Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
12. szám - Érdi Sándor: Vizsgálatok a Tortyogói-vízműtelep felújításához
Érdi S.: Vizsgálatok a Tortyogói-vizmű felújításához Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. 561 2. ábra. A kútcsoport fejlődését és üzemét jellemző adatok Puc. 2. IfauHbte, xapaicmepu3ymufue pa38timue u pencuM meppumopuu, oxeambieawuieü KOAOöuaMu Abb. 2. Kenngrössen der EntwickIttng und des Betriebs auf dem Oebiet der Brunnengruppe A vízmű területének vízföldtani felépítése A vízmű kútjai a pécsi medence közepét kitöltő pannóniai rétegekből kapják vizüket [4]. Ezeket a rétegeket három jó vízvezető homokos mezőre (alulról felfelé A. B, C jelöléssel), s másodharmadrendű szerkezeti vonalak mentén tömbökre (T., II., III. stb.) tagolhatjuk (3. ábra). A rétegek egyenlőtlen ülepedését a morfológiailag erősen tagolt kristályos alaphegység eleve egyenetlen felszíne, s a Mecsek szárazulata felől lefutó vízfolyások által szállított hordalékanyag változó összetétele idézte elő. Az ezt követő szerkezeti mozgások pedig a tömbös tagoltságot eredményezték. A pannón-kori rétegek É—EK-felé a Mecsek permi időszaki képződményeire fekszenek fel. Az egész összlet pár fokos, DNy, Ny DNy irányú dőlésű. A permi képződmények mikro- és makrohasadékaiból víz átvétele széles felületeken lehetséges [4]. A vízvezető porózus rétegek vízutánpótlódási lehetőségeinek számbavétele szempontjából elsőrendű kérdés a vízmű által hasznosított, vagy hasznosítható összletck és a környezet kapcsolata, azaz a különböző irányokból feltételezhető vízáramlás lehetősége. A mélységek felől történő utánpótlódás eleve kizárt, mert a pannon rétegek feküje vízzáró kristályos alaphegység. Nyugat felé, Szentlőrinc és a Tortyogó között az alsó két homokos mező („A" és ,,B") kiékelődik, egyedül a legfelső (,,C") mező terjed a vizsgált területen túl. Dél és Kelet felé az „A" és „13" mező terjed túl a kútterületen, sőt a ,,B'' mező a Pellérdi-kútcsoport területéig húzódik. Északon pedig mindhárom mező a permi képződményekkel érintkezik, s onnan vizet képes átvenni. A Tortyogói-kútcsoport összlet-tömbje tehát legalább három oldalról nyitott és vízföldtanilag szerves kapcsolatban van a környezetével. Mint említettük, az elmúlt évtizedben a terület évi átlagos talajvízszintje süllyedt, másrészt a felszínközeli talaj feltárásokkal kimutatható volt, hogy a mélységbeli vízadó összletek több helyen felszíni kibúvásban is megtalálhatók (1. és 3. ábrák), s beszivárgásvizsgálatok igazolták, hogy a felszínre hullott csapadékvíz általában (az 1. ábrán megjelölt területtől eltekintve^ lejuthat a talajvízig, s növelheti annak mennyiségét [5 és 6]. Ezek alapján végeztük el a csapadékból eredő vízpótlódásra vonatkozó vizsgálatokat és számításokat. A csapadékból eredő vízutánpótlódás a következő részekből tevődik össze: 1. Azon vízhozzááramlásból, amely a szorosan vett kútterületnél magasabb térszínű vízgyűjtőterületen beszivárgó csapadékból pótlódik. 2. A tulajdonképpeni kútterületre hullott csapadék azon hányadából, mely a rétegkibúvásokon át a mélybe szivároghat. szimzovcrBORIJ/W, SZŰRÖK UMMAItiStl HA^KFZDCT^ l 0 I ^100 300 VI m I ^ 500 idösiak 0 5 10 15 20 75 30 35 40• "j.galéria ), Á/szárad! E /' * • + - • • * - - • - -t- ^il tíl 11 p-l 1111 íil r:: J=: : = J J JI j I T~'Tnf [év] 1900
