Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Bélteky Lajos: Magyarország ipari jelentőségű porózus hévizes víztartói

520 Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. Bélteky L.: Magyarország hévizes víztartói víztartó térfogatára eső jelenlegi víztermelést előbb 1/p-ben, majd a fenti módon számítva azt, hogy 100 éves termelési idő alatt a víztartók kitermelhető vízkészletének hány százaléka ürülne ki annak feltételezésével, hogy a víztartóknak egyáltalában nincs utánpótlódása. Láthatjuk tehát, hogy a víztartó képződmény térfogategysége, 1 km

3 a legnagyobb mértékben a 7/2j, 51/2///, 40/4//, 51/1//, 40/2// és 43//// tájegységek római számmal jelölt mélységszakaszaiban van legjobban vízkivétellel igénybe véve. A legnagvobb terhelés is azonban csak 1,5 ezrelék, o o>- 7 tehát igen messze van az 5%-tól, amennyire a rugalmas készletet becsülik. Ezek az összeállítások és táblázatok már mérleg szerűek, mert a természetes készlet van szembeállítva egy-egv területegységen belül a jelenlegi vízkivétellel, ill. termeléssel, ennélfogva kiindulását képezhetik az éves vízkészletmérleg folyamatos összeállításának. A mérleg mindkét oldala évenként változhatik. A természetes készlet még ismeretlen mélységi szakaszok feltárásának és a már ismert területek és mélységi szakaszok adatai sűrítésének eredményeként, a mérleg másik oldala, a vízkivétel pedig az évenként történő újabb kútfúrások nyilvántartásba vételével módosulhat. Összefoglalás Az utóbbi időben, a vízszükséglet növekedésével, mind többször került szóba a vízkészletezés, főleg a geotermikus energia nagyüzemi felhasználásával kapcsolatban. A tanulmány egyik célja volt, hogy az üledékes rétegsorban levő homok és homokkő, tehát a porózus víztartók térfogatára nézve nem becslés, hanem nagyszámú fúrás karotázsszelvénye alapján közöljünk pontosabb adatokat. A 2. táblázatban közölt értékeket is — természetesen — csak első lépésnek kell tekinteni a készletszámítás területén, melyeket részletesebb területi bontással és újabb fúrások adatainak feldolgozásával finomítani kell. Különösen vonatkozik ez a produktív készletekre, melyeket a víztartóknak nemcsak a hézagtérfogata, hanem a kőzet tömörsége és kötöttsége is nagymértékben befolyásolja. A másik cél pedig a vízkészlet és az eddigi hévíz feltárások nagyságának mérlegszerű szembeállítása volt, hogy az időtényezőről, a készletkimerülés gyorsaságáról is bizonyos-nagyságrendű tájékoztatást adhassanak. IRODALOM | l | Schmidt E. R. : Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. MAFí kiadvány 1962. [2] Bélteky Lajos: A mélységi vízkészletezés problémái Magyarországon. Mérnöki Továbbképző Intézet. 4241, 1964. [3] Bélteky Lajos: A hazai termális vizet feltáró kútfúrás fejlődése és legújabb eredményei. Hidrológiai Közlöny, 1960. 4. [4] Bélteky Lajos : Az 50 C°-nál melegebb hévízfeltárási lehetőségek hazánkban. Hidrológiai Közlöny, 1964. 11. [5] Körössy László : A nagy magyar Alföld mélyföldtani és kőolajföldtani viszonyai. (Kandidátusi diszszertáeió 1963.) [6] Schmidt E. R. : A tájegységek kérdése a hazai mélységi és karsztvízfeltárási lehetőségek szempontjából. Hidrológiai Közlöny, 1954. 5—6. IlOPblCTblE IIJlACTbl KAPCTOBblX BOfl B BEHPPMH, MMEIOIUME nPOMbllllJlEHHOrO 3HAME HHfl JI. BdJtmdKU C T0MKII 3peHHH HCn0JIb30BaHHfl TepMajlbHWX BOA MOX<eT HTTH peMb TOJlbKO 0 TeX KOJlOflUaX, KOTOpbie HÍUeiOT aeÖHT XOTÍI 6bi 3—400 JI/MHH. Te reojiorHMCCKHe (jjopMaUHH, 113 KOTOpbIX C OAHHM KOJIOAHeM M0>KH0 AOÖblTb TaKOH HJIH ÖOJIbUie paCXOA, aBTOpOM COOTBeTCTBeHHO COBETCKOIÍ HOMeHKJiHType — HA3I>IBAETCH BOAOHOCHHM njiacTOM npoMbiuijieHHoro 3Ha

