Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Borza Dezsőné: Vízzáró függöny létesítése bentonit szuszpenzió segítségével (Ismertetés)

142 Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. Tóth A.: Az ivóvízfluorozás gazdasági és stomatológiai vonatkozásairól 4. ábra. Arokásási módszerek <i — ICOS-FEDKR, b — Rodio-Marconi, c — Titania és Salzgitter, 1 — fúrógép haladási iránya, 2 — betonit szuszpenzió, 3 — vezeték a szívókotró szívócsövéhez. amelyet szivattyúkkal, 2—3 kisátmérőjű cső segítségével adagolnak. A beton és agyagoldat elkészítéséhez és beadagolásához szolgáló berendezések sokban hasonlítanak a külföldön alkalmazott típusokhoz. A furat kialakításának sebessége a Hidroszpecsztroj adatai szerint nehéz talajokban 3—5 m

2/műszak, maximálisan 10—15 m

2/műszak. (lm

2 fal kialakításának költsége 30—60 Rubel.) Kis mélység esetén vízzáró függöny kialakításához földmunkagépeket alkalmaznak, természetesen akkor ha laza talajokról van szó. A kialakítandó függöny mélysége függvényében különböző gépek alkalmazására kerülhet sor : árokásók, különböző felszereléssel rendelkező kotrók, vedersoros kotrók, stb. jöhetnek szóba. Földmunkagéppel történő vízzáró függöny kialakítási séma az 5. ábrán látható. Az árokból kiemelt talajt megfelelő mennyiségű szilárdító anvag adagolásával kompenzálják. A beadagolt oldat minősége roszszabbodik a talajrészecskékkel való dúsítás következtében. Ezért levegő bekeverő cső, vagy szivattyú segítségével cirkulációs folyamatot kell létrehozni egv tisztítórendszeren való átvezetéssel. Az árok teletöltése a géptől bizonyos távolságra már folyamatos. Kitöltő anyagként nem betont, hanem agyagot alkalmaznak. A talajnak az árokba való bejuttatása a szélességtől függ, s vagy doserrel, vagy más géppel történik. Szovjet szerzők munkájukban gyakran hivatkoznak külföldi példákra. Az utóbbi módszer illusztrálására is két amerikai példát vizsgálnak meg : Kaliforniában agyagoldat alkalmazásával vízzáró függönyt létesítettek termőföldek vízzel való telítődése elleni védelem céljából. A vízzáró függöny hossza 7,6 km volt, mélysége 5,5—13,6 in és szélessége 0,8 m. Az árok kialakítása agyagoldat beadagolásának védelme mellett történt. A beadagolt agyag fajsúlya 1,07—1,22 t/m

3 volt. A kotrás folyamán az agyagoldat iszapos és homokos szemcsékkel szennyeződött. Tisztítására egy rendszeren cirkulálták keresztül egy 180 m

3/óra teljesítményű mammutszivattvú segítségével. A vezérárkot a vízzáró feküig speciálisan felszerelt vedersoros kotróval alakították ki, depóniába a talajt szállítószalaggal juttatták el. A kotró gémjének kinvúlási távolsága 23,8 m volt. A vezérárok agyagoldattal való kitöltését speciális gép végezte. A fúrás5. ábra. Agyagfüggöny földgépekkel történő létesítésének vázlati 1 — bentonit szuszpenzió, 2 — kiemelt talaj, 3 — szivattyú. 4 — vibrációs rosta, 5 — kész függöny, 6 — kotró, 7 — buldózer. sal lefolytatott ellenőrzés kimutatta, hogy a vízzáró függöny leér a vízzáró feküig, vastagsága megfelel a tervezettnek és anyagában homokfrakció nincs. A piezometeres vizsgálat kimutatta, hogy a védendő terület teljes mentesítést kapott. Több szakaszon fordultak elő akadályok (fa, cölöp, beton), amelyeket a kotró nem tudott kiemelni. Ezekben az esetekben speciális fogat képeztek szádpalló és talajvízszinsüllyesztés védelme mellett. 1959-ben körültekintő laboratóriumi és kísérleti munkák elvégzése után a Vanapum (Kolumbia folyó) vízlépcső építésénél réselési módszerrel építettek vízzáró falat. (Földgát, erőtelep, duzzasztómű.) A vízzáró függöny összkiterjedése 2,8 km-t tett ki, mélysége 24,5 m volt, egyes helyeken pedig mindössze 2—3 m. A talaj kiemelésére, az anyag visszatöltésére speciális berendezést nem alkalmaztak. A vezérárok kialakítása markolóval felszerelt kotrókkal, a visszatöltés doser segítségével történt. A vezérárok szélessége nem haladta meg a tervezett 0,6 m-t. Csak egy kellemetlen körülmény fordult elő : a rézsűk csúszni kezdtek. A talajkiemelésnél és a talaj visszatöltésénél is ezért bentonit szuszpenziót alkalmaztak. Az alkalmazott oldat fajsúlya 1,04 t/m

3 volt. A földgát alatt 1,28 t/m

3 volt maximális fajsúlvként megadva. Az ideiglenes körülzárások alatt 15 m mélységben kialakított vízzáró függöny esetében azonban 1,6 t/m

3 fajsúlynál sem lépett fel semmiféle komplikáció. A szuszpenziót vibrációs rostán és derítőn való átnyomással tisztították. Az árokba a kiemelt és bentonittal átitatott talajt töltötték vissza. A vízzáró függöny és a duzzasztómű földgát vízzáró magjának kapcsolódásához a felső részt 3 m mélységig felnyitották és 12 m-re kiszélesítették. A réselési módszerrel kialakított vízzáró függöny szádfalas, vagy injektált vízzáró függöny költségeivel való összehasonlítása azt mutatta, hogy az előbbi fele akkora költséggel megépíthető, mint az utóbbiak. Világos azonban az is, hogy nagy földmunkagépek alkalmazására csak tömeges vízzárófal építésnél kerülhet sor, vagy abban az esetben ha a