Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

12. szám - Érdi Sándor: Vizsgálatok a Tortyogói-vízműtelep felújításához

566 Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. Érdi S.: Vizsgálatok a Tortyogói-vizmű felújításához 3. táblázat A kutak szűrőzési adatai TaÖA. 3. JJawibie (puAbmpoe KOAodtjee Tabelle 3. Angaben der Brunnenfilterung A vizsgált kút sorszáma Összes Működő A szűrőfelület felA legfelső A vizsgált kút sorszáma szűrőfelület hossza szűrőfelület hossza homokolódással letakart hányada 10 m-en belépő vízhozamhányad Megjegyzések [fm] [fm] [%] [%] I. 64 100 100 koncentrált vízbelépés II. 63 28,7 54 50 koncentrált vízbelépés is van III. 67 25,5 21 50 koncentrált vízbelépés is van IV. 39 14 15 62 VI. 57 53 — 1 24,5 m hosszú szűrőfelület vizet nyel, a felső 10 m-es réteg finomabb szemcseméretű, mint mélyebben VII. 52 11 37 95 mélyebben Vll/a 44 32,5 — 13 VIII. 80,6 10,3 13 95 IX. 62 8 44 100 X. 36 4 33 100 XI. 43 2 0 100 XII. 20 5 37 100 Xll/a 64 18 9 57 XIII. 17 9 32 100 XIV. 31 12,5 55 85 XV. 32 4 35 100 XVI. 32 24 — 18 a felső réteg finomabb szemcsézetű, mint a mélyebb fekvésű rétegek XVII. 80 8 69 100 XVIII. 49 19 0 67 XIX. 52 13,5 — 62 XX/e 20 0 0 100 koncentrált vízbelépés XXI. 71 40 12 25 koncentrált vízbelépés XXVIII. 29 9 24 8 XXIX. 36 22,5 0 30 A megvizsgált kutak döntő többségénél a szűrőfelületek alsó, nagyobb hányada feleslegesnek látszik, mert annak a kitermelhető vízmennyiség emelése tekintetében már nincs szerepe. A szűrőnek ez a viselkedése minden valószínűség szerint már a rétegváz kialakulása következtében áll elő oly képpen, hogy már a tisztítószivattyúzás során csak a réteg kis része — természetesen a szűrő mögötti felső szakasza — üregelődik ki. Itt alakulnak ki kisebb ellenállású járatok, míg a szűrő nagyobb része a tisztítás során „nem indul meg". Annál a kisebb hozamnál pedig — melyet később üzemszerűen vesznek ki a kútból —, az egyébként végig vízzel telített szemcsés közegben, a már kialakult rétegváz kisebb ellenállású szakaszán talál magának utat a víz a kút felé. Amint láttuk, a régi szűrőzési mód, amely a réteg legnagyobb szemcseméreténél 4—5-ször szélesebb nyílásokkal nyitotta meg a béléscsövet és az új szűrőzési eljárás, mely viszont túlságosan leszűkíti és eltömődésre teszi hajlamossá a beáramlási nyílásokat, egyaránt hátrányos. Ismeretesek és külföldön már régen széles körben alkalmaznak azonban olyan szűrőzési módokat, melyek kis ellenállás mellett kellő kitámasztást, átmeneti közeget létesítenek a réteg és kútfal között. Ilyenek a különféle kavicsbetétek, vagy az utólag elhelyezett kavicsszűrők. Bár ma még hazai kútfúró iparunk a tömegesen készített mélyfuratú kutaknál, így a Tortyogón sem alkalmazott ilyen szűrőtípusokat, kétségtelen, hogy a fejlődés iránya ezek elterjedése felé mutat. Bevezetésük műszaki szükségessége és gazdaságossága mellett szólnak az elvégzett kútvizsgálatok eredményei is. Hasonlóképpen gazdaságtalan gyakorlat a kutak egymás alatti többszöri szűrőzése is. Ilyen kiképzéssel általában a vízhozam nem növelhető. Helyette kútpárok kialakítását javasolják. Befejezés A tanulmány a kúttelep teljes felújítási vizsgálatának a terület vízkészletére, kihasználtsági fokára, utánpótlódási viszonyaira, s a kutak állapotára vonatkozó főbb eredményeit csupán vázlatosan ismertette. Az előzők ugyan a leglényegesebb kérdései egy vízműnek, azonban nem merítik ki a felújítás teljes tárgykörét. A Tortyogó vizsgálatakor sor került még gépészeti és elektromos állapotfelvételi munkára is, melyeket a Mélyépítési Tervező Vállalat végzett. Az utóbbi munka ismertetését azonban nem tekintettük feladatunknak. Bár az elmúlt hat évtized alatt a Tortyogó hidrogeológiai kérdéseivel számos kutató foglalkozott már, s a felújítási vizsgálat során a tervezők igyekeztek az eddigi eredményeket összefoglalni és a lehetőségek keretein belül mindenre kiterjedő vizsgálatot végezni, mégis bizonyosra ve-