Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

12. szám - Reményi Péter–dr. Szabó László–Szalay Éva: A Pécsi medence talaj- és rétegvizének utánpótlódása

556 Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. Reményi P.—Szabó L.—Szalay É.: A Pécsi-medence 3. táblázat A Pécsi-medence síksági részén 1959—1960 téli félévében jelentkezett talajvízszín-emclkedések területi megoszlása és a vízkészletváltozás számítása Taöji. 3. TeppumopuaAbnoe pacnpedemnue noebiwemiü Z0pu30Hma zpynmoeux eod e 3ÜMHCM noAyeoduu 1059—60 zz. Ha paenuHHOü tacmu öacceÜHa Tlen u pacvem usMenenun cpednezo eodnozo pecypca Table 3. Areas of groundwater rise in the lower parts of the Pécs Basin during the winter half-year 1959—1960 and estimation of average change in groundwater storage A vízszint-emelkedés h- m-n,, Vízkészlet növekedés átlaga \M-F [millió m

3] mértéke [m] átlaga : m [m] területe : F , 0 M h [mm] Vízkészlet növekedés átlaga \M-F [millió m

3] mértéke [m] átlaga : m [m] [km

2] [%] , 0 M h [mm] Vízkészlet növekedés átlaga \M-F [millió m

3] Kisebb, mint 0,5 0,5—1,0 1,0—1,5 Nagyobb, mint 1,5 0,25 0,75 1,25 1,70 70,5 52,4 35,7 8,4 42,1 31,3 21,3 5,3 49,8 149,2 249,0 338,0 2,51 7,82 8,89 2,84 Összesen 167,0 100,0 23,06 A talajtani-beszivárgási térkép ismertetett adatai és a 6. ábra talajvízszín emelkedési adatai között részben egyezések, részben ellentmondások mutatkoznak. Az eltérések oka, egyes területek állandóan magas talajvízállásában (pl. a 7. ábrán a halastavak térsége), a talajvizek összefüggő voltában, és a talajnak a laboratóriumban meghatározott anyagi és a természetben jelentkező szerzeti vízvezetőképessége közötti lényeges különbségben keresendő. Á leszúróhengeres víznyelőképességmérő berendezésekkel [18] végzett helyszíni vizsgálatainknál számos esetben tapasztaltuk, hogy iszap és agyagtalaj esetén is — a talaj repedezettsége és járatossága miatt — a homokos talajokra jellemző beszivárgások mutatkoztak. Az előzőkből kitűnik, hogv a helyi csapadékbeszivárgás lehetőségei nagy területeken megvannak. Az oldalirányú talaj vízpótlód ás miatt a helyi csapadék-beszivárgási hányadot csak hosszabb idejű líziméteres észlelés nyomán tudnánk számítani. b) A talajvíz-adatok értékelése Az 5. és 7. ábrák adatai szerint a Tortyogóikútcsoport területén a rétegvízzel kapcsolatban lévő talajvízben [20] — a környezethez viszonyítva — számottevő, erősebb leszívás még nem jelentkezett. Ugyanez állapítható meg a Pellé.rdi-kútcsoport területén is. Az 1959-1960 téli félévében jelentkezett talajvízszín-emelkedéseket mutató 6. ábráról viszont leolvasható, hogy a legnagyobb mértékű vízkészletnövekedés éppen a Tortyogói-kútcsoport területének É-i felén és attól Ny-ra mutatkozott. Ezt az adottságot az itt települt és már említett jó vízvezetőképességű talajokkal, továbbá a Mecsek lejtőin leáramló és a völgyek bejáratánál beszivárgó felszíni vizekkel magyarázzuk. A Pellérdi-kútcsoport területén a 6. ábra szerint nagyobb vízkészlet változások nem mutatkoznak. Ez a jelenség a Misina felől leáramló talajvízzel dúsított, szökevény karsztvizek és a 4. táblázat A Pécsi-medence vízgyűjtőterületén 1958. X. 13—1959. IV. 27. között a talaj- és rétegvízből kitermelt vízmennyiségek TÜÖA. 4. JJoöueaeMoe U3 epynmoebix u nAacmoeux eod KOAtmecmeo pacxoűoe HÜ eodocSopnoű meppumopuu Oacceüna nei e nepuode 13. X. 1958. — 27. IV. 1959. Table 4. Water quantities withdrawn from groundwater a%id artesian water in the catchment area of the Pécs Basin from 13th Oct. 1958 to 27th March 1959 Az időköz Kitermelt vízmennyiségek, millió m

3 határnapjai hossza Tortyogó Pellérd Tettye egyéb kutak összesen hó nap nap v

1 v

2 Fa v

4 V X. 13. 37 0,378 0,098 0,048 0,486 1,010 XI. 19. 25 0,237 0,066 0,033 0,331 0,667 XII. 14. 24 0,221 0,053 0,048 0,317 0,639 I. 7. 22 0,191 0,050 0,123 0,293 0,657 I. 29. 41 0,411 0,110 0,104 0,550 1,175 III. 11. 0,411 47 0,442 0,098 0,294 0,633 1,467 IV. 27. Összesen : 196 1,880 0,475 0,650 2,610 5,615