Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
4. szám - Lesenyei Gábor: Olaj-zsírtartalmú szennyvizek vizsgálata
HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 46. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 145—192 oldal Budapest, 1966. április SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Olaj-zsírtartalmú szennyvizek vizsgálata* LESENYEIGÁBOR" Az olaj- és zsírtartalmú szennyvizek az ásványolajiparban (nyersolajtermelés, olajszállítás, ásványolajfeldolgozás során, valamint a petrolkémiai üzemekben, végül a benzin- és olajkutaknál), a vas- és fémiparban (hengerművekben, hűtőemulziók használata során ós gépjavító üzemekben), és egyéb iparágakban (nagyüzemi garázsokban, növényi olajok ós zsírok előállítása során, vágóhidak ós húsfeldolgozó üzemekben, a szappan- és mosószeriparban és a gyapjúmosás során, valamint a festék-, gyógyszeriparban) keletkeznek. Ezen iparágak közül legfontosabb az ásványolaj feldolgozó ipar, melynek termelése 1970-re eléri a 8 millió t/év mennyiséget, a feldolgozás komplexxé válik, a petrokémiai technológiák a gyártási folyamatokba beépülnek. A jelenlegi vízgazdálkodási viszonyok mellett ez több mint 40 ezer tonna évi olajszennyezést jelentene befogadóinkban. A feladat megoldása a vízgazdálkodás és a gyártástechnológia együttműködése révén, a célok, igények és lehetőségek kölcsönös figyelembevételével lehetséges. Alapvető feltétel az, hogy a vizet ipari nyersanyagként kezeljük ; rá kell térni a minél teljesebb belső vízcirkuláció megvalósítására, zárt hűtőrendszerek kialakítására az optimális hőgazdálkodás megközelítésére. Ezzel párhuzamosan ugyancsak elengedhetetlenül szükséges az olajtalanítás szennyvíztisztítási technológiájának fejlesztése, majd az igényesebb kémiai, fizikokémiai és biológiai utótisztítási eljárások bevezetése. Hangsúlyozzuk, hogy az ipari szennyvíztisztítás szerves része a gyártási technológiának, a szennyvíz keletkezése és összetétele a technológiával való szoros kölcsönhatás függvénye ; annak teljes értékű, befejező fázisa. * Elhangzott az MIIT Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztálya 1964. októberi előadóülésén. ** ÉM Mélyépter v, Budapest Üzemeink olajveszteségének csökkentése érdekében és élővizeink tisztasága védelmében meg kell akadályoznunk a további szennyezéseket; ehhez elengedhetetlenül szükséges alkalmas olajvizsgálati eljárások bevezetése, az MSZ 260, 480, 5200 és 15302. szabványok, valamint az 1/1961. sz. kormányrendelet vonatkozó intézkedésének kiegészítése. 1. A vizsgálat feladata, célja Ez határozza meg a mintavétel helyét, módját és gyakoriságát, a feldolgozás módszereit — beleértve a minta térfogatát, az alkalmazott analitikai módszert és a tárolás lehetőségeit is. A szennyvíz vizsgálata általában az alábbi szempontokra irányulhat : —- a szenyvíz újrafelhasználhatóságának megállapítására, — a szennyvízben levő anyagok kinyerése érdekében, — a szennyvíztisztító berendezés működésének ellenőrzésére, — a tisztítás szükséges mértékének meghatározására, amihez feltétlenül szükséges — a befogadó vízfolyás vizsgálata is. A szennyvíz vizsgálata tulajdonképpen hármas tevékenységet jelent : a mintavételt, a szennyvíz fizikai-kémiai és biológiai vizsgálatát, végül az eredmények értékelését. 2. A mintavétel módja Minden szakvélemény, minden vizsgálati eredmény csak akkor lehet mértékadó, ha helyesen történt a mintavétel is. Célunk a kifolyó szennyvíz vagy a befogadó vízfolyás teljes mennyiségére jellemző minták vizsgálata ; vagyis mintánknak ugyanolyan összetételűnek kell lennie, mint a teljes víz-, szennyvízmennyiség átlagos összetétele. Az