Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
12. szám - Reményi Péter–dr. Szabó László–Szalay Éva: A Pécsi medence talaj- és rétegvizének utánpótlódása
Reményi P.—Szabó L.—Szalay É.: A Pécsi-medence Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. 555 2. táblázat A nagyobb esőket követő talajvízpóllódásoknak a "B" kísérleti területen mért értékei TaŐA. 2. H3Mepemibie HÜ uccjiedoeamenbCKOÜ meppumopuu ,,B" 3naieHUfi nonoAMHuií epyHmoebix eod, CAedoeaeufUX 3Ü BOAbUlUMU AU6HHMU Table 2. Values of groundwater recharge observed at station ,,B" after major rainfalls 1959 A csapadék időpontja IV. V. • VI. IX. IX. IX. XI. XII. XII. 17—20 23 30 9—18 24 27 21—29 12—13 27—28 A csapadék magassága [mm] 39,7 9,3 18,4 62,5 11,6 17,0 68,1 16,4 37,8 A talajvízszint emelkedése [cm] 32 5 7 50 4 o 43 11 16 Abszolút talajvízszint emelkedés [mm] 01 9,5 13,3 95 7,6 9,5 81,7 20,9 30,2 Vízoszlopemelkedés 154 102 72 152 56 Vízoszlopemelkedés 154 102 72 152 66 56 120 127 80 csapadék 80 vízszín-emelkedés és a talaj feszültségmentes hézagtérfogatának (átlagosan n 0 = 0,19) szorzataként nyert és vízoszlop-magasságban kifejezett ún. abszolút talaj vízszín-emelkedést tüntettük fel. Az utóbbinak a lehullott csapadék százalékában kifejezett értékét a táblázat utolsó sora tartalmazza. Az így kapott értékek (melyeket csupán helyi beázásból pótlódó talajvíz esetén „beszivárgási százalék"-oknak neveznénk) rendkívül magasak. Természetes viszonyok között, csupán helyi beázásból, sokéves átlagban a csapadókmagasság 30—40 %-át meghaladó érték ritkán fordul elő. Ezért az ismertetett adatokból egyértelműen arra is következtethetünk, hogy a talajvizet — a helyi csapadékbeszivárgáson kívül — igen jelentős mértékű, a medence peremvidékéről leszivárgó, oldalirányú talajvízáramlás is táplálja. A kísérleti területeken mért adatok alapján a csapadék havi törzsértékeivel súlyozott, a téli félév készletnövekedési időszakára vonatkozó átlagos talaj víz -pótlódást is meghatároztuk. Ennek alapján sokéves átlagban az ,,A" kísérleti terület térségében kb. 180 mm, a ,,B" helyen pedig mintegy 140 mm vízoszlopmagasságú évente utánpótlódó vízkészlettel számolhatunk. 7. ábra. A vizsgált időszak (1958. X.—1960. III.) átlagos talajvízállása a Pécsi-medence síksági részén. Terepszinthez viszonyított adatok Puc. 7. CpedHuü zopu30Hm apynmoebix eod Ha paenuHHOü tacmu 6acceu .ua Itei e paccMampueaeMOM nepuode (X. 1958. — III. 1960). JlaHHbie omHOCumeAbHO ypoenw peAbe@a Fig. 7. Average groundwater stage in the lower parts of the Pécs Basin during the period of study, jrom Oct. 1958 to March, 1960. Figures are related to the terrain surface a 2) A helyi csapadék-beszivárgás lehetőségei Kérdés, hogy a helyi csapadék-beszivárgásnak a kísérleti területeken kívül másutt is van-e lehetősége ? A kérdés eldöntése érdekében a Pécsi-medencéről a Kreybig-féle mezőgazdasági talajtani térképnél sűrűbb vizsgálati ponthálózatra támaszkodó és részletesebb feldolgozású új talajtani-beszivárgási térképet vettünk fel. A térképlapoknak elsősorban azt kellett megmutatniuk, hogy a medence területére hulló csapadékvíz helyileg beszivárgó része milyen uton és milyen késleltetéssel jut el a talajvízszintig, ill. a talajvíztükör felett elhelyezkedő első vízzáró rétegig. A térkép szerkesztéséhez több mint 1500 meglévő és 35 új feltárófúrás adatait használtuk fel. Az utóbbi helyeken kettős-leszúróhengerű víznvelésmérő készülékkel összehasonlító beszivárgásméréseket is végeztünk [18]. Talajtani-beszivárgási térképeinkről leolvasható, hogy a vízvezetés szempontjából legkedvezőbb tulajdonságú, összefüggő területek a Mecsek lábánál, a Tortyogói-kútcsoport, továbbá, a Pellérdi-kútcsoport területének É-i és Ny-i részén nyomozhatok (6. ábra). Ezekre, a medence teljes területének kb. 11 %-át kitevő területekre jutó csapadékvíz — a laboratóriumban meghatározott anyagi szivárgási tényezővel számolva — egy napnál rövidebb idő 4 alatt éri el a talajvíz szintjét. Beszivárgás szempontjából ugyancsak kedvező tulajdonságú, bár hosszabb (1—10 nap) átszivárgási idejű a Keresztes-puszta, Bicsérd, Szabadszentkirály és Gerde, valamint a Keszü és Kökény körüli terület is (a teljes terület, további 12%-a). Kozármislény—Málom és Pécs vidékén, továbbá Zók-Bicsérd és Pécsbagota térségében közepes, Keszü és Velény között pedig a vízpótlódás szempontjából kifejezetten kedvezőtlen (60 napnál hosszabb átszivárgási időt képviselő) területeket találunk. Ilyen szempontból a Mecsek-hegységnek a vizsgált területre eső részén a földtani adottságoktól függően a helyzet rendkívül változatos [10, 11 és 19]. Tekintettel arra, hogy közvetlen, vagy közvetett úton az itt beszivárgó csapadékvíz nagy százaléka hosszabb-rövidebb késleltetéssel a Pécsimedence síksági részén elhelyezkedő összefüggő talaj víz-tartományba jut, a hegyvidéki részek részletesebb vizsgálatára nem tértünk ki.
