának lehetőségét (Batlava, Gra­canka gátak). Jugoszlávia geológiai viszonyai nem mondhatók kedvezőnek vízépítési szempontból. Az or­szág nagy részén mészkő és gyenge minőségű szikla­talajok, valamint ezek karsztosodott vállfajai terjedtek el. Nem is lehet gondolni ezeknek a tala­joknak a stabilizálására. A tározókból való szivárgás meggátlására is bonyolult intézkedésekre van szükség. A völgyzárógátak tervezése és építése Jugoszláviá­ban is a legkorszerűbb módszerekkel folyik. Épí­tettek két kísérleti gátat is, a 18 m magas Arand­zselovac és a 38 m magas íves Idbar gátat. Indiában a völgyzárógát építés a helyi viszo­nyoknak és sajátosságoknak megfelelően fejlődött a vizsgált időszakban is. Egyébként Indiában a legrégebbi időszakoktól kezdődően építettek kis magasságú gátakat (több közülük ezer éves). Eze­ket a gátakat öntözési céloksa létesítették ; az ön­tözés jelenleg is a legnagyobb vízfogyasztási ágazat Indiában. A függetlenség kivívásáig (1947) 118 mérnöki megoldású gátat építettek, később terv­szerű gátépítés kezdődött és 1963-ig még további 57 gátat építettek, amelyek típusok szerint az alábbi megoszlásúak : Gravitációs gátak : kő 14 (24%) Gravitációs gátak : beton 9 (16%) Földgátak 17 (30%) Kőgátak 1 ( 1%) Vegyes gátak 16 (18%) 1947-ig főleg föld és kőrakatgátakat építettek (az utóbbiaknál először, 1927-ig) mészoldatot, ké­sőbb cementoldatot használtak. Ezeknek a gá­taknak a magassága 10—12 m volt, egv esetben elérte a 84 m-t. Jelenleg is építenek kőrakatos gá­takat a betongátak mellett, ami azzal magyaráz­ható, hogy a kőrakatos gát 20—30%-kal olcsóbb a betongátnál és ugyanolyan állékonysági mutatókkal rendelkezik, mint a betongátak. Az utóbbi időben a kőrakatos gátak építését is gépesítették. Építenek még ún. kőbetongátakat is (pl. a 103 m magas Koyna gát) amelyek a betongátaknál olcsóbbak, habár a kőgátaknál drágábbak. Az utóbbi időszakban építették meg India — de egyben a világ egyik — legnagyobb betongát­ját, a 225,5 m magas Bhakra gátat. Kőből épült a 112 m magas Nagar-junasagar gát. íves völgyzáró­gát építésére Indiában nincs kedvező völgyszelvény, sziklafallal határolt szűk völgy. Mindössze egyetlen íves völgyzárógátat terveznek a 168 m magas Iddakka gátat, amely az ország déli részén épül meg. Az indiai földgátak hossza néha több km-re kiterjed, így pl. a Hirakud (60 m magas) gát hossza a töltésekkel együtt 19 km hosszú. Az ismertetés nem terjed ki — mint elöljáróban is jeleztük — valamennyi országra, amelyekkel az ICOLD VIII. kongresszusának anyaga foglalkozik, csak az építési mód, természeti viszonyok stb. szempontból legérdekesebb megoldásokat emeltük ki. Az ismertetés nem adhat következtetéseket sem, mert azok a tanul­mányok és anyagok, amelyeknek alapján készült nem voltak teljesek és egységesek.

Next

/
Thumbnails
Contents