Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Herédy Sándor: A textilipar vízgazdálkodása és a textilipari szennyvíztisztítás általános irányelvei Csehszlovákiában

16 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Herédy S.: /I textilipar vízgazdálkodása és szennyvíztisztítása Költségek (Kos)-ben. A vízelőkészítés és beszerzés összköltségei /. táblázat Hónap Víz ós vegyszer beszerzés ! ebből a nyers­j víz költsége Direkt költségek Energia Leírások Egyéb Összesen 1 24 507 18 938 4684 6210 10 377 7 432 53 211 II 1 8 830 1 7 333 4361 5840 10 447 7 925 47 403 III 20 821 18 387 3293 6930 10 377 7 952 49 373 IV 45 282 17 262 4132 4975 10 467 11 446 76 303 V 31 151 18 328 3197 4800 10 367 8 494 58 010 VI 24 002 19 069 2516 4675 10 367 10 039 51 600 VII 27 728 16 690 4359 3820 10 400 8 371 54 678 VIII 22 548 11 117 4533 3820 10 400 9 394 50 695 IX 27 813 15 712 4161 4235 10 400 8 341 54 950 X 3 890 17 138 4056 5450 10 400 8 935 59 731 XI 29 915 15 624 3880 6180 10 400 8 842 59 217 XII 28 099 13 628 3351 6340 10 400 8 063 56 253 2. táblázat Víztermelési és vegyszerfogyasztási adatok Hónap Víz m 3 Átlagos vegyszerfo­gyasztás (mg/l) Hónap összesen havi (m !) kemény­ség alumí­nium szulfát mész konyha só I 105 210 15 608 24,2 4,7 640,6 11. ... 96 280 11 066 4,1 1,09 605,4 III 102 150 11 342 11,7 3,9 767,5 IV. ... 95 900 10 785 37,5 12,5 688,9 V. ... 101 820 10 639 37,3 14,7 723,8 VI. .. 105 940 11 240 20,7 8,4 685 VII. . . 92 720 9 000 20,3 6 702 VIII. . 61 760 6 000 9,7 4,8 878 IX. .. 87 290 11 000 9,1 4,5 845,4 X 95 210 11 000 8,4 21 703,8 XI. .. 86 800 12 000 23 5,7 741,8 XII. . 75 710 9 000 15,8 2,6 728,6 A számadatok azt is bizonyítják, hogy míg az üzemi víz beszerzési és előkészítési költsége 0,60 Kcs/m 3, a szennyvíztisztítás költsége ennél jóval magasabb : 1,0 Kcs/m 3. Ez azt mutatja, hogy a vízgazdálkodást úgy kell megszervezni, hogy a szennyvíztisztítás költségei jelentősen csökkenthetők legyenek. Ez a szemlélet más meg­világításba helyezi a szennyvíztisztítás problé­máját, és arra készteti az üzemet, hogy már a gyártástechnológián belül helyezzen el olyan berendezéseket, amelyek vagy csökkentik a víz­felhasználást, vagy a szennyvíztisztítást helyileg gazdaságosabban oldják meg. Csehszlovákiában e vízgazdálkodási felada­tokra olyan figyelmet szentelnek, hogy minden nagyobb üzemnek alkalmaznia kell szakképzett vízgazdálkodási mérnököt, aki a vízellátási, fel­használási kérdésekben dönt, és közvetlenül az igazgató vagy főmérnök vezetése alá van rendelve. A tanulmány a továbbiakban a víztakarékos­ság gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 1.2 Cirkulációs rendszerek az üzemi vízgazdálkodásban Mivel Csehszlovákiában mind a városi víz, mind pedig az üzemi víz beszerzése drága, a hűtő­víz cirkuláltatási rendszert a segéd- és energia­üzemrészekben egyaránt fokozott mértékben kell alkalmazni. Ezekbe a rendszerekbe be kell vonni a nagynyomású festőberendezésekből és hasonló gépi berendezésekből származó hűtővizet is. 1.3 Az üzemi víz kétszeres és többszörös kihasználása Technológiai víznél a teljes cirkuláltatás a víz szennyezettsége miatt nem lehetséges, viszont egyéb célokra az üzemi víz kétszeri vagy többszöri felhasználása megvalósítható. Ez irányban több­féle változat lehetséges. A kémiai fürdők (festék, szappan és egyéb) kihasználását a gépkonstruktőrök mindig elő­irányozzák, ezzel szemben nem törekszenek az öblítő- és mosóvíz lehető legnagyobb mérvű kihasználására, noha a mosóvíz mennyisége je­lentősen felülmúlja a fürdők vízmennyiségét. Vízgazdálkodási szempontból a mosóvíz mennyi­ségének cirkuláltatással való korlátozása a leg­fontosabb. 14 [óra] 1. ábra. A Jigger és folyamatos festés vízfelhasználása Abb. 1. Wasserverbrauch beim Jigger und bei der konti­nuierlichen Fárbung Fig. 1. Water use in the Jigger and continuous dyeing

Next

/
Thumbnails
Contents