Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

12. szám - Érdi Sándor: Vizsgálatok a Tortyogói-vízműtelep felújításához

Érdi S.: Vizsgálatok a Tortyogói-vizmű felújításához Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. 567 hető, hogy a Tortyogóval kapcsolatosan felvethető kérdések addig nem zárhatók le, míg mélységi vizeink mozgásának és készletváltozásainak törvényszerűségeit általában meg nem ismerjük. Ezen a téren —főleg a mélységi vizek dinamikája tárgykörében — még számos alapvető kérdés vár megoldásra. A Tortyogó ilyen irányú további vizsgálatához a kútesoport üzemelésére vonatkozóan az alapadatok pontosságának fokozására rajzoló mérőműszerek felszerelése lenne indokolt, amelyeket e célra telepített figyelőkútakban kellene elhelyezni elsősorban a kúttelep területén kívül. A nagy gyakorlati jelentőségű adatgyűjtés megindítása, s ennek érdekében a figyelőkutak elhelyezése minél előbb kívánatos. IBODALOM [1] Schafarzik — Pálfy : Vélemény Pécs szab. kir. város tortyogói vízművének kibővítése ügyében. Kézirat. Bp. 1926. V. 30. [2] Ferenczy I.: A Pécs környéki harmadkorú medencerész geológiai és hidrológiai viszonyai. Jelentés az 1931. évi felv. munkáról. Kézirat. 1932. III. 24. [3] Wein Gy. : Pécs környékének hidrogeológiája. Kézirat. 1955. [4] Reményi P. : A vízföldtan szerepe a pécsi vízháztartási vizsgálatokban. Hidrológiai Közlöny. 1964. [5] Szabó L. — Szalay É. : Talaj- és rétegvizek vízpótlódási vizsgálata Pécs vidékén. Hidrológiai Közlöny. 1964. [6] Szabó L. : Csapadók-beszivárgás és a tortyogói víztermelés kapcsolatának vizsgálata. Vízügyi Közlemények 1964. 2. sz. [7] Jegyzőkönyv Pécs 1932. VI. 9. Kolenár Lóránd, Keiger Sándor felszólalása. [8] Kiss L. : Mélyfúrású kutak vizsgálata FTI 1950 — 1960. ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat. Bp. 1960. * A Tortyogói-kútcsoportra vonatkozó egyéb irodalom Reményi Péter irodalom-gyűjteményének felhasználásával. [9] Böckh J. : Pécs város környékének földtani és vízi viszonyai évkönyve. 1876. IV. [10] Böckh J. : Vélemény Pécs sz. kir. város és környéke forrásvizei ügyében. Kézirat. Pécs. 1900. [11] Szontágh F. : Hidrogeológiai tanulmányok Pécs sz. kir. város vízvezetékének kibővítéséhez. 247/1899 FI akta. Bp. 1899. [12] Vadász E. : A baranyai szigethegység földtani szerkezete. Földtani Közi. XLVII. 1917. [13] Pálfy M. : Hidrológiai vélemény Pécs sz. kir. város vízbeszerzéséről. Kézirat. Bp. 1925. IV. 5. [14] Jegyzőkönyv: Pécs 1926. V. 5. Schafarzik F. Hofmann K., Farkas K. felszólalásai. [15] Pécs sz. kir. város Mérnöki Hivatala 9 — 325/1929 III. 11. sz. irat. [16] Pálfy M. : Adatok Pécs környékének hidrológiájához. I. Hidrológiai Közlöny. X. évf. 1929. [17] Ferenczy I. : Adatok a Pécs környéki harmadkori medencerész földtani viszonvainak ismeretéhez. Földtani Int. Évi jelentései. 1929 — 32. I 18] Pálfy M.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához. II. Hidrológiai Közlöny. X. évf. 1930. [19] Ferenczy I. : Szakvélemény (Kivonat az 1932. évi jelentésből). Kézirat. Bp. 1942. IX. 2. [20] Wein Gy. : A Mecsek hegység hidrológiája. Földrajzi Ért. 1. évf. 1952. [21] Wein Gy. : A tortyogói pliocén vízterület. Szakvélemény. Kézirat. 1953. [22] Dulánszky— Wein : Javaslat a tortyogói vízterület újabb fúrásokkal való feltárására a pécsi vízhiány sürgős orvoslására. Kézirat. Pécs. 1953. [23] Földmérő és Talajvizsgáló Iroda. Mayer — Sallay : Pécs-tortyogói vízmű bővítési lehetőségeinek kutatási munkálatairól. Szakvélemény. Kézirat. 1954. ;[24] Wein Gy. : Pécs és Komló vízellátásának földtani lehetőségei. Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 9 — 10. szám. [25] Wein Gy. : A tortyogói vízterület D-i részének földtani leírása. Kézirat. 1955. [26] Rónaky L. : Bakonya — Dél, tortyogói területek hidrogeológiája. Kézirat. Pécs. 1957. VIII. 10. [27] Földmérő ós Talajvizsgáló Iroda. Reményi P. : A Pécsi medencében végzett vízkutatás eredményei. Szakvélemény. 1957. X. [28] Plotnyikov : A Pécs környéki uránérclelőhely vízellátása. Szakvélemény. Kézirat. 1958. MCCJIE/IOBAHME PEKOHCTPYKUHM BO^OnPOBOflHOH CTAHHHH TOPTbErO III. 9pdu BoflonpoBOAHaíi CTaHUHH TopTbSro pacnojio>Kena B őacceÜHe NEN H c 35 KOJIOAIMMH, HMeiomHMH rjiyöoKoro 3ajio>KeHHH (puc. 1) HBJisieTCji caMofi 3HaHHTeJibHoií BOflOnpOBOflHOH CTaHUHeií, HOCTpoeHHOH Ha naiIHOHCKHX CJIOHX (puc. 3). 3Ta CTaHUHH HMeeT 65 jieTHero npouuioro II 3a STOT NEPHOA OT KANTAWA HCTOHHHKA TopTbCro AO HacTOjimero ypoBHH AeŐHTa yBejiHMeHne 20 npaTHoe. KOJIOAHbl CTaHIlHH B ŐOJlbUHlHCTBe 3a6Hpai0T BOAV H3 naHHOHCKHX cjioeB c rjiyöHHbi 50—250 M, njiacTOBbie BOAbi c 3Tofi rjiyÖHHbi ynacTByioT B noaepxHOCTHOM KpyronopoBOTe, 3HanHT nonojineHHe nojiyqaior H3 0CaAK0B. OT NAHAJIA BOAOAOŐBIMH KOJIOAHU AABAJIH 57 MHJIJIHOHOB M

