Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Herédy Sándor: A textilipar vízgazdálkodása és a textilipari szennyvíztisztítás általános irányelvei Csehszlovákiában

Herédy S.: A textilipar vízgazdálkodása és szennyvíztisztítása Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 17 A technológiai vízszükséglet változó, nemcsak a gyártási kapacitás függvénye, hanem függ az alkalmazott technológiai berendezés rendszeré­től is. Az 1. ábra összehasonlítást ad a Jigger (szakaszos) és a folyamatos festés vízigénye között. A teljes vonal a szakaszosan működő •Jigger festés által igényelt vízmennyiséget mu­tatja. A vízigény 5—30 1/see között változik és két műszak esetén naponta négyszer csúcsérték mutatkozik 25- 30 l/sec értékben 7, 10, 12 és 14 órakor. Ezzel szemben a folyamatos festésnél, ame­lyet a szaggatott vonal mutat, a vízigény majdnem állandónak vehető fel 10 l/sec értékben. 1.31 A víz felhasználása több üzemi berendezés­ben. A 2. ábra a szokásos és a javasolt vízgazdál­kodási megoldást mutatja be. A bal oldali ábra (I.) a régi szemlélet alapján azt ábrázolja, amikor a befogadóból az egyes technológiai feladatokhoz külön vízbeszerzés történik. A folyóból kivett nyers vizet a turbina konden­zátorának hűtésére használják fel. A vizet csupán annyira készítik elő, hogy az a hűtés üzemi feltételei­nek megfeleljen, csak a durva szennyeződéseket távo­lítják el. A felhasználás után a hűtővizet a befogadóba vezetik vissza. Külön vízkivétellel biztosítják a hőközpont víz­igényét, ahol a vízelőkészítés során a 6° nk feletti kar­bonát keménységét eltávolítják. A kondenz- ós egyéb hulladékvíz felhasználásra kerül a kazán hidraulikus salaktalanítására, majd a salak hidraulikus továbbí­tására. A textilkikészítő üzem szintén különálló vízki­vételi művel rendelkezik. Felhasználás előtt a vizet a minőségi igénynek megfelelő előtisztításnak vetik alá, a felhasználás után pedig szennyvíztisztító berendezésbe vezetik, ahonnan a víz visszajut a befogadóba. A korszerű vízgazdálkodást ezzel szemben a 2. ábra mutatja be, ahol már csak egyetlen vízkivétel szerepel. A vizet megfelelő előkészítés 5 6 5 6 KZ Í13:2 12 3 4 1. 2. ábra. Vízfelhasználási módok I.: Szokásos megoldás, II.: Ismételt vízfelhasználás. Jelm : 1. Befo­gadó, 2. Kikészítő üzem, 3. Szennyvíztisztító berendezés, 4. Salak­tárolás, 5. Turbinakondenzátor, 6. Höközpont Abb. 2. Methoden des Wasserverbrauchs I.: Obliche Lösung, II.: Wiederholte Wasserverwendung. Zeichener­kl&rung : 1. Vorflut, 2. Appretur, 3. Abwasserkláranlage, 4. Schlacken­depot, 3. Turbinenkondensator, 6. Wiirmezentrale Fig. 2 Methods of water use I.: Conventional solution, II.: Repeated water use. Legend : 1 = Recipient, 2 = Processing plánt, 3 = Wastes treatment plánt, 4 = Slag storage, 5 = Turbine-condenser, 6 = Thermal center H. ábra. Ellenáramú mosógép Jelm.: 1. Szövet, 2. Tisztavíz pótlás, 3. Tisztavíz bevezetés, /. Szenny­víz elvezetés, 5. Befogadó vagy közcsatorna, 6'. Kádak fenékleeresictó vize, 7. Cirkulációs szivattyó .466. .'í. Waschmaschine mit Oegenströmung Zei chenerklarung : 1. Stoff, 2. Zufluss von Reinwasser, 3. Rein­wassereinleitung. 4. Abwasserableítung, ö. Vorfluter oiier stadtisoher Kanal, 6. Orundablass der Wannen, 7. Zirkulationspumpe Fig. 3. Counter-flow washing maschine Legend : 1 = Fabric, 2 Fresh water supply, 3 Fresh water inflow, 4 = Wastes drainage, 5 = Recipient, or sewer, 6 llottom release from vats, 7 - Recirculation pump után először a kondenzátorok hűtésére, majd a textilkikészítő üzemben technológiai vízként használják fel. Innen a víz a hőközpont) >an a hid­raulikus salakeltávolító berendezésbe jut, végül pedig a salak továbbszállítását szolgálja. A rendszer megvalósítása előtt gazdaságossági számításokat kell végezni. A vázolt rendszert például nem lehet alkalmazni, ha a hőküzpontnál a hűtővizet hűtőtornyon keresztül visszaforgatják. Egyébként a rendszer alkalmazása esetén vigyázni kell a gyártástechnológia igényeinek biztosítására, az ott igényelt víz hőmérsékletére. A csehszlovák légköri viszonyok mellett a hűtő­víz H0 C°-ot érhet el, úgyhogy bizonyos kikészítési technológiák — pl. klasszikus fehérítés — számára a hőmérséklet túl magas lesz. Ennek ellenére gyakran alkalmazzák ezt a rend­szert festődékben, nyomóüzemekben, A hűtővíz és üzemi víz közötti diszharmónia esetén a víz megfelelő részét vagy leengedik a hőközpontból (fölösleg), vagy pedig mint a folyamatból való további vízkivitelt az üzemi víz előkészítő berendezésbe szivattyúzzák át. HT festőgépeken történő festésnél a gondosan előkészített üzemi víz megfelelő részét először a gép hűtőberendezésébe vezetik — ahol 45°-os hőmérsék­letet érhet el, — azután az üzemi víznek ez a része melegvízelőkészítésre szolgál. A szociális üzemi és kommunális berendezéseket is ezzel a langyos vízzel látják el, ha az a higiéniai előírásoknak megfelel. 1.32 A víz kihasználása a nemesítő üzemben. A vízcirkuláltatásnál elvileg a következő lehető­ségekből kell kiindulni : — tisztavíz ellenárama a gépben — cirkuláció több géprészben — a (tisztított) szennyvíz cirkulációja a gyűj­tőtartályból. Az első két pont a gép szerkezetével függ össze és a szállító cég által biztosítandó. A gvapjú­mosást pl. ellenáramban lehet végezni. A 3. ábrán a mosóvíz ellenáramú felhaszná­lása látható különböző mosó berendezésben. A szö­vet balról jobbfelé halad és vele szemben áramlik a mosóvíz három mosókádban. Az egyes kádakhoz a tisztavizet szükség szerint pótolni lehet, normá-

Next

/
Thumbnails
Contents