Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

12. szám - Érdi Sándor: Vizsgálatok a Tortyogói-vízműtelep felújításához

Érdi S.: Vizsgálatok a Tortyogói-vizmű felújításához Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. 563 m.sz.m Készítés éve 1926-27 Példa a régi típusú kútkiképiésre XVIfl.sl.KUT Készítés éve: 1957 Példa ai újabb kútkikép2esre Terei rep * 117,50 Hasított szűrőfelület. Himbás hasi távot, a beépített bé/éscsövön készült % -f _fc t 1 I I rr m m VZZZÁ VSZry Buvarsz. fjM l^--27,50 -180,0-m,o Szí tőszó vet borítású szűrő felület 32.sz. szövetméretfel 4 I Sí* I 1 | feltöltődés ~ZÍalfL MetS2et Ne2eí Bea romlási felület átlag- 0,67. 4. ábra. A kutak kiképzésének jellemző változatai Puc. 4. XapaKtnepubte eapuanmbi co3danun K0A0dijee Abb. 4. Gharakteristische Lösuiigen des Brunnenausbaus Bea romlási felület adaghoz talajvízállást a terep alatt 1,0—1,5 m körül tételezhetjük fel. Ma ezek az ásott kutak már kiszáradtak, a forrás is eltűnt az 1910-es évek elején, sőt a ráépített mély galériarendszer is kiszáradt 1952-ben. Ezek a nyomok azt mutatják, hogy a terület talaj víztükre az elmúlt 6 évtized alatt lesüllyedt. Jelenleg a talajvízszint évi középértéke a kútcsoport területén már —3,5 m. Ha nem is tudjuk pontosan megadni a süllyedés mértékét (a kiindulási adatok hiányában), a hatás maga kétségtelen. A talajvízkészlet csökkenésének nagyságát mintegy 10 millió m

3-re becsülhetjük. b) A másik szembetűnő hatás a megcsapolt rétegösszletekben jelentkezik, ahol a különböző szintekben tárolt víz feszültségi állapota megváltozott, a kutak (nyugalmi) talpnyomásai különböző mértékben csökkentek, mégpedig több esetben egyegy függély mentén a változás mértéke különböző volt. A talaj víztükör lesüllyedése és a rétegvizek feszültségértékének különböző mértékű változása arra enged következtetni, hogy a víztermelés a felszíni vízkörforgalomban résztvevő felső talajvízre, s így a terület csapadéktól függő talaj vízháztartására hatással van, vagyis összefügg azzal, másrészt a mélyrétegek vízvezető porózus szintjeiben kialakuló feszültségkülönbségek rétegvízáramlások kialakulására, tehát utánpótlódási folyamatok megindulására utalnak. E kérdések számszerű vizsgálata, a kútterület hidrogeológiai helyzetének elemzéséből kiindulva tette lehetővé, hogy a mélységi víz pótlódási viszonyait vízháztartásvizsgálati módszerekkel közelítsük meg. A vízadórétegek nyomásviszonyai A rétegekben lejátszódó vízutánpótlódási folyamatok értelmezése, illetőleg a csapadékbeszivárgásból eredő vízutánpótlódás más irányból való alátámasztása a kutakban észlelt nyomásviszonyok alapján kísérelhető meg, bár számos zavaró körülmény nehezítette meg a vizsgálatot. Először is a több évtized anyagát felölelő kutankénti üzemnaplók vízhozam- és főleg kútvízszint adatai a mérési módszerek hibái miatt pontatlanoknak bizonyultak. Sokszor a mérési viszonyító sík abszolút magassága is ismeretlen. Emellett a kúttelep fejlődése során mind több szitaszövet borítású kútszűrőt alkalmaztak, melyeknek a leszívásnövelő hatása szembetűnő. (Természetesen a leszívás növekedését egyéb tenyezők is befolyásolhatják.) Amíg a csupán hasított szűrőjű kutaknak a leszívásra vetített fajlagos hozama átlag 56 1/depr.fm, addig az újabb, szitaszövet borítású kutaké 36 1/depr.fm. Nem rendelkezünk továbbá olyan nyugalmi kútvízszintekkel, melyek a zavartalan (víztermelés mentes) talpnyomásokat mutatnák a kútterület valamely pontján. A tortyogói kutak 50—250 m közötti mélységűek, s csupán az V. sz. kút éri el a 374 m mélységet. 30 kút csapolja meg a ,,B" mezőt, tehát a kutak nagy többsége, ezen belül 6 kút az ,,A" mezőt is bekapcsolja, s 5 kút táplálkozik csak az ,,A" mezőből. A tyortyogói kutak sajátsága, hogy a kútmélységgel nem növekszik arányosan a víz energiatartalma, melyet a víznél rugalmasabb víz-