3 BOAbi. 3a npomeAuiee BpeMfl Ha TeppHTopHH yiweHbIHHJICH pecypc noA3eMHbix BOA B pa3Mepe 10 MHJIJIHOHOB M

3 3a npoiiAeHHbie 6 AecHTiuieTHií cpeAiiee 3iiaMeHiie ypoBHfl rpyiiTOBbix BOA noHH3HJicfl Ha TeppHTopHH, oxBaMeHHoií KOJIOAHAMH Ha 2—2,5 M. rHAporeoJiornneCKoe nojioweHHe BOAOHOCHMX njiacTOB oöecneiHBaeT npHTOK ocaAKOB qepe3 öojiee Bbic0K0Jie>KamHe nepMCKHe CJIOH, H Mepe3 npoxoAbi cjioeB, oxBaieuHbix KOJIOAUSMH. TaKofi cnocoö nonojiHeHHH MOTJIH A0KA3ATB c PA3HBIMH MCTOAaMH HCCAeAOBaHHH BOAOXO3>IHCTBeHH0r0 pe>KHMa. KOJIOAHM AaioT AeőiiT H3 Tpex, jie>KainHX Apyr noa ApyroM BOAOHOCHHX miacTOB. VCJIOBMH Hanopa B STHX Tpex CJIO5IX pa3JiHMHa, ypoBeHb BOAH MEHEE rjiy6oi<Hx KOjiOAueB HaxoAHTCíi Bbiuie, noiTH AOCTHraeT ypoBeHb rpyHTOBbix BOA, a ypoBeHb őojiee rjiyőoKHx KOJIOAHCB HaXOAHTCH 3HaMHTejlbH0 HH>Ke STOI'O. B nocjieAHee BpeMH npoőypHJiH HecKOJibKO KOJIOAIieB, HOKpblTblX TKaHblO PÍIA0M C HenOKpblTHMH C TKaHblO KOAOAiiaMH H cyMMa AenpeccHH 3HAINTEJIBH0 YBEJIHMHJiacb. npHMHHoü 3Toro íiBAHeTCH yBejiHMeHHe conpoTiinjieHHH KOJiOAHeB, a He yMeHbuieHHe AHHaMimeCKOro H ynpyroro 3anacoB BOAH. noApoőiibie HCCJieAOBaHHH őbiJiH npoBeAeHbi Ha 27 KOJiOAHax h BbiHBHJiocb, mto Tpyőbi Ha 21,3% BCeÜ AJIHHbl H (JlHJlbTpbl Ha AJIHHC 28% 3aHJieiIbl. npHMHHOÍÍ 3T0r0 JIBAHeTCJl njlOXOfí MeTOA yCT3H0BKH (JlHBbTpOB, II qaCTHMHO YCTapejIOCTb. MOWHO ÖblJIO YKa3aTb, MTO B KOJIOAHaX C AJlHHHbIMH <})HJ1bTpyK)IHHMH nOBepxHOCTHMH npHTOK BOAbi naAaeT Ha BepxHioio nacTb (JlHAbTpa, qaCTb OWHb AJlIIHHblX (j)HAbTpOB BOOŐme He paőoTaeT. Untersuehung der Überholung des WasserwerksTortyogó S. Érdi Das Wasserwerk Tortyogó im Beeken zu Pécs stellt mit seinen 35 Tiofbohrbrunnen Abb. 1 eines der grössten dar, die in pannonische Schichten (Abb. 3) abgeteuft sind. Es blickt bereits auf eine Vergangenheit von 65 Jahren zurück, wahrend deren die Förderung des Wasserwerkes von der altén Quellfassung Tortyogó bis zum heutigen Ausbau auf das dreifache angestiegen ist. Die Brunnen des Wasserwerkes zapfen überwiegend pannonische Schichten in einer Tiefenlage von 50—250 m an, deren Schichtenwasser am Kreislauf des Oberflachenwassers teilnimmt, alsó durch Niederschláge gespeist wird. Seit Beginn der Wassergewinnung wurden rund 57 Millionen m

3 Wasser zu Tagé gefördert. Wahrend derselben Zeit kann das Grundwasserdargebot des Gebiets um etwa 10 Millionen m

3 abgenommen habén. Im Verlauf der 6 Jahrzehnte ist in der Umgebung der Brunnengruppe eine Absenkung des mittleren Jahresspiegels um 2—2,5 m zu verzeichnen. Die hydrogeologischen Verháltnisse der wasserfübrenden Schichtenreihen lassen zu, dass man auf einen