Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dávidné Deli Matild: Légbefúvásos INKA medence laboratóriumi vizsgálata

526 Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. Dávidné, Deli M.: Légbsfúvásos INKA medence hatása ebben a térrészben csupán oly módon jelentkezik, hogy bizonyos levegőmennyiség elérése után a levegőhozam növelése számottevő sebességnövekedést már nem eredményez. b) A merülőfal és a levegőztető rács közötti „instabil" jellegű térrész sebességviszonyai egyértelműen nem határozhatók meg. Ez a térrész ugyanis tele van le- és felszálló (szinte ide—oda rohanó) olyan légbuborékokkal, amelyek magukkal ragadnak vízrészecskéket. Ezeknek a vízrészecskéknek a mozgását tehát a levegőmozgás erősen befolyásolja. Véleményünk szerint azonban emiatt az eleveniszap nem ülepedik le. De, ha valamilyen okból kifolyólag mégis leülepedik, úgy a medence feneke közelében levő, viszonylag x = 2,5cm JELMAGYARAZAT: A Levegomoigas ' vhrésiecskék mo7dósa 4/a, b ábra. A modellbeli áramkép a = 90° esetében a vízrészecskék a modell határoló falát követik és a mozgáspályájuk függőleges jellegű. f) Az ülepítő térben az áramlástani viszonyok felderítése a viszonylag nagyon kicsi vízmozgás miatt nehézkes. A merülőfal kis bemerülése (x = 8 cm), valamint nagy rácsbemerülés (a = 18,75 cm) esetében azonban az ülepítő térbe átjutó és felfelé mozgó apró légbuborékok már feltehetően zavarják az ülepedés folyamatát. 3. Sebességeloszlási vizsgálatok A medence működésének egyik alapvető pontja a sebességeloszlás kedvező kialakítása. A sebességeloszlás vizsgálatánál a legnagyobb gondot a sebesség számszerű mérése okozta. Á medencében kialakuló sebességek nagyságának és irányának meghatározása érdekében — a már fentebb is említett — a mozgó víztérbe vízfajsúlyú golyócskákat engedtünk. Mivel a légbefúvás erősen megnehezítette a fényképészeti úton való megfigyeléseket, ezért a sebességeket közvetett úton, a golyócskák valamely időtartamhoz tartozó útja alapján határoztuk meg. Az ily módon meghatározott jellemző sebességértékeket az 5. és 6. ábra szemlélteti. A medencében a sebességeloszlás természetesen változik, a rács vízfelszín alatti elhelyezésének mélységétől és a levegőbefúvás mennyiségétől függően. (Kitűnik ez a megállapítás az 5. és a 6. ábráról is.) A sebességeloszlási viszonyok ismeretében a következő megállapítások tehetők : a) A sebesség — a nagymértékű ellenirányú légbuborékmozgás ellenére is — a merülőfal közvetlen környezetében a legnagyobb. A levegő | 0=5,0 m'/ö JELMAGYARAZAT5/a, b, c ábra. A modellbeli sebességértékek * = 2,5cm o=8Jcm