Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Dr. Tóth András: Az ivóvízfluorozás gazdasági és stomatológiai vonatkozásairól

138 Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. Tóth A.: Az ivóvízfluorozás gazdasági és stomatológiai vonatkozásairól York egyik külvárosának, Newburgh-nak ivóvizét 1945-ben mesterségesen kezdték fluorozni (3. ábra). A kezdő lépést számos város követte, úgy hogy csupán az Egyesült Államok területén 42 millió ember fogyaszt mesterségesen fluorozott vizet. Eddig 30 körüli azoknak az államoknak a száma, amelyek néhány városában fluorozott vizet használnak. (Ausztrália, Belgium, Brazília, Csehszlovákia, Chile, Dánia, Dél-Afrikai Unió, Finnország, Hollandia, Honkong, Írország, Japán, Kanada, Kolumbia, Malaya, Magyarország, Németország, Panama, Paraguay, Peru, Puerto-Rico, Salvador, Sarawak, Singapore, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Venezuela és USA.) Torontóban — a legnagyobb v ilágváros, ahol a vizet fluorozzák — népszavazáson kellett a lakosságnak állást foglalnia, akarja-e a fluorozás bevezetését. 348 40(i-an adták Je a szavazatukat és csupán 5940 szótöbbséggel döntöttek a bevezetés mellett, ami két éve meg is történt. A szavazók nagy száma és a majdnem feles eredmény igazolja, hogy mennyire foglalkoztatta a lakosság közvéleményét a fluor-kérdés. A fluorozott vizű városok lakosságán 10 év múlva végzett vizsgálatok igazolták, hogy az eredmény megfelelt a várakozásnak, a fogszuvasodás gyakorisága 96—100 százalékról 60 százalékra esett vissza. .Megállapították, hogy a fluorozott víz ivása elsősorban gyermekeken, a maradó fogak előtörése előtt rendszeresen fogyasztva jó eredményű (3. kép). Rendszeresen fluoros vizet fogyasztóknak csak azokat tekintették, akik lakóhelyüktől egy hónapnál hosszabb ideig nem voltak távol, tehát mindig fluoros vizet fogyasztottak. Az időnkint adagolt fluoros víztől nem tapasztaltak jó eredményeket. Ugyancsak nem bizonyult kielégítőnek, ha a fluort nem ivóvíz, hanem tabletták alakjában, vagy sóba, tejbe, rágógumiba keverve juttatták a szervezetbe. Ebből arra következtettek, hogy a fluort egyenletesen adagolva kell a szervezetbe juttatni. Fluoros vizű városban az ivóvízzel, a vízzel főzött ételekkel napjában többször, egyenletesen és kellő mennyiségben jut a szervezetbe az elem. Hogy a fluor hogyan fejti ki a szervezetben szuvasoclást gátló hatását, még nem sikerült tisztázni. Csupán azt lehetett kimutatni, hogy a szervezetbe juttatott fluor a fog felszínén gyűlik össze nagyobb töménységben. A fog belsejében és a szervezet más részeiben kevesebb fluor mutatható ki. 3. kép. Fluorozott vizű városban lakó gyermek egészséges fogsora <t>omo 3. 3dopoebie 3yőbi demeü, Mcueyufux e maKOM zopode, ede uMeemcH ucKyccmeennoe (pmopupoeaHue III. 3. Sound teeth of child living in a toum, ívhere water is fluoride treated A hatás mechanizmusára még csak elméleti elképzelések vannak. Az utóbbi évek kutatásai arra utalnak, hogy a fluoron kívül más elemek, mint molibdén, mangán, titán, vanádium stb., sőt a magnézium és kalcium egymáshoz viszonyított töménysége is alkalmassá teheti a vizet a fogromlás megelőzésére. A vízfluorozók igen költséges berendezések, a rájuk fordított befektetés azonban amortalizálódik a fogorvosi költségeken, a fogeredetű általános megbetegedések csökkenésén megtakarított pénzösszegen. Chicagóban például már a vízfluorozás nyolcadik évében 74 százalékra csökkent a gyermekek fogszuvasodása, ami 1/4 millió dollár fogorvosi költség megtakarítást jelent. Franciaországban az egészségügyi hatóságok nem találták kifizetőnek a vízfluorozás bevezetését. Yendőme városban, melynek ideális fluortartalmú természetes vize van, az iskolás gyermekek fogait az országos átlagnál rosszabbnak találták és ezért országos viszonylatban a vízfluorozás bevezetése ellen döntöttek. A vendőmei tapasztalat azonban ellentétben áll a világszerte folyó tudományos kutatás megállapításával. Célszerűnek látszanék annak a kivizsgálása, milyen tényezők befolyásolhatták az elütő eredményt ? A vízvezetéki víz Huorozása azonban egyébként elég pazarló eljárás is. Ha tekintetbe vesszük, hogy fluoros víz fogy a mosdásnál, fürdésnél, öntözésnél, dísz-szökőkutaknál stb. akkor kiszámítható, hogy a vízbe adagolt fluornak csak csekély hányada jut az itallal és étellel az emberi szervezetbe. Ezért a Szovjetunióban felmerült a kérdés, nem lehetne-e magas fluor-tartalmú ételek fogyasztásával juttatni az elemet a szervezetbe. Megvizsgálták az ország különböző területein termelt termények egész sorát, mennyi fluort tartalmaznak? A vizsgálatból kiderült, hogy legnagyobb fluortartalma a vörös répának van, kilogrammonkint 0,3 milligramm, a fehérrépában és búzalisztben 0,2 miligramm. Ez azt jelenti, hogy ezekből a terményekből 3—5 kilogrammot kellene elfogyasztani ahhoz, hogv magunkhoz vegyük az 1 milligramm fluort, amit 1 liter ideális ívóvíz tartalmaz. Egyenlőre tehát az ivóvíz fluorozás látszik az egyedüli célravezető eljárásnak [3]. A fluorozás helyzete Magyarországon A magyarországi Colorado Springs : Tiszaluc. Ez a község Miskolctól északra, 18 km-re fekszik. Egyik évben megvizsgálták a miskolci sorkatonaság fogazatát és kiderült, hogy a Tiszalucról bevonult 33 katona közül csak négynek volt rossz foga, azok sem tiszaluci születésűek voltak, hanem később költöztek oda. A tiszaluci születésű katonáknak kivétel nélkül hibátlan, jó fogazata volt. Az eset után folytatott helyszíni vizsgálat kiderítette, hogv az országosan a száz százalékot megközelítő gyakorisággal szemben a tiszaluci iskolásoknak csak 22 százaléka szuvas fogú, az is országos viszonylatban a legenyhébb formában. A község ivóvize közel 5 milligramm fluort tartalmaz literenkint. Ez a fluormennyiség rendszeresen fogyasztva már fluor-mérgezést okozhat. Ezért Tiszalucon azóta a közelben található,