Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
1. szám - Dr. Alföldi László: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén
Dr. Alföldi L.: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 9 J E LM A GYARAIA T —rrrr Alaphegység kibúvássá' jelzett szerkezeti vona\ -w Felszíni pannon képzöa1 » menyekkel jelzettszerk.vo r. —t-t- Drl Cepen térképén! átvett szerkezeti vcnal -- T- Dr. Cepek térképén foiúrer ? T gé!ek0lapjcnhijeiciu:e r>> .• t A pliocén fe'szin térképe T T oiapján kjelolt határozol, szerkezeti vonat Vaicszinu szerkezeti vona -m- Regi. - is fiet el/léssel ' * votcszinúsitenszerk. v, Nezsider 0 5 10 15 h;n •—i—x 7. ábra. A Kisalföld szerkezeti térkép vázlata Puc. 7. CxeMamuunaa Kapma cmpyKmypu Ma/ioű BeiieepcKoü Hu3MenHfícmu Abb. 7. Tektonisrhi Kartenskizze der Kisalföld a Rába vonalat csak igen halványan jelzik és he lyette jóval keletebbre valószínűsítenek egy szerkezeti vonalat. Szerkezeti viszonyok A mélyfúrások adataiból és a közvetett módszerek eredményeivel megszerkesztettük a Kisalföld szerkezeti vázlatát (7. ábra) és 7 regionális szelvény vázlaton ábrázoltuk a mozgásokat és a képződmények térbeli helyeztet (9., 10., 11., 12. ábra). Arra törekedtünk, hogy a szelvények minél több mélyfúráson haladjanak át (8. ábra). Természetesen éppen a Kisalföld mélysüllyedékének elemzésénél nagy távolságokon keresztül csak a közvetett adatokból tudtunk szerkeszteni. A szerkezeti térképen (7. ábra) a szerkezeti vonalak kereszteződésénél feltétlenül bekövetkező eltolódásokat a nagy bizonytalanság miatt nem ábrázoltuk. A szerkezeti térképvázlat jól szemlélteti a Kisalföld változatos szerkezetét. Fő iránynak az EK- DNy és ÉNy- DK-i szerkezeti vonalakat tekinthetjük. Ezek határolják a Dunamenti árkot és a rábaközi süllyedéket. Körössy L. [17] Ny- K-i főszerkezeti vonalát bizonyító anyagot nem találtuk. A Ny—K-i és az É- D-i kevésbé jellegzetes irányokat nem tekinthettük fő szerkezeti vonalaknak. .V két fő szerkezeti vonal Körössy [18] kőszegmihályi nagyszerkezeti egységének DK-i és ÉK-i határait jelöli. Az ÉK-i határ nagyjából a Lajta vonalon .Mosonmagyaróvárig jól követhető. Mosonmagyaróvár és Győr között azonban az általam alkalmazott módszerekkel nem volt követhető. A DK-i 8. ábra. A földtani szelvényvonalak térképe Puc. iS. Kapma auhuü zeoAoewiecKiix cenetiuü Abb. H. Karte der geologischen Profillinien határ rendkívül határozott és Győrtől Ny-ra metszi a Duna vonalat és azonos a már régóta felismert ..Rábavonallal". Ez a fő szerkezeti vonal lehet a legidősebb és valószínű, hogy az ausztriai hegységképződési szakaszban e sáv mentén a paleozoos kristályos kőzetek DK-felé rátolódtak a mezozoos képződményekre. Scheffer [30] szeizmikus mérések alapján egyenesen a Keleti-Alpok takaróinak a Rába völgyében való végződését valószínűsíti. A rátolódási vonal azonban közvetett földtani módszerékkel nem szerkeszthető meg és a felszíni pannonnal jellemzett, a Rábától K-re és az általam kirajzolt fő szerkezeti vonalak között valószínűsíthető. A IV. szelvényen (11. ábra) a rátolódási vonalat a Rábától K-re szerkesztettem meg, elsősorban a szanyi fúrásra ós a bazaltelőfordulásokra való tekintettel. Nem valószínűtlen azonban, hogy már Győr alatt mezozoos alaphegység van, abból a meggondolásból, hogy a „szerkezeti vonal" nem egyetlen vonal, helyesebben szerkezeti sávról beszélhetünk. A szerkezeti sávot a Kábavonaltól Ny-ra és K-re kijelölhető két fő szerkezeti vonal határolhatja. A kőszeg—mihályi nagyszerkezeti egységből paleogén üledéket nem ismerünk. A területtől K-re azonban már vannak paleogénben tengeri képződmények. A nagyszerkezeti egységben azonban csak a miocénben kezdődött el a süllyedés. A miocénig ez a szerkezeti egység nem korlátozható a jelzett területre, mert a „Rábavonaltól" Ny-ra levő területrész ÉNy felé a Dunavonalon túl is egységes volt, vagyis a Kisalföld vonatkozó része a csehszlovák oldalon is a miocénig felszínen maradt. A nagyszerkezeti egység a miocén elején két részre tagolódhatott. mert a nagyjából ÉNy 1 )K-i Mosonmagyaróvár Győr szerkezeti vonal mentén