lieHiiH. CaMbie Sojibume nopbiCTbie, BOAOHOCHHC CJIOH oöpa30BANHCB B BeHrpiiii HA NOAOUIBE BepxHero PNAA naHH0HCK0r0 CJIOH, B 3anojiHHioine.\i BeHrepcKMií őacceÜH 0TJi0>KeHHH. ÜH>Ke rpanHUbi ABVX naHHOHCKiix CJioeB, Ha noaoiiiBe HMeioTca re KapcTOBbie, TpeiqHHOBaTwe, KapSoHaTHbie II3BeCTHHKII M flOJlOMHTliI, B KOTOpbIX eCJlH TpelUHHbt, H3A0MH II CKJiaabI xopoilio nOk'pblTI.I MOlHHbIMH MOJIOAbIMH BOAOHOCHbIMH CJIOHMH — eCTb OMeHb XOpOUlHe B03M0>KH0CTH flOÖblMH TepMaJlbHHX BOAC TOMKH 3pCHHH AOÖbIMII TepMaJlbHblX BOA npoMbimjieHHoro 3naMeHHH 3HaMiiT AOCTaTOMHO HCCJieAOBaTb ocaAOMHbie pHAbi AO noAOiuBbi BepxHero naHHOHCKoro CJIOH, B KAIECTBE we BepxHeii rpaHimu — ecjui O6O3H3MHM TepMajibHbiMH BOAAMH BOÁM, HMeiomne TeMnepaTypy Bbime 35 C°, — MO>KHO CMHTATB rjiyőiiHy 500 M. KpynH0np0H3B0ACTBeHH0e Hcn0Jib30BaHHe reoTepMimeCKOH 3Hepriiii Tpeöyer xaKoií Sojibiuoií pacxoA, KOTOpblH MOWHO OÖeCneMHTb TOJlbKO C HeCKOAbKH.MH KOJIOA" naMH, n03T0.\iy HCOŐXOAHMO Becni pacMeT BOAHHX pecypcoB. CTaTbH 3aHHMaeTCÍI C OCHOBHbIMH nOHflTHHMII BOAHHX pecypcoB (ecTecTBeHHbití, npoH3BOACTBeHHbiií, cTaTHneCKHH, AHHaMii'iecKHH) 3areM onpeAeJineT, MTO noKa MO>KHO 3aHMMaTbcn jiniub c onpeAeJieiiweM ecTecTBeuHbix BOAHbix pecypcoB nopwcTbix BOAOHOCHHX njiacTOB, noCKOJibKO 185 KOAOAUeB •— npoöypeHHbix AO 1. 1. 1964. r. — AaioT Majio AaHHbix AJIH BbmncjieiuiH rip0H3B0ACTBeHHbix BOAHblX pecypcoB, a OTHOCHTejlbHO MOmilOCTH, pacnpocTpaneniifl BOAOHOCHHX nAacTOB pacnojiarae.w y»ce C HeOŐXOflHMbIM KOJIIIMeCTBOM A3HHHX, nOAyMeHIIblX 113 i<apoTa>KHbix ceMemiií MHoroTbicjiMHbix őypeiinil, npoAejiaHHbix AA>I H3biCKaHHH yrAeBOAopoAa. ABTOpOM OTMeTHTCH HIDKHHÍ1 rpaHIIIia B03M0>KH0CTH noJiyMeniui BOAH 113 nopHCTHx BOAOHOCHHX njiacTOB na KapTe NOAOIUBBI BepxHero naHnoncKoro CJIOH (puc. 1). r0piI30HTaAH COOTBCTCTByiOT 500 M-BBIM rjiyÖHHaM H 0603HaMai0TC>i c Tpemn noJiocaMH. 3ajieraHi-ie noAouiBbi BepxHero naiiHOHCK-oro CAOH 500—1000 M MO>I<HO HaxoAHTb na 65%.TeppiiTopiiii CTpanbi, rayőHHy 1000—1500 M Ha 35% reppHTopiiii II rjiyőnny 1500—2000 Ha 12,5% TeppiiTopiiH CTpaHbl. CyMMapHaa MOmHOCTb nopucTbix CJioeB no 100 MBHM ropii30HTaA>iM H no OTAejibHbiM reoAornMecKiiM eAHHHnaM noKa3HBaeTCH Ha puc. 2. C nOpbICTbIMH BOAOHOCHbIMH nAaCTaMH npOMbiüIAeHHoro 3HaMeHiiH Tpex rjiyöiiH CTaTbH 3aHiiMaeTCH noApoÖHO Ha ocHOBaHun puc. 7. H puc. 2., a B maőAUtfe 7. AaeT oőbeMbi nopncTbix CAOeB AAH OTAeJibHbix reoAorHMHCKiix eAHHHii H no rAySime 500 M, BHMHCAeiiHbie Ha OcHOBaHun puc. 7. h puc. 2. Ha npaBoií CTopoHe TaSjumn yKa3aHbi: MHCJIO KOJIOAHeB, AOÖblBaiOIHIIX BOAy H3 BOAOHOCHHX n^aCTOB OTACABHBIX rjiyÖHH, a Tai<>Ke pacxoA B AHT/MIIH, 3aTe.w AeöHT, noAyMaeMHií 3a 100 AeT B M

3. Bo 2-ü maÖAUije no OTAejibHbiM KpanM CTpanu cyiuMiipyeTC5i oC-be.M nopncTbix BOAOHOCHHX njiacTOB pa3Hbix rAyőiiH n npoMbiiiiJieHiioro 3HaMenna. KoHeMHan cyMMa TaÖJlHUbl 8462 KM

3, H3 KOTOPOÍÍ — eCAH CMHTae.M, MTO cpeAHHH nopbiCTocTb 25% — 2115 KM

3 HBJIHCTCH ecTecTBeHHblMH BOAHHMH peCypCa.MH BMeCTe CO CBH3H0H BOAOH. YMHTbiBan 20%-Hyio AoÓHBaeMocTb nojiyMHTCH npoAyi<THBHHH, 3HaMHT AOÖBIBAEWHH BOAHHH pecypc B pa3?.iepe 423 KM

3. B 3-ü maőAtme AaeTCH Ao6biMa TepwaAbHbix BOA B npoei<UHH na L KM

3 BOAOHocnoro njiacTa, B JIHT/MHH (COCTOHHNE l. I. 1964. r.) NPOAYKTHBHBIIÍ BOAHHH pecypc no-