Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Dr. Goda László: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a nemzeti munkatervek

Dr. Goda L.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a munkatervek Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 177 működés lehetséges kereteit. A Decennium-állomások adatainak közlésével kapcsolatban javaslatot tesz egv bővebb (a régióba tartozó országok részére) és egy szűkebb (a nemzetközi tájékoztatást céljait szolgáló) összefoglalásra. A kutatási témák kapcsán — a csehszlovák tervhez hasonlóan — megemlíti az együttműködés szükségességét az osztrák—csehszlovák—magyar határterület talaj víz-viszonyainak feltárása tekintetében. IV. A Decennium keretében Lengyelországban végzendő országos kutatás programja Hidrológiai vizsgálatokat Lengyelországban már régóta végeznek. Mintegy negyven év óta van szervezett hidrológiai szolgálat Lengyelországban, amely 1945 óta a meteorológiai szolgálattal együtt működik. A hidrometeorológiai szervezet korszerű tevékenységének eredményeként nagyszámú hidrometriai, csapadékmérő és egvéb állomásokból álló országos hálózat jött létre, amely Lengyelország hidrológiai viszonyai feltárásának alapja. A lengyel Decennium-program elsősorban a hidrológiának eddig még nem eléggé művelt területein végzendő kutatásokat tartalmazza. 1. Alapadatok gyűjtése A hidrometriai és csapadékmérő állomáshálózat sűrűsége Lengyelországban megfelelő, és ezért a Hidrológiai Decennium keretében a fejlesztés kérdése nem merült fel. Decennium-állomásokként 30 hidrometriai és 60 csapadékmérő állomást jelöltek ki az ország különböző területein. A hidrometriai állomásokat rajzoló vízmércékkel látták el. Az észlelések az alábbi elemekre terjednek ki: — vízállás, — vízhozam, — vízhőmérséklet, — lebegtetett hordalék, — jégviszonyok és medernövényzet. Az észlelések és mérések eredményeit évkönyvekben összefoglalva adják ki. A csapadékmérő állomások Hellmann-féle csapadékmérővel, csapadékíróval, a hótakaró, a léghőmérséklet és páratartalom, valamint a szélsebesség és a szélirány mérésére szolgáló műszerekkel vannak ellátva. A csapadékmérő állomások a következő méréseket végzik: — napi csapadékmennyiség, — csapadékintenzitás, hótakaró vastagsága és a hó víztartalma, — egyéb meteorológiai adatok mérése, amelyek a csapadékkal foglalkozó vizsgálatok alapjául szolgálhatnak. Tervbe vették, hogv 1965—1970 között Lengyelországban a csapadékjelenségek tanulmányozására radiólokátor-hálózatot létesítenek. A hálózat az esőből származó árvizek előrejelzésében fog nagy szerepet játszani. A Hidrológiai Decennium keretében Lengyelországban a következő különleges mérőhálózatok létrehozását tervezik: — komplex párolgásmérő állomások, — párolgás és evapotranspiráció-mérő hálózat, — talaj nedvességmérő hálózat, Az állomásokat a következő műszerekkel szerelik fel : — 20 m

2 felszínű párolgásmérő medence, — különböző típusú párolgásmérő kádak, ideértve a GGI-3000 és az A-típusú kádakat is, — különböző típusú liziméterek, — műszerek sugárzási mérleg tanulmányozására és — különböző talajnedevességmérő műszerek. A fentebb ismertetett állomások közül néhány tavi állomás. Számos hidrometriai állomás őrteriiletként fog működni, tehát az emberi tevékenység nem fogja befolyásolni. 2. Vízmérleg és kataszter A vízgazdálkodási tervek alapja a természetes vízmérleg. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a népgazdaság fejlődésével a természetes hidrológiai adottságú területek kiterjedése mindinkább csökken. A Hidrológiai Decennium keretében Lengyelországban az alábbi feladatokat kívánják részletesen vizsgálni : a) az ország vízkészlete (felszíni és felszín alatti vizek) sokéves átlagértékének meghatározása 250 állomás hosszú idejű észlelési adatsora alapján. A jellemző vízhozam-, csapadék- és párolgásiadatokat táblázatokban és térképekben fogják közreadni. b) A természetes vízmérleg alakulására vonatkozó kísérleti vizsgálatok, amelyeket kísérleti területeken végeznek. A terv szerint a Hidrológiai Decennium keretében ezek a vizsgálatok főként a következő problémákra terjednek ki : — a mezőgazdaság belterjessé tételének hatása a vízmérlegre, — az erdősítés hatása a hidrológiai viszonyokra, — az eső és a hóolvadás okozta árvizek, — a csapadék, a párolgás, a beszivárgás és a felszíni lefolyás kapcsolata. A felsorolt kutatások biztosítása érdekében a kísérleti területi rendszer 5 éves működési időszakát 20 évre kívánják meghosszabbítani, az alábbiak szerint : — mintegy 10 kísérleti területen kívánják vizsgálni az erdő hatását, — két hegyvidéki és két síkvidéki terület az árvíz kialakulásának tanulmányozására, a párolgási és beszivárgási folyamatok vizsgálatára szolgál, — két kutató központban a mezőgazdaság fejlődésének a vízmérlegre gyakorolt hatását kívánják vizsgálni: A kísérleti területeket vízhozam-mérő műszerekkel (rajzoló vízmérce, mérőbukó stb.), vala-