Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

178 Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. Dr. Goda L.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a munkatervek mint csapadékmérő és meteorológiai műszerekkel stb. szerelik fel. A kísérleti területeket 1970 előtt üzembe állítják. 3. Tudományos kutatások A Hidrológiai Decennium keretében a hidrológia különböző kérdéseivel kapcsolatban számos kutatást kívánnak elvégezni. A kutatási feladatok az alábbi témacsoportokba tartoznak (zárójelben a témák száma): 1. Csapadék, párolgás, talajnedvesség (6), 2. Felszíni lefolyás (4), 3. Talajvíz (3) * 4. A tavak és tározók dinamikája (4) 5. Hó, jég, gleccser (2) 6. Vízminőség és geokémia (3) Az egyes témacsoportokhoz tartozó témák különböző súlyúak, belőlük esetenként még számos feladat fog kinőni. Érdekes, hogy a lengyel terv a kutatási témák keretében éppen olyan súllyal foglalkozik az emberi tevékenység hatásával, mint ahogyan ez megmutatkozott a vízmérleg fejezetnél is. Szervezési problémák A mérőhálózat és kutatómunka fejlesztésére yonatkozó tervek megvalósításában Lengyelország számos tudományos szerve közreműködik. A feladatok jelentős részének megoldása azonban a Lengyel Állami Hidrológiai és Meteorológiai Intézetre hárul. * Az ismertetett munkatervek különbözőségük és esetleges hiányosságaik ellenére összességükben vizsgálva alkalmasak néhány olyan megállapítás megtételére, amelyekefecélszerű figyelembe venni a magyar munkaterv további finomítása során. Elsősorban talán biztosítani kell, hogy a munkaterv valóban nemzeti legyen. Ezt oly módon érhetjük el, ha a terv finomítása folyamán fokozottabban igénybe vesszük a hidrológiával foglalkozó hazai intézmények javaslatait. Ily módon biztosítani lehet a Decennium feladataiban résztvevő szakemberek számának növelését is. A jelenlegi keret-terv alapján mielőbb célszerű összeállítani a Decennium konkrét munkatervét, amely tartalmazza a Decennium-állomásokat, a felmérési, illetve kutatási témák kidolgozását végző intézményeket, a kísérleti és táj jellemző területek pontos meghatározását, az ríj területek kijelölését stb. A lehetőségek felmérése alapján célszerű megvizsgálni a terv teljesíthetőségét, különösen a kutatási és helyzetfelmérési témáknál (az utóbbi csoportból ki keli venni a kutatási témákat). Szükségesnek látszik a hazai szakemberképzés jelenlegi helyzetének értékelése és a szükséges intézkedések megtervezése. Magyarország területi elhelyezkedéséből következik, hogv a Decennium keretében teljesértékű munkát csak a Duna-medence többi országaival együttműködve végezhetünk. Ezért szükséges, hogy a regionális együttműködés megvalósulása érdekében tett lépések folytatódjanak és erősödjenek. Ezt megelőzően azonban meg kell vizsgálni, illetve össze kell állítani azokat a javaslatokat, amelyek a tájékoztatócsere és az együttműködés formáira, a közös kutatási témákra stb. vonatkoznak. IRODALOM [1] A kormányszakértők 1964. évi párizsi UNESCOértekezletének zárójelentése a Nemzetközi Hidrológiai Decennium ügyében UNESCO (NS) 188. (angol, francia és orosz nyelven). [2] Nemzetközi Hidrológiai Decennium Magyar Nemzeti Munkaterve, Vízügyi Közlemények 1965/3. [3] Programma rabot po mezsdunarodnomu gidrologicseszkomu gyesztjatiletiju v Szovjetszkom Szojuzé. [4] Czechoslovak National Programm of International Hydrological Deeade. [5] Österreichisches Programm im Rahmen der Internationalen Hydrologischen Dekade für die ersten Jahre. (Kézirat.) [6] National programme of research carried cout in Poland within International Hydrological Decade. (Kézirat.) Könyvismertetés A debreceni Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Osztálya által összeállított „Tájékoztatás a Tiszántúl Vízgazdálkodásáról" c. időszaki kiadvány 1965. évi 2. száma elsősorban a Tiszalöki Öntözőrendszer működésével és műszaki problémáival foglalkozik. A bevezető tanulmányban Gál Tivadar a tiszalöki öntözőrendszerbeli öntözésfejlesztés III. ötéves tervre vonatkozó kérdéseit tárgyalja. Varga Gyula a tiszalöki öntözőrendszer esőztető öntözéseiről, Molnár László az üzemkezdet előtt álló Nyugati főcsatornáról, Zalánffy László a nagyhegyesi kísérleti esőztető öntözőfürtről, Bérdi Gyula pedig a tiszalöki öntözőrendszerben végzett vízadagolási és vízmérési megoldásról ír. Csepregi László az automata vízszintszabályozók tervezési tapasztalataival, Nagy Lajos a tereprendezett felületi öntözőtelepek öntözésre való berendezésével, Szűk Tibor pedig az 1965. évi Vízügyi-igazgatósági belvízvédekezéssel és az. 1966. évi belvízvédekezési előkészületekkel foglalkozik tanulmányában. Orlóci István részletes beszámolót ad a Szegeden 1965. október 15-én megtartott belvízvédelmi értekezletről. V. I.