Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Borza D.: Vízzáró függöny létesítése Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. 143 felvonulási térségben ezeket más munkák végzésére is lehet alkalmazni. A Szovjetunióban rendkívül gazdaságosnak mutatkoztak a bentonittal átitatott talajokkal visszatöltött vízzáró falak. Jelenleg is vizsgálat alatt van ez a módszer a Pavlovszk-i vízlépcső építésénél. Jó reményekkel biztatják a szovjet mérnököket a tervező és kivitelező szervek által szerkesztés alatt álló berendezések is. A vízzáró függönyök létesítéséhez felhasznált bentonit szuszpenzió adagolási módszereinek, beépítési módszereinek stb. vizsgálata megmutatta, hogy alkalmazásuk célszerű és gazdaságos. Bonyolult mérnök-geológiai esetekben ez a módszer biztonsággal alkalmazható. Lehetővé teszi az építés meggyorsulását és olcsóbbá válását. A vízzáró függönyök és teherbíró szerkezetek építési módszerének kiválasztása a talajnemektől, az építendő létesítmény rendeltetésétől stb. függ. A bentonit szuszpenzió alkalmazása kiszélesíti a mélyépítési és vízépítési lehetőségeket, bővíti az alkalmazott módszerek — vízszintsüllyesztés, injektálás, szádfal, cölöp stb. — körét. IRODALOM [1] A. Ganjicsev—A. N. Mescserjakov—V. H. Hejfec : Vízzáró függöny létesítésének új módszerei. Gidr. Sztr. 1961/2. [2] B. N. Kutuzov—A. N, Mescserjakov—L. X. Jakovljev: Réselési módszerek vízzáró függöny készítésére. Energeticseszkoje Sztroityelsztvo 1962/28. [3] P. U. Ponimatkin—V. B. Hejfec : Vízzáró függöny létesítése réselés segítségével. Gidr. Sztr. 1963/6. [4] A. N. Mescserjakov— V. B. Hejfec : Vízzáró függöny létesítése bentonit szuszpenzió alkalmazásával. Gidr. Sztr. 1965/6. Könyvismertetés André Guilcher : l'récis d'liydrogéologie marine et continentale. Paris, Mosson. 1965. 389 p. A francia hidrológiai irodalom úttörő feladatot teljesít, amikor a nemzetközi tudományos eredményeket jó kézikönyvekben összefoglalja s így a szakemberek széles rétegei számára könnyen hozzáférhetővé teszi. Ismertek nálunk is M. Pardé professzor kitűnő összehasonlító tanulmányai a folyók hidrológiájáról. Most André Guilcher professzornak a párisi Sorbonne egyetem tengeri és folyóvízi hidrológia tanárának könyvét jelentette meg a Masson kiadó. A kitűnő összefoglalást nyújtó kötetet 217 belső ábra és 8 külön tábla teszi szemléletessé és gazdaggá. A szerző eddigi részlet tanulmányainak megfelelően a tengerek és óceánok hidrológiájával foglalkozik a könyv tetemes része : a hullámok fajtáival és természetével, a víztömegek lengésével, a szeizmikus mozgásokkal, a tengerszint nívóváltozásaival, az árapály jelenségével, a tengeráramlatokkal és a tengermedencék és azok vizének egymással való érintkezésével. Aránylag kevés hely jut a tavak hidrológiájának, viszont bővebben tárgyalja a szerző a folyóvizek hidrológiáját. Ez utóbbi rész anyagát éghajlati nagy tájak szerint rendezte a szerző és a nagytájakon belül (egyenlítői és trópusi, mediterrán és félsivatagi, mérsékelt és hidegövi) több kisebb tájtípus jellemző vízjárását és lefolyási viszonyait ismerteti. Minden fejezetben'külön rész foglalkozik az árvizekkel. A folyóvízi hidrológiának egy igen fontos fejezete maradt ki a könyvből s ez a hordalékszállítás témája. Igaz, hogy erre nemzetközi téren még gyér és igen egyenetlen értékű adatok állnak csak rendelkezésre. De jelen esetben nem ez a kimaradás oka, hanem az, hogy a kiadó a hordalékmozgatás problémáját külön feldolgozásban kívánja közre adni. A francia tudományos kézikönyvek és tankönyvek minden előnyével rendelkezik A. Guilcher munkája. Tömör és mégis világos stílus, jó szemléltetés, a lényeg kiemelése, széles irodalmi horizont áttekintése jellemzi munkáját. ,,. . , . ' Ur. Hónai András Jifí Burdych : Poméry proudéní ve vertikálních dosazovacích nádrzicli. (Áramlástani feltételek függőleges átfolyású ülepítőmedencékben. V UV kiadása, Praha- 1 Podbaba, 1954., 114. füzet [68 o., 23 ábra, 3 tábl., 35 irod., orosz és angol összefogl.]) A prágai Vízgazdálkodási Kutató Intézet kiadványa beszámol azokról az elméleti és kísérleti vizsgálatokról, amelyeket a függőleges átfolyású ülepítőmedencék áramlástani kérdéseinek tisztázására az elmúlt évek folyamán az intézetben lefolytattak. A Szerző saját eredményeit mindenkor a külföldi irodalmi közlésekkel hasonlítja össze, és az olykor ellentmondó vélemények között az elméletileg ós gyakorlatilag a leghelyesebb utat keresi. Elméleti szempontból nagy érdeme a tanulmánynak, hogy részletesen foglalkozik a megválasztandó modell törvény kérdésével, valamint az átfolyási görbe elméletével is. Ámbár az átfolyási görbe és az átfolyási hullám használata terén mindkét eljárást, egyenlő értékűnek tekintve, egyaránt javasolja — s ebben nem érthetünk teljesen egyet véleményével — lényegesnek tartjuk, hogy az említett eljárásokat a medencék áramlástani sajátosságainak meghatározására igen eredményesen felhasználta. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az egyes medencetípusokat a különböző feltételeknek megfelelően mindékor kísérletileg kell megvizsgálni, mert a középsebességre alapozott elméleti számítások nem vehetik figyelembe a kialakuló holttereket vagy lassú átfolyáséi tereket. Figyelemreméltó a tanulmány kísérleti adatokat ismertető része is. Itt elsősorban a dortmundi-medencék működésére láthatunk szép, számítástechnikailag is értékelt példákat. A felhasznált irodalom jegyzéke a legmodernebb elméletek áttanulmányozására mutat. Nem hiányoznak belőle a magyar szerzők sem. Mindent egybevetve : örömmel üdvözölhetjük a kiadványt és felvethetjük : vajon nem vált volna-e, vagy nem válna-e a jövőben hasznára a hazai víztisztítási szükségleteknek, ha az alapkutatás fokán hasonló összefoglaló munkát nálunk is végeznének ? T, , . , , . Vagas István