Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Herédy Sándor: A textilipar vízgazdálkodása és a textilipari szennyvíztisztítás általános irányelvei Csehszlovákiában

18 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Herédy S.: /I textilipar vízgazdálkodása és szennyvíztisztítása Jis esetben azonban a két szivattyú ellenárammal biztosítja a megfelelő mosóvizet. A gépek túlfolyója, illetve fenékleeresztője a csatornába köthető be. A teljes visszaforgatás, vagyis a „tiszta" szennyvíz visszavezetése a gyárba, Csehszlovákiában még nincs megvalósítva, de tervben már előirányozták. Mindezek az intézkedések olyan esetekben döntőek, amelyeknél az üzemi víz előkészítése drága (magasabb, mint 0,40 Csehkorona/1 m

3), így a vízmennyiséggel nagymértékben takarékoskodni kell. A jó eredmény alapjául a technológia- és munkafegyelmet kell tekinteni. Sok gyárban láthatók a kikészítő gépbe beépített túlfolyók, szivattyúk, sziták stb. amelyek a víztakarékosságot lettek volna hivatva biztosítani és amelyek üzemen kívül vannak helyezve. Ezek az első károsodásig, vagy üzemhibáig működnek és ha megállapítást nyer, hogy a technológiai gépet a kétszeres vagy többszörös vízhozzáfolyás technológiai funkciójában nem zavarja, akkor a meghibásodott szerkezeteket illetve gépeket nem javítják ki és végül leszerelik, mivel ezeket az egyes gyárak felesleges berendezéseknek tartják. Ahol a gyárnak takarékoskodnia kell a tisztavízzel, viszont a legkülönbözőbb víztakarékos berendezéseket lehet találni, amelyek főleg a már ismertetett cirkulációs eljárással vagy ellenárammal dolgoznak. A 3. táblázat a vízfelhasználás értékeit a szokványos és az ismertetett víztakarékos technológia alkalmazása esetén mutatja be, amelyből az tűnik ki, hogy víztakarékos berendezések alkalmazásával a vízfogyasztást kb. 50%-kal lehet csökkenteni. 3. táblázat Vízfogyasztás Technológia szokványos 1/100 m víztakarékos 1/100 m Szélesfehérítés : Főzés és mosás Fehérítés és mosás Fehérítós-savazás-kanander 600 600 1200 :soo 300 560 Kötegben való fehérítés: Összesen 2400 940 1.4 Elválasztó rendszerv, csatornázás Az említett eljárások legtöbbje csak elválasztó rendszerű csatornázással valósítható meg. A szennyvíz szétválasztás elvét a szennyvíztisztítási módszernél és a tisztítási rendszernél tekintetbe kell venni. A városi szennyvizekkel együtt történő tisztításnál az üzemből jövő fekáliás szennyvizet az üzemi szennyvízzel közös csatornában lehet vezetni. Ha az üzemi szennyvíz speciális előtisztítása szükséges, akkor ezt fekália nélkül, külön csatornában kell a derítő berendezéshez vezetni. A fekális szennyvizeket ebben az esetben házi szennyvízcsatornába vezetik és egészen külön kezelik. 4. ábra. Kettőn csatornarendszer Jelm.: 1, 2, 4, 6. Koncentrált oldatok leengedése, 3, 5. Híg oldatok öblítővizek leengedése. 7. Híg szennyvizek csatornája, 8. Koncentrált oldatok csatornája, 9. Rács, szálfogás, 10. Iszapkiemelés és szállítás, 11. Kiegyenlítő vagy derítő medence, 12. Befogadó Abb. 4. Doppeltes Kanalsystem Zeichenerklárung : /., 2., 4., G. Auslass von konzentrierten Lösungen 3., 5. Auslass von dfinnen Lösungen und Spülwássern, 7. Kanal für díinne Abwfisser, 8. Kanal für konzentrierte Lösungen, 9. Rückhaltegitter für Fasern, 10. Aushub und Abfiihrung von Schlamm, 11. Ausgleichs- oder Klarbecken, 12. Vorfluter Fig. 4. Doublc sewer system Legend : /, 2 and 6 = Kelease of concentrated solutions, 3, 5 = Release of diluted solutions, washing water, 7 = Sewer for diluted wastes, 8 — Sewer for concentrated solutions, 9 = Screen for fiber retention, 10 = Sludge removal and handling, 11 = Surge, or settling basin, 12 = Recipient A különválasztott csatornázás kihasználására különösen kedvezőek az olyan gépaggregátok, amelyekben az áru az egész rendszeren kötegben, vagy mint széles áru fut keresztül, és az egyes kádak az egész rendszerben pontosan meghatározott szerepet játszanak. Például szolgál a folyamatos fehérítő vagy a folyamatos festés. A 4. ábra szerint a mosó-, illetőleg az öblítőtartályokból a híg szennyvizeket az első csatornán, a koncentrált fürdőket a vegyszer és festékmaradékokkal a második csatornán engedik le. Az erősen szennyezett oldatok a szennyvíztisztító berendezésbe jutnak, míg a híg öblítővizek a derítőt nem terhelik, kapacitását nem növelik, hanem azt megkerülve a tisztított szennyvízzel egyesülve jutnak a befogadóba. Olyan gépeknél, amelyeknél az egész kikészítési eljárás egy tartályba folyik le, — pl. Jigger festőtartályban — a szennyvizek különválasztása nehezebb és csak két lefolyónyílással oldható meg. Ilyenkor sajnos a legtöbb esetben kézi úton kell a berendezést működtetni, amely csak a technológiai fegyelem betartása mellett vezethet jó eredményre. 1.5 Az értékes anyagok visszanyerése Nyersanyagok előkészítésénél ugyanúgy, mint a textilanyag kikészítési eljárásoknál sok esetben tekintélyes mennyiségű, értékes anyagot tartalmazó hulladék keletkezik. (Például szolgálnak a gyapjúmosásnál felmerülő lanolin-problémák és mercerizáló eljárásnál kárba menő nátronlúg stb.) Megállapítandó, hogy ezekben az esetekben nemcsak gazdasági veszteségről van szó, hanem a szennyvíztisztítás gazdaságosságáról is. Az ilven