Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Dr. Alföldi László: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén

10 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Dr. Alföldi L.: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld Icözepsö részén Mihályi 4 [m]0 10002000300012. ábra J E L M A GYARAIAT• az l-m sz. földtani szelvényekhez |X-'.

j plíisiiocín üimm középső És alsó L 1 PAMHOH ULEOÉKEK | | felső miműicotm [xv>

l szarmata kfpzódmínvík TOKTOH úLFDím 4%/ MCZOZOÓS KÉPZ&OMÍNYEK 6RÍIIIT BÁZISOS imUMUM ffií/ BÍZ/SOS ÍFFUZWM FtATOLODAS rrrci KRISTÁLYOS, MFT AMORF KÉPZŐDMÉNYÜK 9 —12. ábra. Földtani szelvény vázlatok a Kisalföld mélymedencéjén keresztül Puc. 9 — 12. CxeMbt eeojioamecKux ceuenuü, 63nmux tepe3 aAyöomü 6acceün Manoü Bemepcnoü Hu3MeHH0cmu Abb. 9—12. Schematische geologische Profilé durch die Tiefsenke der Kisalföld már a helvét emeletben megkezdődött az északi terület erőteljes süllyedése, ezért ettől a vonaltól É-ra és ÉK-re már vastag helvét üledékeket találunk. Úgy tűnik, mintha ez a szerkezeti vonal még a „móri árok"-nak nevezett szerkezeti vonallal is kapcsolatba hozható lenne. A szerkezeti vonaltól DNy-ra viszont a kőszeg—mihályi szerkezeti egység területén csak a szarmatában kezdődött meg a süllyedés, pontosabban csak vékony szarmata üledékek találhatók. Ugy látszik, hogy az ÉNy—I)K-i főszerkezeti vonal a „Rábavonalat" elmetszette és a vastag helvéti üledékekkel jellemezhető paleozoos aljzatú medencerész határa Győrtől ÉK-re a Dunától D-re is átnyúlik. Ezek szerint a Kisalföld mélysüllyedékének centruma (nagyrészt csehszlovák területre), jelentős részben a Csallóközre esne és ott várhatók a legnagyobb alaphegység-mélységek is (IV, V, VI. és VII. szelvény, 11., 12. ábra). A szarmata után a sülylyedő terület rohamosan megnövekedett és nemcsak a kristályos, de a mezozoos aljzatú medencerészt is elborította a pannon tenger. A süllyedés azonban ekkor is a medence centrumában volt a legerőteljesebb. A pliocén végének mozgásait követően ismételt feldarabolódás következett be és az ezzel kapcsolatos, inkább a fő szerkezeti vonalakat kísérő süllyedések elsősorban ÉÉK-DDNy-i, valamint NyÉNy—KDK-i vonalak mentén preformálták a pleisztocén süllyedékeket a fő szerkezeti vonalak határozott felújulásával együtt. Úgy tűnik, hogy az É—D, valamint a Ny—K irányú — semmi esetre sem nagyszerkezeti — vonalak már pleisztocén mozgásokat jelölnek. A fő szerkezeti vonalak, illetve a „Rábavonal" legfiatalabb újraéledésével kapcsolatos a kisalföldi bazaltvulkánosság. Mosonmagyaróvár—Győr vonalában azonban bazaltvulkánosság nem ismeretes. A mosonmagyaróvári mágneses maximum anomáliával azonban mélybeható bázisos magmát jelölhetünk. A Geofizikai Intézet térképeinek Pozsonyivánka 1 Szene t nagyszombat 1 •/•" ''' ví"*" 'W/t, *flSfíwAjltltft ItflllfTitt/tOWt. Pozsony ivén ka 1 Szene 1 Hagyigmind t V Hagyigmand 3 Vtt-VIt szetvénykere

at i Magyaróvár 0 Szelvénykereszt Duna VlhVII Pozsonyivánka Szene/ nagyszombat1 uuuuniu SiUUUUUJ